Help Print this page 
Title and reference
Az irányelv

Summaries of EU legislation: direct access to the main summaries page.
Languages and formats available
BG ES CS DA DE ET EL EN FR GA HR IT LV LT HU MT NL PL PT RO SK SL FI SV
HTML html ES html CS html DA html DE html EL html EN html FR html IT html HU html NL html PL html PT html RO html FI html SV
Multilingual display
Text

Az irányelv

Az európai intézményeknek az európai politikák megvalósításához rendelkezésére álló jogi eszközök közül az egyik az irányelv. Olyan eszközről van szó, amelyet elsősorban a nemzeti jogrendszerek harmonizálása céljából használnak. Jellemző rá a használatának rugalmassága: bár az irányelv meghatározza a kötelezően elérendő eredményt, az államok azonban szabadon választhatják meg az ennek eléréséhez szükséges eszközöket.

Az irányelv az Európai Unió (EU) másodlagos jogának részét képezi. Ennek megfelelően az európai intézmények az irányelvet az alapító szerződések alapján fogadják el. Az irányelvet az európai szintű elfogadást követően a tagállamoknak át kell ültetniük nemzeti jogukba.

Általános hatályú kötelező erejű jogi aktus

Az EU működéséről szóló szerződés 288. cikke kimondja, hogy az irányelv kötelező erejű. Ugyanúgy, mint az európai rendelet és a határozat, az irányelv is kötelező a címzett tagállamok számára. Teljes egészében kötelező, így nem lehet hiányosan, szelektíven vagy csak részben alkalmazni.

Mindazonáltal az irányelv különbözik a határozattól és a rendelettől. Amíg a rendelet a Hatálybalépését követően közvetlenül alkalmazandó a tagállamok nemzeti jogában, addig az irányelvet a tagállamoknak előbb át kell ültetniük nemzeti jogukba. Ennek megfelelően az irányelv nem tartalmaz alkalmazási szabályokat; kizárólag az eredményre vonatkozó kötelezettséget tartalmaz a tagállamok számára. Ezt követően a tagállamok szabadon választhatják meg az irányelv végrehajtásának formáját és eszközeit.

Az irányelv a határozattól is különbözik annyiban, hogy a tagállamok összességére általános hatállyal bír.

Emellett az EU működéséről szóló szerződés 289. cikke pontosítja, hogy az irányelv jogalkotási aktus, mivel jogalkotási eljárás keretében fogadják el. Elvben tehát az irányelvre a Bizottság tesz javaslatot. Ezt követően a Tanács és az Európai Parlament azt rendes jogalkotási eljárás vagy különleges jogalkotási eljárás keretében fogadja el.

Az irányelv a tagállamok értesítésével vagy a Hivatalos Lapban való kihirdetéssel lép hatályba.

Átültetendő jogi aktus

Kétszintű jogi aktusról van szó, amely magában foglalja:

  • magát az európai intézmények által hozott irányelvet;
  • illetve a tagállamok által hozott nemzeti végrehajtási intézkedéseket.

Elvben az irányelv hatálybalépésének nincs közvetlen hatása a nemzeti jogszabályokra. Ehhez egy második műveletre is szükség van: az átültetésre. Az átültetést a tagállamok hajtják végre, amelynek során olyan nemzeti szabályokat fogadnak el, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy megfeleljenek az irányelv által előírt eredményeknek. A nemzeti hatóságok kötelesek tájékoztatni a Bizottságot ezekről az intézkedésekről.

Az irányelvek rossz átültetése elleni küzdelemhez kifejlesztett megoldások

Elvben az irányelvet az intézmények által meghatározott határidőn (6 hónaptól 2 évig terjedő időtartam) belül kell átültetni. A határidő elteltét követően:

  • a Bizottság kérheti a Bíróságot, hogy ítélje el a tagállamokat (az ezen eljárás során hozott döntés végre nem hajtása a tagállam újabb elítélését vonhatja maga után, amely bírsággal végződhet);
  • a Bíróság bizonyos feltételek mellett lehetővé teszi magánszemélyek számára is, hogy kártérítést követeljenek a rosszul vagy késedelmesen átültetett irányelvek miatt (Frankovitch és Bonifaci ügyben 1991. november 19-én hozott ítélet).
  • a Bíróság álláspontja szerint az irányelvnek közvetlen hatása van (vagyis magánszemélyek hivatkozhatnak rá a bíróság előtt).

Az átültetési határidő lejártával az irányelv közvetlen vertikális hatású. Ez azt jelenti, hogy a magánszemélyek a tagállamok elleni eljárásokban hivatkozhatnak az irányelv szövegére a bíróságok előtt. Ugyanakkor az irányelv nem rendelkezik közvetlen horizontális hatállyal (azaz magánszemélyek egymás közötti pereikben nem hivatkozhatnak az irányelv szövegére a bíróságok előtt).

A Bíróság ugyanakkor arra vonatkozóan, hogy egy magánszemély közvetlenül hivatkozhasson valamely irányelvre a bíróságok előtt, több feltételt is meghatározott:

  • az irányelv rendelkezéseinek feltétel nélkülinek és kellően pontosnak kell lenniük;
  • az irányelvet nemzeti intézkedéssel a meghatározott határidőn belül nem ültették át megfelelően.

Utolsó frissítés: 01.09.2010

Top