Help Print this page 
Title and reference
Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem

Summaries of EU legislation: direct access to the main summaries page.
Languages and formats available
BG ES CS DA DE ET EL EN FR GA HR IT LV LT HU MT NL PL PT RO SK SL FI SV
HTML html ES html CS html DA html DE html EL html EN html FR html IT html HU html NL html PL html PT html RO html FI html SV
Multilingual display
Text

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az az eljárás, amely lehetővé teszi valamely nemzeti bíróság számára, hogy egy előtte folyamatban lévő eljárás keretében az Európai Unió Bírósága álláspontját kérje a közösségi jog értelmezéséről vagy érvényességéről. Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem ezzel eszközt biztosít arra, hogy a közösségi jogot az Európai Unió egész területén egyformán alkalmazzák.

JOGI AKTUS

Ajánlások a nemzeti bíróságok figyelmébe az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek előterjesztésére vonatkozóan [Hivatalos Lap C 388., 2012.11.6.].

ÖSSZEFOGLALÓ

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem egyike azoknak az eljárásoknak, amelyeket az Európai Unió Bírósága előtt lehet indítani. Ezzel az eljárással a tagállamok nemzeti bírái élhetnek. A bírák azzal a kérdéssel fordulhatnak a Bírósághoz, hogy nyilatkozzon az európai jog értelmezéséről vagy érvényességéről valamely, előttük folyamatban lévő eljárásban.

A többi igazságszolgáltatási eljárással ellentétben tehát az előzetes döntéshozatal iránti kérelem nem egy európai vagy nemzeti jogi aktussal szemben indított kereset, hanem egy, az európai jog alkalmazásáról szóló kérdést tesznek fel.

Ezzel az előzetes döntéshozatal iránti kérelem előmozdítja a nemzeti bíróságok és a Bíróság aktív együttműködését, valamint az európai jog azonos alkalmazását az EU teljes területén.

2012-ben az Európai Unió Bírósága ajánlásokat adott ki a nemzeti bíróságok számára, amelyek nem kötelezőek, de kiegészítik az Európai Unió Bíróságának Eljárási Szabályzatát (93-118. cikkek). Ezen ajánlásoknak az is céljuk, hogy iránymutatásokat adjanak a tagállamok bíróságai számára, hogy célszerű-e előzetes döntéshozatal iránti kérelmet benyújtaniuk, illetve, hogy gyakorlati információkat adjanak számukra az ilyen előzetes döntéshozatal iránti kérelem formájáról és hatásairól.

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem jellege

Minden olyan nemzeti bíróság, amely előtt folyamatban lévő valamely jogvitában (alapeljárás) kérdéseket vet fel az európai jog egy szabályának alkalmazása, határozhat úgy, hogy e kérdések megválaszolásáért a Bírósághoz fordul. Kétfajta előzetes döntéshozatal iránti kérelem létezik:

  • az európai jogszabály értelmezésére irányuló előzetes döntéshozatal iránti kérelem (elsődleges jog és másodlagos jog): ebben az esetben a nemzeti bíró azt kéri a Bíróságtól, hogy az európai jog valamely értelmezési kérdését pontosítsa annak megfelelő alkalmazása érdekében;
  • a másodlagos európai jogszabály érvényességére vonatkozó előzetes döntéshozatal iránti kérelem: a nemzeti bíró azzal a kéréssel fordul a Bírósághoz, hogy ellenőrizze valamely európai jogi aktus érvényességét.

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem tehát egy, a bírótól a bíróig terjedő eljárást jelent. Bár a jogvitában érdekelt bármelyik fél indítványozhatja az előzetes döntéshozatal iránti kérelem kezdeményezését, a nemzeti bíróság dönt az eljárás Bíróság előtt történő megindításáról.

