Az egyoldalú jogi aktusok

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMOKRÓL:

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 288. cikke

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 289. cikke

MI A CÉLJA AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS 288. ÉS 289. CIKKEINEK?

Ismertetik az Európai Unió fő egyoldalú jogi aktusait (288. cikk), különösen pedig a jogalkotási aktusait (289. cikk).

FŐBB PONTOK

Mik azok az egyoldalú jogi aktusok?

• Az uniós jogforrások közül az egyoldalú jogi aktusok az Unió másodlagos jogszabályainak a részét képezik. Az egyezmények és a megállapodások nem tartoznak ide.
• Ezeket az uniós intézmények önállóan, az alapító szerződésekkel összhangban fogadják el.

Melyek az egyoldalú jogi aktusok különböző típusai?

• Ezeket elsősorban az Európai Unió működéséről szóló szerződés 288. cikke sorolja fel:
  • Rendeletek, irányelvek és határozatok amelyek, amint azt a 289. cikk is jelzi, jogalkotási aktusok. Ezeket jogalkotási eljárás keretében fogadják el, és kötelező erejűek. Árnyalatbeli – hatály és kötelező hatás – különbségek vannak köztük.
  • Vélemények és ajánlások, amelyek nem minősülnek jogalkotási aktusnak. Nem ruháznak jogokat, és nem rónak kötelezettségeket címzettjeikre, hanem az uniós jog értelmezését és tartalmát illetően nyújtanak útmutatást.
• Az egyéb, nem kötelező erejű, nagyobb politikai jelleggel rendelkező egyoldalú jogi aktusokat „atipikus jogi aktusoknak” hívják – nem azért, mert alkalmazásuk nem gyakori, hanem azért, mert azokat a 288. cikk nem említi. Idesorolhatók az állásfoglalások, következtetések, közlemények, valamint a zöld és fehér könyvek. Ezeket az uniós szerződések egyéb cikkei említik, vagy pedig az uniós intézmények gyakorlatával kapcsolatosak.

Az egyoldalú jogi aktusok jogi szabályozása

• Az uniós intézmények szabadon választhatják meg azt a jogiaktus-típust, amely álláspontjuk szerint a legmegfelelőbb eszköz politikájuk megvalósítására.
• Azonban, mivel az Unió kizárólag a szerződések által ráruházott hatáskörökkel rendelkezik, minden jogi aktusnak hivatkoznia kell az Európai Unió működéséről szóló szerződésben meghatározott, és az uniós intézmény cselekvési területének megfelelő jogalapra.
• Ezenkívül, formájukat tekintve a kötelező jogi aktusokban hivatkozni kell az azok elfogadására feljogosító jogi eszközökre (a bevezető hivatkozást a „tekintettel” kifejezéssel kell kezdeni), valamint a jogi aktusokat arra a jogalapra hivatkozással kell indokolni, amelyen alapulnak (a preambulumbekezdéseket a „mivel” kifejezéssel kell kezdeni).
• A jogi aktusokat az Európai Unió Hivatalos Lapjában kell kihirdetni. Ezek közzétételük napján lépnek hatályba, kivéve, ha a szövegük másként nem rendelkezik (ami gyakran előfordul).
• Jogszerűségük az Európai Unió Bíróságán támadható meg.

HÁTTÉR

További információk:

• Uniós jog (e-igazságügyi portál).

FŐ DOKUMENTUMOK

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata – Hatodik rész – Intézményi és pénzügyi rendelkezések – I. cím – Intézményi rendelkezések – 2. fejezet – Az Unió jogi aktusai, az elfogadásukra vonatkozó eljárások és egyéb rendelkezések – 1. szakasz – Az Unió jogi aktusai – 288. cikk (az EKSz. korábbi 249. cikke) (HL C 202., 2016.6.7., 171–172. o.)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata – Hatodik rész – Intézményi és pénzügyi rendelkezések – I. cím – Intézményi rendelkezések – 2. fejezet – Az Unió jogi aktusai, az elfogadásukra vonatkozó eljárások és egyéb rendelkezések – 1. szakasz – Az Unió jogi aktusai – 289. cikk (HL C 202., 2016.6.7., 172. o.)

utolsó frissítés 21.03.2018