Help Print this page 
Title and reference
Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférés

Summaries of EU legislation: direct access to the main summaries page.
Languages and formats available
BG ES CS DA DE ET EL EN FR GA HR IT LV LT HU MT NL PL PT RO SK SL FI SV
HTML html ES html CS html DA html DE html EL html EN html FR html IT html HU html NL html PL html PT html RO html FI html SV
Multilingual display
Text

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférés

Ezen rendelet célja, hogy meghatározza az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való, az Európai Közösséget (EK) létrehozó szerződés 255. cikkében előírt hozzáférési jogra irányadó elveket, feltételeket és korlátozásokat. Célja továbbá, hogy megállapítsa az e jog gyakorlását biztosító szabályokat és elősegítse a dokumentumokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos helyes igazgatási gyakorlatot.

JOGI AKTUS

Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről.

ÖSSZEFOGLALÓ

Ezen rendelet célja, hogy megkönnyítse az uniós polgárok számára az európai intézmények dokumentumaihoz való hozzáférést. Az uniós polgárok a rendeletben meghatározott feltételekkel és kivételek mellett bármilyen típusú dokumentumhoz hozzáférhetnek. A rendelet az intézmények birtokában lévő, azaz az Európai Unió (EU) tevékenységi területeire vonatkozóan általuk kidolgozott vagy átvett, valamennyi dokumentumra vonatkozik.

A jogosultság kiterjed minden uniós polgárra, valamint valamely uniós országban lakóhellyel, illetve létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező természetes vagy jogi személyre.

Kivételek és harmadik felek jogai

Az intézmények megtagadhatják a dokumentumokhoz való hozzáférést, ha a kiszolgáltatás hátrányosan befolyásolná a következők védelmét:

  • a közérdek a közbiztonság, védelem vagy nemzetközi kapcsolatok tekintetében, valamint az EU vagy valamely uniós ország pénzügyi, monetáris vagy gazdaságpolitikája;
  • a személyiség és a magánszemély sérthetetlenségének védelme, különösen a személyi adatok védelmére vonatkozó uniós joganyaggal összhangban;
  • valamely személy kereskedelmi érdekei;
  • bírósági eljárások és jogi tanácsadás;
  • ellenőrzések, vizsgálatok és könyvvizsgálatok célja.

Az európai intézmények megtagadhatják valamely dokumentum nyilvánosságra hozatalát, amennyiben azt nyomós közérdek indokolja.

Az intézmény által összeállított belső dokumentumhoz való hozzáférés megtagadható, ha fennáll annak kockázata, hogy annak közzététele az adott intézmény döntéshozatali eljárását súlyosan veszélyeztetné, kivéve, ha a kiszolgáltatáshoz nyomós közérdek fűződik.

A harmadik személyek dokumentumait illetően az intézmény köteles a harmadik személlyel egyeztetni annak megállapítása érdekében, hogy alkalmazható-e kivétel.

Az uniós országokban található dokumentumok

Ha valamely uniós ország a birtokában lévő, valamely intézménytől származó dokumentum iránti kérelem érkezik, az adott országnak konzultálnia kell az érintett intézménnyel annak biztosítása érdekében, hogy a közzétételre a rendelet céljaival összhangban kerül sor. Az ország a kérelmet átirányíthatja az intézményhez.

Kérelmek, a kérelmek feldolgozása és a dokumentumokhoz való hozzáférés

A dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmeket az EU valamelyik hivatalos nyelvén, írásban kell előterjeszteni, beleértve az elektronikus formát is. A kérelmező nem köteles megindokolni a kérelmet.

A dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmet haladéktalanul el kell bírálni. A kérelmezőnek átvételi elismervényt kell küldeni. Az intézménynek a kérelem iktatásától számított 15 munkanapon belül meg kell adnia a hozzáférést a kért dokumentumhoz, vagy el kell utasítania a kérelmet.

Teljes vagy részleges elutasítás esetén a kérelmező az intézmény válaszának átvételétől számított 15 munkanapon belül megerősítő kérelmet nyújthat be, amelyben az intézményt álláspontja felülvizsgálatára kéri.

A kérelmező helyszíni betekintés vagy másolat átvétele útján férhet hozzá a dokumentumokhoz.