E tekintetben az EU működéséről szóló szerződés 267. cikke pontosan meghatározza, hogy a végső fokon eljáró bíróságok, azaz azok a bíróságok,amelyeknek határozatai ellen nincs jogorvoslati lehetőség, kötelesek előzetes döntéshozatal iránti eljárást kezdeményezni az Európai Unió Bíróságánál kivéve, ha a Bíróság már úgy határozott az ügyről, hogy a szóban forgó uniós jogi norma értelmezése nyilvánvaló.

Ezzel szemben azok a nemzeti bíróságok, amelyek határozatai ellen lehetséges a fellebbezés, valamely fél kérése ellenére sem kötelesek előzetes döntéshozatal iránti kérelmet kezdeményezni.

A nemzeti bíróságok minden esetben kötelesek a Bírósághoz fordulni, ha egy európai rendelkezés értelmezésével kapcsolatban kétségeik merülnek fel. Ugyanakkor kötelesek előzetes döntéshozatal iránti kérelmet benyújtani a Bírósághoz akkor is, ha kétségeik vannak egy uniós intézmény, testület, hivatal vagy ügynökség által kiadott jogi aktus érvényességével kapcsolatban.

A Bíróság kizárólag arról a kérdésről nyilatkozik, amellyel kapcsolatban az előzetes döntéshozatal iránti kérelmet kezdeményezték. A nemzeti bíróság marad tehát az ügy ura az alapeljárásban.

A Bíróságnak elvben válaszolnia kell az előzetes döntéshozatal iránti kérelemben feltett kérdésre. Nem tagadhatja meg a választ arra hivatkozással, hogy a válasz az alapeljárás szempontjából nem lenne sem az eljárás tárgyára vonatkozó, sem célszerű. Ugyanakkor visszautasíthatja a Bíróság a válaszadást, ha az nem tartozik a hatáskörébe.

Gyorsított eljárás és sürgős eljárás

A Bíróság dönt arról, hogy alkalmazza-e ezeket az eljárásokat, főként a kérelmező bíróság indokolt kérése alapján.

Az Európai Unió Bírósága Alapszabályának 23. cikke szerint egy előzetes döntéshozatal iránti kérelem esetében akkor lehet gyorsított eljárást alkalmazni, ha az ügy jellege és a kivételes körülmények szükségessé teszik annak gyors kezelését.

Sürgős előzetes döntéshozatal iránti eljárás csak a szabadsággal, biztonsággal és jogérvényesüléssel összefüggő területeken alkalmazható. Különösen korlátozva van az írásos megfigyelés benyújtására felhatalmazott felek száma és bizonyos rendkívül sürgős ügyekben lehetséges, hogy a Bíróság előtt mellőzzék az eljárás írásos szakaszát.

Az előzetes döntéshozatal iránti kérem hatásai a nemzeti eljárásokra

Egy előzetes döntéshozatal iránti kérelem esetén a nemzeti eljárásoktól a Bíróság által adott döntés meghozataláig tartózkodni kell.

Az előzetes döntéshozatali eljárás során hozott határozatok általános hatálya

A Bíróság határozata ítélt dolgot jelent. A határozat ezenkívül kötelező nemcsak az előzetes döntéshozatal iránti kérelmet kezdeményező nemzeti bíróság, hanem a tagállamok valamennyi bírósága számára is.

Amennyiben az előzetes döntéshozatal iránti eljárás valamely európai jogi aktus érvényességének megállapítására indul, és az eljárás során a Bíróság a jogi aktus érvénytelenségét állapítja meg, úgy az érvénytelen jogi aktus alapján hozott valamennyi további jogi aktus is érvénytelenné válik. Ebben az esetben a hatáskörrel rendelkező európai intézmények a helyzet orvoslására kötelesek elfogadni egy új jogi aktust.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

Az Európai Unió Bíróságának 2012.szeptemberi 25-i Eljárási Szabályzatának [HL L 265., 2012.9.29.] 2013. június 18-i módosítása [HL L 173., 2013.6.26. 65.o.].

Utolsó frissítés: 15.01.2014

Top