EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Illegális bevándorlás – a munkáltatókkal szemben érvényesíthető szankciók

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

2009/52/EK irányelv az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciókról és intézkedésekről

ÖSSZEFOGLALÓ

MI AZ IRÁNYELV CÉLJA?

Az illegális bevándorlás megakadályozása érdekében az irányelv előírja az uniós országok számára, hogy tiltsák az Európai Unióban illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatását.

Ezenfelül megállapítja a tilalmat megszegő munkáltatókkal szemben alkalmazható szankciókra és egyéb intézkedésekre vonatkozó uniós szintű minimumszabályokat.

Ez az irányelv nem alkalmazandó az összes uniós országban – Dánia, Írország és az Egyesült Királyság (1) ugyanis úgy döntött, hogy nem fogadja el ezt a jogszabályt.

FŐBB PONTOK

A munkáltatók kötelezettségei

A munkáltatók kötelesek:

  • megkövetelni a harmadik országbeli állampolgároktól, hogy foglalkoztatásuk kezdetét megelőzően tartózkodási engedéllyel vagy más, tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkezzenek;
  • a foglalkoztatás időtartama alatt megőrizni a tartózkodási engedély vagy a tartózkodásra jogosító egyéb engedély másolatát a nemzeti hatóságok által folytatandó esetleges ellenőrzéshez;
  • az adott uniós ország által megállapított határidőn belül értesíteni a hatóságokat, ha harmadik országbeli állampolgárt alkalmaznak.

Az uniós országok jogosultak:

  • egyszerűsített értesítési eljárást engedélyezni abban az esetben, ha a munkáltató természetes személy, aki egy harmadik országbeli állampolgárt magáncélra alkalmaz;
  • úgy határozni, hogy nem követelik meg az értesítést abban az esetben, ha a harmadik országbeli állampolgár huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

Szankciók

Az uniós országoknak biztosítaniuk kell, hogy az e szabályokat megszegő munkáltatók ellen hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat alkalmazzanak, amelyek egyebek mellett az alábbiakat foglalják magukban:

  • pénzbírság minden egyes illegálisan foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgár esetén;
  • ezen állampolgárok származási országukba történő visszatérésével kapcsolatos költségek megfizetése.

Az uniós országoknak:

  • biztosítaniuk kell, hogy a munkáltatók feleljenek az elmaradt kifizetések – például a ki nem fizetett munkabérek és társadalombiztosítási járulékok – megfizetéséért;
  • fel kell állítaniuk olyan rendszereket, amelyek révén az illegálisan foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgárok követelhetik munkáltatóiktól meg nem fizetett járandóságaikat;
  • lehetővé kell tenniük azt, hogy – adott esetben – egyéb szankciókat is foganatosítsanak a munkáltatókkal szemben, úgymint:
    • minden állami kedvezményből vagy azok egy részéből való kizárás legfeljebb 5 évig (beleértve az uniós finanszírozást is);
    • az illegális foglalkoztatás megállapítását megelőző 12 hónapon belül a munkáltatónak nyújtott állami kedvezmények visszatérítése;
    • a közbeszerzési eljárásokból való kizárás legfeljebb 5 évig;
    • a vállalkozásuk átmeneti vagy végleges bezárása.

Bűncselekmények

A szándékosan elkövetett jogsértés bűncselekménynek minősül, amennyiben a munkáltató:

  • huzamosan jogsértő magatartást tanúsít;
  • jelentős számú illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárt foglalkoztat;
  • ezen személyeket különösen kizsákmányoló munkafeltételek mellett foglalkoztatja;
  • emberkereskedelem áldozatait foglalkoztatja;
  • illegálisan foglalkoztat kiskorúakat.

Panasztétel és vizsgálatok

Gondoskodni kell arról, hogy a harmadik országok illegálisan foglalkoztatott állampolgárai közvetlenül vagy harmadik feleken keresztül panasszal élhessenek munkáltatójukkal szemben. Az uniós országok ezen illegális bevándorlók foglalkoztatásának ellenőrzése érdekében kötelesek rendszeres kockázatértékelésen alapuló vizsgálatokat folytatni.

Végrehajtás

Az irányelv alkalmazását vizsgáló 2014. évi jelentés az alábbi két fő megállapítást tette:

  • a különböző uniós országokban eltérések mutatkoznak a büntetés szigorúsága tekintetében;
  • van még mit javítani az illegális bevándorlók számára biztosított védelem valamennyi területén.

MIKORTÓL HATÁLYOS EZEN IRÁNYELV?

Az irányelv 2009. július 20-án lépett hatályba. Az uniós országoknak 2011. július 20 -ig kellett átültetni nemzeti jogukba.

HÁTTÉR

Illegális bevándorlás – az uniós politika.

JOGI AKTUS

Az Európai Parlament és a Tanács 2009/52/EK irányelve (2009. június 18.) az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciókra és intézkedésekre vonatkozó minimumszabályokról (HL L 168., 2009.6.30., 24–32. o.)

A 2009/52/EK irányelv későbbi helyesbítéseit belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciókra és intézkedésekre vonatkozó minimumszabályokról szóló 2009. június 18-i 2009/52/EK irányelv alkalmazásáról (COM(2014) 286 final, 2014.5.22.)

utolsó frissítés 21.03.2016



(1) Az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból, ezért 2020. február 1-jétől harmadik országnak (nem uniós országnak) minősül.

Top