Kölcsönös tájékoztatási mechanizmus a nemzeti menekültügyi és bevándorlási intézkedésekhez

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

2006/688/EK határozat az uniós országoknak a menekültügy és bevándorlás területét érintő intézkedéseivel kapcsolatos kölcsönös tájékoztatási mechanizmus létrehozásáról

MI A HATÁROZAT CÉLJA?

A határozat célja az EU-országok nemzeti menekültügyi és bevándorlási intézkedéseit érintő információk megosztásának javítása.

A határozat hivatalos tájékoztatási eljárást hoz létre az uniós országok és az Európai Bizottság között, azzal a céllal, hogy javítsa a bevándorlási és menekültügyi politikák összehangolását az uniós országok között.

FŐBB PONTOK

Információk megosztása és átadása

A kölcsönös tájékoztatási mechanizmus (KTM) lehetővé teszi az információk megosztását a Bizottság és az uniós országok között a menekültügyet és a bevándorlást érintő nemzeti jogszabályok esetén.

Szándékolt vagy már foganatosított intézkedéseiket az uniós országoknak továbbítaniuk kell:

• webalapú hálózaton keresztül; és
• a határozathoz csatolt jelentési formanyomtatvány használatával.

Ezt a tájékoztatást a lehető leghamarabb – és legkésőbb annak nyilvánosságra hozatalakor – továbbítani kell.

Az uniós országok csak azokat az intézkedéseket kötelesek közölni a Bizottsággal és a többi uniós országokkal, amelyeknek valószínűleg jelentős hatása lesz:

• más uniós országokban;
• az EU egészének szintjén.

A hálózat fejlesztése és irányítása

A hálózat fejlesztéséért és irányításáért a Bizottság felel. A hálózat létrehozása során a (CIRCA néven ismert) transzeurópai telematikai hálózatot kellett használnia az uniós országok hatóságai közötti információcseréhez. A hálózat lehetővé teszi a Bizottság és az uniós országok számára, hogy a bejelentett intézkedésekkel kapcsolatban egy vagy több országtól kiegészítő tájékoztatást kérjenek.

Bármely, ilyen módon bejelentett konkrét nemzeti intézkedés alapul szolgálhat az uniós országok szakértői és a Bizottság közötti véleménycseréhez.

Az ilyen, technikai jellegű megbeszéléseken kívül a Bizottságnak minden évben jelentést kell készítenie, amely összefoglalja az uniós országok által továbbított legfontosabb információkat. Ezt a jelentést az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak nyújtják be, hogy alapul szolgáljon a nemzeti menekültügyi és bevándorlási politikákról folytatott miniszteri megbeszélések számára.

Értékelés

A KTM működésének értékeléséről a Bizottság 2009-ben tett közzé egy jelentést. 2007 áprilisa és 2009. szeptember 30. között csak 16 uniós ország adott tájékoztatást a KTM-en keresztül, mindössze 45 intézkedésről. A legfelső szintű bíróságok vagy törvényszékek végleges döntéseiről tájékoztatás nem érkezett.

A tájékoztatások formátuma ritkán volt homogén, miközben a határozathoz csatolt jelentési formanyomtatványt nem mindig használták.

Előfordult, hogy csak az angol nyelvű címet és az eredeti nyelven megírt szöveget biztosították, ami megértési problémákat eredményezett. Voltak különbségek a leadott jelentési formanyomtatványok tartalmában is: ezek közül néhány meglehetősen átfogó volt, míg mások csak felületes leírást adtak le, az intézkedés jellegének jelzése nélkül.

A jelentés azt a következtetést vonta le, hogy a KTM nem teljesítette célkitűzéseit, mivel a benyújtott információk mennyisége elenyésző volt. Mivel azonban ez a rendszer csak rövid ideje működik, a Bizottság úgy vélte, korai lenne a határozat módosításaira javaslatot tenni.

A nemzeti menekültügyi és bevándorlási intézkedések Kölcsönös tájékoztatási mechanizmusát sem a Bizottság, sem az uniós országok nem aktiválták, még abban a két évben sem, amikor 2015-ben és 2016-ban nagyon nagy volt a migránsok beáramlása Európába. Ehelyett úgy tűnik, az uniós országok (uniós elnökségek) az Európai Unió válságinformációs mechanizmusát inkább a migrációs áramlások adatainak kicserélésére kívánták felhasználni. Ezt a tájékoztatáskérést aztán fokozatosan az Európai Unió illetékes ügynökségei – az EASO és a FRONTEX – vették át, és most ők biztosítják a mostani migrációs áramláshoz szükséges migrációs adatok zömét. További, az uniós országok migrációs vonatkozású fontos fejleményeiről szóló, rendszeresen frissített tájékoztatás az Európai Migrációs Hálózat negyedévente megjelenő hírösszefoglalóiban található.

Mindazonáltal nem zárható ki, hogy az uniós országok és az Európai Bizottság közötti jövőbeli, migrációval kapcsolatos információcserék során a kölcsönös tájékoztatási mechanizmus hasznosnak bizonyulhat, és létezése ezért még mindig indokolt.

MIKORTÓL HATÁLYOS A HATÁROZAT?

A határozat 2006. november 3. óta hatályos.

HÁTTÉR

A bevándorlás és a menekültügy területein alkalmazott nemzeti intézkedések valószínűleg hatással vannak más uniós országokra. Ennek okai:

• a határellenőrzések hiánya a schengeni övezetben;
• az uniós országok közötti szoros gazdasági és társadalmi kapcsolatok; és
• a közös vízum-, bevándorlási és menekültügyi politika.

További információk:

• Európai Migrációs Hálózat nemzeti szinten (Európai Bizottság).

FŐ DOKUMENTUM

A Tanács 2006/688/EK határozata (2006. október 5.) a menekültügy és bevándorlás területét érintő tagállami intézkedésekkel kapcsolatos kölcsönös tájékoztatási mechanizmus létrehozásáról (HL L 283., 2006.10.14., 40–43. o.)

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUM

A Bizottság jelentése a menekültügy és bevándorlás területét érintő tagállami intézkedésekkel kapcsolatos kölcsönös tájékoztatási mechanizmus létrehozásáról szóló, 2006. október 5-i tanácsi határozat 4. és 5. cikke alapján (COM(2009) 687 végleges, 2009.12.17.)

utolsó frissítés 22.11.2018