Help Print this page 
Title and reference
Az egyoldalú jogi aktusok

Summaries of EU legislation: direct access to the main summaries page.
Languages and formats available
BG ES CS DA DE ET EL EN FR GA HR IT LV LT HU MT NL PL PT RO SK SL FI SV
HTML html ES html CS html DA html DE html EL html EN html FR html IT html HU html NL html PL html PT html RO html FI html SV
Multilingual display
Text

Az egyoldalú jogi aktusok

Az egyoldalú jogi aktusok az Európai Unió (EU) másodlagos jogi aktusai. Pusztán az intézmények akaratából eredően jogokat keletkeztetnek. A jogi aktusok első típusába az EU működéséről szóló szerződés 288. cikkének osztályozásában felsorolt jogi aktusok tartoznak: a rendelet, az irányelv, a határozat, a vélemények és az ajánlások. A jogi aktusok második típusába az úgynevezett osztályozáson kívüli aktusok tartoznak. Ezek az olyan atipikus jogi aktusok, mint a közlemények, valamint a fehér és zöld könyvek.

Az egyoldalú jogi aktusok olyan jogi aktusok, amelyek jogokat keletkeztetnek pusztán az intézmények akarata alapján. Ezeket az intézmények az Európai Unió (EU) alapító szerződései alapján fogadják el. Az egyoldalú jogi aktusok testesítik meg a megállapodáson alapuló jogi aktusokkal együtt az EU másodlagos jogi aktusait.

Az egyoldalú jogi aktusok osztályozása

Az EU működéséről szóló szerződés 288. cikkében található osztályozásban meghatározott egyoldalú jogi aktusok a következők:

Emellett az EU működéséről szóló szerződés 289. cikke különbséget tesz a jogalkotási aktusok vagyis a jogalkotási eljárás keretében elfogadott jogi aktusok és a nem jogalkotási aktusok között. A nem jogalkotási aktusok rendeltetése általában a jogalkotási aktusok vagy a szerződések bizonyos rendelkezéseinek végrehajtása. Ilyenek például az intézmények belső szabályzatai, a Tanács egyes határozatai, a Bizottság által a versenyjog területén hozott intézkedések stb.

Egyes atipikus jogi aktusok szintén az egyoldalú jogi aktusok közé sorolhatók. Ezeket a jogi aktusokat azért nevezik atipikusnak, mert a szerződések nem rendelkeznek róluk. Ezeket az intézményi gyakorlat alakította ki és az intézmények gyakran használják őket. Ilyenek például az állásfoglalások, a következtetések, a közlemények stb. Politikai hatásuk ugyan van ezeknek a jogi aktusoknak, de kötelező jogi erővel nem bírnak.

Az egyoldalú jogi aktusok, mint az európai politikák szolgálatában álló eszközök

Az európai hatóságok szabadon választhatják meg azt a jogi aktust, amely álláspontjuk szerint a legmegfelelőbb eszköz politikájuk megvalósítására. Ösztönző jellegű politika esetében például a Tanács vagy a Bizottság választhatja az ajánlást.

A hatáskör-átruházás elve értelmében a jogi aktusok jogalapja az EU-ról szóló szerződésnek, vagy az EU működéséről szóló szerződésnek az a rendelkezése, amely az európai hatóságok által szabályozni kívánt területnek felel meg. Pontos jogalap hiányában az intézmények hivatkozhatnak az EU szubszidiáris joghatóságára vonatkozó rugalmassági klauzulára (az EU működéséről szóló szerződés 352. cikke).

Az európai intézmények által elfogadott egyoldalú jogi aktusokat továbbá az EU Bírósága felülvizsgálhatja.

Az egyoldalú jogi aktusok jogi szabályozása

Formájukat tekintve a kötelező jogi aktusokban hivatkozni kell az azok elfogadására feljogosító jogi eszközökre (a bevezető hivatkozást a „tekintettel” kifejezéssel kell kezdeni), valamint a jogi aktusokat arra a jogalapra hivatkozással kell indokolni, amelyen alapulnak (a preambulumbekezdéseket a „mivel” kifejezéssel kell kezdeni).

A kötelező erejű jogi aktusokat az EU Hivatalos Lapjában kell kihirdetni. Az egyoldalú jogi aktusokról a címzettek értesíthetők is, ez a helyzet például a határozatok esetében.

Az egyoldalú jogi aktusok a címzett értesítése vagy a Hivatalos Lapban való kihirdetés napján lépnek hatályba. Ettől eltérően a jogi aktusok olyan rendelkezést is tartalmazhatnak, hogy a kihirdetésüket követő huszadik napon lépnek hatályba. Rendelkezhetnek úgy is, hogy az alkalmazásukra csak a Hatálybalépést követően kerül majd sor.

Utolsó frissítés: 27.08.2010

Top