Help Print this page 
Title and reference
A vegyi anyagok jelentette veszélyek kezelése (Stockholmi Egyezmény)

Summaries of EU legislation: direct access to the main summaries page.
Multilingual display
Text

A vegyi anyagok jelentette veszélyek kezelése (Stockholmi Egyezmény)

A környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok (a továbbiakban: POP-ok) ártalmasak az emberi egészségre és a környezetre. A Stockholmi Egyezmény (a továbbiakban: az Egyezmény) az elővigyázatosság elvén alapul, célja pedig ezen anyagok biztonságos kiküszöbölésének biztosítása, továbbá gyártásuk és felhasználásuk csökkentése.

JOGI AKTUS

A Tanács 2006/507/EK határozata (2004. október 14.) a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló Stockholmi Egyezménynek az Európai Közösség részéről való megkötéséről.

ÖSSZEFOGLALÓ

A környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok (a továbbiakban: POP-ok) ártalmasak az emberi egészségre és a környezetre. A Stockholmi Egyezmény (a továbbiakban: az Egyezmény) az elővigyázatosság elvén alapul, célja pedig ezen anyagok biztonságos kiküszöbölésének biztosítása, továbbá gyártásuk és felhasználásuk csökkentése.

MI A HATÁROZAT CÉLJA?

E határozat jóváhagyja az Európai Unió (vagy - az elfogadás időpontjában - az Európai Közösség) Stockholmi Egyezményben való részvételére irányuló határozatát. Meghatározza a POP-okat és azok gyártására, behozatalára és kivitelére vonatkozó szabályokat. Előírja a nyilvánosság, a politikusok és a vegyipar folyamatos tájékoztatását az anyagok által jelentett kockázatokról.

FŐBB PONTOK

Fogalommeghatározás

A POP-ok olyan vegyi anyagok, amelyek a lebomlással szemben ellenálló, mérgező tulajdonságokkal rendelkeznek. Felhalmozódnak az élő szervezetekben, levegőn, vízen keresztül, illetve vándorló állatfajok segítségével terjednek, és a szárazföldi és vízi ökoszisztémákban felhalmozódnak. A POP-ok által okozott környezetszennyezés nemzetközi fellépést igénylő, határokon átnyúló probléma.

Hatály

Az Egyezmény 23 elsődleges POP-ot sorol fel, amelyek képződése történhet szándékos vagy nem szándékos módon is (például a hulladékégetőkhöz hasonló források révén).

Ezen anyagok a következők: aldrin, klórdán, klórdekon, diklór-difenil-triklóretán (DDT), dieldrin, endrin, heptaklór, hexabróm-bifenil, hexabróm-ciklododekán, hexabróm-difenil-éter és heptabróm-difenil-éter, hexaklór-benzol (HCB), alfa-hexaklór-ciklohexán, béta-hexaklór-ciklohexán, lindán, mirex, perfluoroktán-szulfonsav, annak sói, és perfluorooktán-szulfonil-fluorid, poliklórozott dibenzo-p-dioxinok (PCDD), poliklórozott dibenzofuránok (PCDF), poliklórozott bifenilek (PCB-k), ipari endoszulfán és izomerjei, tetrabróm-difenil-éter és a pentabróm-difenil-éter, valamint toxafén.

Végrehajtás

Az Egyezményt nemzetközi szinten a következő három szerv hajtja végre:

A Részes Felek konferenciája: résztvevőihez tartozik valamennyi aláíró és - adott esetben - megfigyelők. Meghatározza a végrehajtásra vonatkozó szabályokat, és felel a legfőbb határozatok meghozataláért.

A Környezetben Tartósan Megmaradó Szerves Szennyező Anyagokat Felülvizsgáló Bizottság: tagjai szakértők, akik az új anyagok Egyezménybe történő belefoglalására irányuló javaslatokat vizsgálják.

A Titkárság felel az adminisztratív feladatok elvégzéséért.

A részes felek terveket dolgoznak ki az Egyezményben foglalt kötelezettségeik betartása céljából. Minden részes fél kijelöl egy nemzeti tájékoztatási központot az információcsere megkönnyítése érdekében.

Gyártás, felhasználás, import és export

Az Egyezmény a tiltott POP-ok gyártásának, felhasználásának, importjának és exportjának felszámolásáról rendelkezik.

Célja a POP-ok nem szándékos gyártásának és kibocsátásának a lehetőségekhez mérten történő minimalizálása. Az aláíróknak e célból cselekvési terveket kell kidolgozniuk, valamint alternatív anyagok, termékek és eljárások használatára kell törekedniük.

HÁTTÉR

Az Egyezményt 2001-ben fogadták el. 2004. április 1-jén lépett hatályba. Aláíróinak száma 179, köztük az Európai Unió is szerepel.

További információkért lásd az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóságának honlapját.

KULCSFOGALMAK

Az elővigyázatosság elve: olyan kockázatkezelési megközelítés, amely, amennyiben valamely adott politika vagy fellépés esetlegesen ártalmas a közérdekre vagy a környezetre nézve, illetve a kérdést illetően nem született még tudományos konszenzus, lehetővé teszi a szóban forgó politika vagy fellépés végrehajtásnak mellőzését.

HIVATKOZÁSOK

Jogi aktus

Hatálybalépés

Az átültetés határideje a tagállamokban

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

2006/507/EK határozat

2004.10.14.

-

HL L 209., 2006.7.31., 1-2. o.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

Az Európai Parlament és a Tanács 850/2004/EK rendelete (2004. április 29.) a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról és a 79/117/EGK irányelv módosításáról (HL L 158., 2004.4.30., 7-49. o.).

A Tanács 2004/259/EK határozata (2004. február 19.) a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló 1979. évi egyezményhez kapcsolódóan a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló jegyzőkönyvnek az Európai Közösség nevében történő megkötéséről (HL L 81., 2004.3.19., 35-36. o.).

Utolsó frissítés: 03.04.2015

Top