Minősített dokumentumok kezelése

A minősített dokumentumok az intézményektől vagy az általuk létesített ügynökségektől, uniós országoktól, az EU-n kívüli országoktól vagy nemzetközi szervezetektől származó, TRÈS SECRET/TOP SECRET, SECRET vagy CONFIDENTIAL minősítésű dokumentumok. A minősített dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmekkel kizárólag a dokumentumokba betekintésre jogosult személyek foglalkozhatnak. A minősített dokumentumok kizárólag a kibocsátó hozzájárulásával vehetők fel a nyilvántartásba, illetőleg adhatók ki.

Nyilvántartások és ügyviteli gyakorlat

A dokumentumokhoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében minden intézmény nyilvános hozzáférést biztosít a dokumentumok nyilvántartásához. A nyilvántartáshoz való hozzáférést elektronikus formában kell biztosítani.

Az uniós országok együttműködnek az intézményekkel a polgárok tájékoztatása során. Az intézmények megfelelő ügyviteli gyakorlatot dolgoznak ki a rendelet által biztosított hozzáférési jog gyakorlásának biztosítása érdekében. Az intézmények intézményközi bizottságot állítanak fel a legjobb gyakorlat tanulmányozása, a lehetséges konfliktusok kezelése és a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáféréssel kapcsolatos jövőbeni fejlesztések megvitatása érdekében.

A dokumentumok közzététele a Hivatalos Lapban

A következő dokumentumokat teszik közzé a Hivatalos Lapban:

  • bizottsági javaslatok;
  • az EU-Szerződés 251. és 252. cikkének alapján elfogadott közös álláspontok;
  • az Európai Unióról szóló szerződés (EU-Szerződés) 34. cikkében említett kerethatározatok, határozatok és egyezmények;
  • az uniós országok között az EK-Szerződés 293. cikke alapján aláírt egyezmények;
  • az EU által vagy az EU-Szerződés 24. cikkével összhangban megkötött nemzetközi megállapodások.

Jelentések és végrehajtási intézkedések

Minden intézmény évente jelentést tesz közzé az előző évre vonatkozóan, feltünteti azon esetek számát, amikor az intézmény megtagadta a dokumentumokhoz való hozzáférést, és feltünteti a megtagadás indokait és a nyilvántartásba be nem jegyzett, minősített dokumentumok számát.

Az átláthatósággal kapcsolatban további információk itt olvashatók.

HIVATKOZÁSOK

Jogi aktus

Hatálybalépés

Az átültetés határideje a tagállamokban

Hivatalos Lap

Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete

2001.12.3.

HL L 145., 2001.5.31.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

2008. április 30-i javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről [COM(2008) 229 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

A javaslat módosítani kívánja az 1049/2001/EK rendeletet az Európai Parlamentnek az intézmények szövegeihez való hozzáférésről szóló, 2006. április 4-i állásfoglalásra irányuló javaslatának fényében (A6-0052/2006), az Aarhusi Egyezményről szóló, 2006. szeptember 6-i 1367/2006/EK rendeletet, valamint az 1049/2001/EK rendelet felülvizsgálatáról folytatott nyilvános konzultáció szövegét (SEC(2008) 29/2).

A javaslat az alábbi cikkek tekintetében tartalmaz módosításokat:

