Help Print this page 
Title and reference
Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) - EUR-Lex

Summaries of EU legislation: direct access to the main summaries page.
Languages and formats available
BG ES CS DA DE ET EL EN FR GA HR IT LV LT HU MT NL PL PT RO SK SL FI SV
HTML html ES html CS html DA html DE html EL html EN html FR html IT html HU html NL html PL html PT html RO html FI html SV
Multilingual display
Text

Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) - EUR-Lex

Ez a rendelet annak érdekében hozza létre az Európai Unió Alapjogi Ügynökségét (FRA), hogy kiterjessze a Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpontjának (EUMC) megbízatását. A 2007. március 1 -je óta működő ügynökség célja, hogy az uniós intézmények és az EU-tagállamok számára támogatást és szakértelmet nyújtson az alapvető jogokkal kapcsolatosan.

JOGI AKTUS

A Tanács 168/2007/EK rendelete (2007. február 15.) az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének létrehozásáról.

ÖSSZEFOGLALÓ

A ügynökség célja, hogy az uniós intézmények és az EU-tagállamok számára az uniós jog végrehajtása során az alapvető jogokkal kapcsolatos támogatást és szakértelmet nyújtson. Az Ügynökség célja, hogy a támogatást nyújtson ahhoz, hogy az intézmények, szervezetek és tagállamok maradéktalanul tiszteletben tartsák ezeket a jogokat.

Az Ügynökség adatokat gyűjt az alapvető jogokról a többéves keretprogramban felsorolt, az EU hatáskörébe tartozó területeken. Az Ügynökség nyitva áll a tagjelölt országok előtt. A Tanács határozhat úgy is, hogy felkéri azokat az országokat, amelyekkel az Európai Unió stabilizációs és társulási megállapodást kötött, hogy megfigyelőként vegyenek részt az Ügynökség munkájában. Ily módon elősegíti ezen országok jogszabályainak az uniós joghoz történő fokozatos közelítését, valamint támogatja az európai integráció irányába tett erőfeszítéseiket.

Az ötéves időszakot átfogó, többéves keret rögzíti az Ügynökség tevékenységének tematikus területeit. Ezen területek közé tartozik a rasszizmus, az idegengyűlölet és a kapcsolódó intolerancia elleni küzdelem.

Az Ügynökség a tematikus területek által behatárolt területeken végzi tevékenységeit, amelyek közé tartoznak az alábbiak:

  • objektív, megbízható és összehasonlítható információk és adatok független gyűjtése, elemzése, terjesztése és értékelése az uniós fellépés alapvető jogokra gyakorolt konkrét hatásaira, valamint e jogok tiszteletben tartására és érvényesülésük elősegítésére vonatkozó helyes gyakorlatra tekintettel;
  • normák kidolgozása a Bizottsággal és a tagállamokkal együttműködésben, az adatok összehasonlíthatóságának, objektivitásának és megbízhatóságának európai szinten történő javítása érdekében;
  • tudományos kutatások és felmérések, előkészítő és megvalósíthatósági tanulmányok;
  • az uniós intézmények, valamint a tagállamok számára konkrét témakörökben, az uniós jog végrehajtása kapcsán felhasználható következtetések és vélemények kidolgozása és közzététele;
  • éves jelentés közzététele az Ügynökség tevékenységi körébe tartozó alapjogi kérdésekről;
  • az Ügynökség elemzései alapján tematikus jelentések közzététele;
  • éves jelentés közzététele tevékenységéről;
  • kommunikációs stratégia kialakítása és a civil társadalommal folytatott párbeszéd előmozdítása annak érdekében, hogy jobban ráébressze a közvéleményt az alapvető jogok fontosságára.

Az Ügynökség összehangolja tevékenységét és együttműködési hálózatot épít ki a civil társadalommal (Alapjogi Platform), köztük számos alapjogi kérdésekben érintett szereplővel. Ennek célja az információcsere, a tudás egyesítése és az együttműködés biztosítása az Ügynökség és az érdekelt felek között.

Az Ügynökség szoros intézményi kapcsolatokat hoz létre nemzetközi, európai és nemzeti szinteken, különösen az Európa Tanáccsal, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel (EBESZ), az illetékes uniós ügynökségekkel, valamint az alapvető jogok védelmével foglalkozó kormányzati szervezetekkel és köztestületekkel, ideértve a nemzeti emberi jogvédő intézményeket is. A cél az együttműködés és az átfedések elkerülése.

Az Ügynökség szervezeti felépítése a következő:

  • az igazgatótanács (tervező és ellenőrző szerv) a tagállamok által kinevezett egy-egy független személyből, az Európa Tanács által kinevezett független személyből és a Bizottság két képviselőjéből áll. Az igazgatótanács tagjainak hivatali ideje öt évre szól és nem újítható meg. Az igazgatótanács fogadja el az Ügynökség éves munkaprogramját és éves beszámolóját tevékenységeiről, kinevezi és szükség esetén felmenti az Ügynökség igazgatóját, valamint összeállítja az éves tervezett és végleges költségvetést;
  • a végrehajtó bizottság az igazgatótanács elnökéből és alelnökéből, az igazgatótanács által megválasztott két másik igazgatótanácsi tagból, valamint a Bizottság igazgatótanácsbeli képviselőinek egyikéből áll. Az igazgatótanács Európa Tanács által kinevezett tagja szintén részt vehet a végrehajtó bizottság ülésein. A végrehajtó bizottság feladata az igazgatótanács munkájának segítése;
  • a tudományos bizottság 11 független, az alapvető jogok területén magasan képzett személyből áll. A tudományos bizottság tagjait az Ügynökség igazgatótanácsa nevezi ki átlátható pályázati felhívási és kiválasztási eljárást követően, az Európai Parlament illetékes bizottságával konzultálva. A tudományos bizottság tagjainak hivatali ideje öt évre szól és nem újítható meg. A tudományos bizottság szavatolja az Ügynökség munkájának tudományos minőségét.