  • a rendelet célja, azaz nyilvános hozzáférés biztosítása az intézmények dokumentumaihoz;
  • a rendelet kedvezményezettjei, azaz bárki természetes vagy jogi személy – nemzetiségtől vagy tartózkodási, illetve székhely szerinti országtól függetlenül;
  • a rendelet tárgyi hatálya, ami kizárja a harmadik felek által a bíróságoknak benyújtott dokumentumokat. Nem tartoznak a rendelet hatálya alá a nyomozati iratok sem, amennyiben nem került még lezárásra a nyomozás, vagy nem emelkedett jogerőre a vonatkozó döntés;
  • a dokumentum fogalmának meghatározása, miszerint a dokumentumot hivatalosan átadták a címzett(ek)nek, az intézményekben körözték vagy más módon nyilvántartásba vették. A dokumentum fogalma kiterjed az elektronikus rendszerekben tárolt adatokra is, ha azok olvasható formában kinyerhetők;
  • a rendelet hatálya alóli kivételek, amelyek körébe környezetvédelemmel, bírósági, választottbírósági vagy vitarendezési eljárásokkal kapcsolatos dokumentumok tartoznak, valamint azok, amelyek az alkalmazottak és szerződő felek kiválasztási eljárásának védelmét célozzák. A közalkalmazottak és érdekképviselők nem szakmai jellegű, személyes adatainak kiszolgáltatása a személyes adatok feldolgozásáról szóló 45/2001/EK rendelet hatálya alá tartozik;
  • a konzultációk harmadik felekkel, melynek alapján kötelező azon uniós ország hatóságaival egyeztetni, ahonnan a dokumentum származik, kivéve, ha a dokumentum általános alkalmazású jogalkotási vagy nem jogalkotási aktushoz vezető eljárás részét képezi;
  • a dokumentumok iránti kérelmek, amelyek figyelembe veszik, hogy milyen pontos a dokumentum iránti kérelem, és ilyen módon milyen mértékben azonosítható. A megerősítő kérelmek tekintetében a válaszadás határideje a korábbi 15-ről 30 munkanapra emelkedik. A kérelmező akár részleges elutasítás esetén is bírósági eljárást indíthat az intézménnyel szemben és/vagy panasszal fordulhat az európai ombudsmanhoz;
  • a dokumentumhoz a kérelmezést követő hozzáférés, amely nem térhet el az EU-s vagy nemzeti jogszabályokban leírt konkrét módozatoktól, különösen abban az esetben, ha a hozzáférés díjfizetéshez kötött;
  • a dokumentumok aktív terjesztése, melynek alapján közvetlen hozzáférést kell biztosítani azon dokumentumokhoz, amelyek általános alkalmazású jogalkotási vagy nem jogalkotási aktushoz vezető eljárás részét képezik. Minden intézménynek meg kell határoznia a dokumentumok azon kategóriáit, amelyeket közvetlenül elérhetővé tesz a nyilvánosság számára.

Jelentések

A Bizottság jelentése az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK rendelet 2011. évi végrehajtásáról [COM(2012) 429 final - a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

A közel 6500 kérelemmel a Bizottsághoz benyújtott hozzáférési kérelmek száma a 2010. és 2011. évi szinten maradt. Valamennyi uniós intézmény és szerv közül a Bizottság kezelte a legtöbb hozzáférési kérelmet. A kérelmek számának stabilizálódása arra utal, hogy a dokumentumokhoz való hozzáférési jog az európai polgárok, a civil társadalom és a gazdasági szereplők köreiben a társadalmi elismertség jelentős szintjét érte el. A dokumentumokhoz való hozzáférés kérelmezésének igénye azonban csökken, ahogy a Bizottság fokozatosan növeli a dokumentumok és információk állami nyilvántartásokban és honlapokon történő proakítv közzétételét.

Az Adózás- és Vámunió Főigazgatósághoz érkezett a legtöbb kezdeti kérelem (7,8%), ezt követően a Versenypolitikai Főigazgatósághoz (7%) és az Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatósághoz (6,96%). A kezdeti kérelmek 25,7%-nak benyújtásával a tudományos világ bizonyult a kérelmezők legaktívabb kategóriájának, azután pedig az ügyvédi irodák és a civil társadalom.

A Bizottság jelentése az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK rendelet 2012. évi alkalmazásáról [COM(2013) 515 final - a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

2012-ben csökkent a hozzáféréssel kapcsolatos kérelmek száma (6014) az előző két évhez képest. A kezdeti kérelmek 22,7%-nak benyújtásával ismét a tudományos világ bizonyult a kérelmezők legaktívabb kategóriájának. A korábbi évekhez hasonlóan ezután - a kérelmek teljes számának 13,6%-ával - újból az ügyvédi irodák következtek, majd 10,3%-kal a civil társadalom (nem kormányzati szervezetek, érdekcsoportok).

A Bizottság Főtitkársága, valamint Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatósága kapta a legnagyobb számú kezdeti kérelmet, szorosan mögöttük pedig a Versenypolitikai Főigazgatóság és a Környezetvédelmi Főigazgatóság.

Utolsó frissítés: 12.03.2014

Top