Az Ügynökség igazgatóját az igazgatótanács nevezi ki – az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa véleményének figyelembe vételével – a jelöltek Bizottság által összeállított listájából. Az igazgató felel a napi igazgatási kérdésekért, az Ügynökség feladatainak elvégzéséért és a költségvetés végrehajtásáért.

Az Ügynökség személyzetére és igazgatójára az Európai Unió tisztviselőire és egyéb alkalmazottaira vonatkozó szabályzatok vonatkoznak, Az Ügynökség a tevékenységeinek lehető legmagasabb szintű átláthatósága biztosítása érdekében helyes igazgatási gyakorlatot dolgoz ki.

Az ügynökség költségvetése 2013 -ban 21,3 millió euró, létszáma pedig összesen 78 fő volt. A költségvetés fedezetéül a EU-tól kapott támogatás, a nyújtott szolgáltatásokért kapott kifizetések, valamint az Ügynökséggel együttműködő szervezetektől, tagjelölt országoktól vagy az olyan országoktól kapott esetleges pénzügyi hozzájárulások szolgálnak, amelyekkel az Európai Unió stabilizációs és társulási megállapodást kötött. Az Ügynökség kiadásai a működési költségeket, a személyzet illetményét, valamint az igazgatási és infrastrukturális költségeket foglalják magukban.

Háttér

Az Ügynökség 2007. március 1-jén kezdte meg működését. A Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpontjának (EUMC) jogutódjaként átszálltak rá annak jogai és kötelezettségei, valamint pénzügyi kötezettségvállalásai is. A Tanács Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpontja létrehozásáról szóló 1035/97/EK rendelete 2007. március 1 -jével hatályát veszti.

Hivatkozások

Jogi aktus

Hatálybalépés

Az átültetés határideje a tagállamokban

Hivatalos Lap

A Tanács 168/2007/EK rendelete

2007.2.23.

HL L 53., 2007.2.22.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

Megállapodás az Európai Közösség és az Európa Tanács között az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége és az Európa Tanács közötti együttműködésről [Hivatalos Lap L 186., 2008.7.15.].

Ez a megállapodás létrehozza az FRA és az Európa Tanács közötti együttműködés kereteit. A cél az átfedések elkerülése, valamint a kiegészítő jelleg és a hozzáadott érték szavatolása. Az együttműködés a rendszeres kapcsolattartáson alapul. Ebből a célból mindkét szervezetben egy-egy kapcsolattartó személy kerül kinevezésre. Ezenkívül mindkét fél képviselői jogosultak a másik fél ülésein megfigyelőként részt venni. Az FRA-nak és az Európa Tanácsnak gondoskodnia kell minden releváns, nem bizalmas adat és információ kicseréléséről, valamint tevékenységeik eredményének széles körben való terjesztéséről. A kiegészítő jelleg további előmozdításának céljából a két fél rendszeresen konzultál egymással a FRA tevékenységeinek koordinálásáról. Ezek a konzultációk a felek közös érdeklődési területei alapján közös és/vagy kiegészítő tevékenységekhez is vezethetnek.

A Tanács2008/203/EK határozata (2008. február 28.) a 168/2007/EK rendeletnek az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége 2007–2012 közötti többéves keretének elfogadása tekintetében történő végrehajtásáról [Hivatalos Lap L 63., 2008.3.7.].

Ez a határozat egy többéves keretet hoz létre, amely a 2007–2012 közötti időszakra vonatkozóan meghatározza az Ügynökség tevékenységének tematikus területeit. A keret kilenc tematikus területet foglal magába: rasszizmus, idegengyűlölet és intolerancia; hátrányos megkülönböztetés; sértettek kártérítése; a gyermekek jogai; menekültügy, bevándorlás és a bevándorlók integrációja; vízum és határellenőrzés; az uniós állampolgárok részvétele az Európai Unió demokratikus működésében; információs társadalom; valamint a hatékony és független igazságszolgáltatáshoz való jog. Az Európai Parlament, a Tanács vagy a Bizottság megkeresésére a többéves keretprogramban meghatározott tematikus területeken kívülre is kiterjedhet az Ügynökség tevékenysége.

A Tanács 252/2013/EU határozata az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége 2013 és 2017 közötti többéves keretének létrehozásáról [Hivatalos Lap L 79., 2013.3.21.]

Ez a határozat létrehozza az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége 2013 és 2017 közötti többéves keretét. A keret kilenc tematikus területet foglal magába: (i) az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés; (ii) a bűncselekmények áldozatai, beleértve a bűncselekmények áldozatainak kárenyhítését is; (iii) információs társadalom, különösen a magánélet tiszteletben tartása és a személyes adatok védelme; (iv) a romák társadalmi beilleszkedése; (v) igazságügyi együttműködés a büntetőügyek kivételével; (vi) a gyermekek jogai; (vii) hátrányos megkülönböztetés; (viii) bevándorlás és a migránsok integrációja, vízum és határellenőrzés és menekültügy; i) rasszizmus, idegengyűlölet. Az Európai Parlament, a Tanács vagy a Bizottság megkeresésére ezen tematikus területeken kívülre is kiterjedhet az Ügynökség tevékenysége.

A keret végrehajtása során az Ügynökség megfelelő együttműködést és koordinációt alakít ki a megfelelő uniós szervekkel, irodákkal és ügynökségekkel, tagállamokkal, nemzetközi szervezetekkel és a civil társadalommal.

12.11.2013

Top