EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Intézkedések a klasszikus sertéspestis elleni védekezés érdekében

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

2001/89/EK irányelv a klasszikus sertéspestis elleni védekezésre irányuló intézkedésekről

MI AZ IRÁNYELV CÉLJA?

Az irányelv célja olyan a gyors kimutatáson, elkülönítésen és levágáson alapuló intézkedések bevezetése, amelyek védekezést nyújtanak és felszámolják a klasszikus sertéspestist, amely egy súlyosan fertőző és halálos kimenetelű sertésmegbetegedés.

FŐBB PONTOK

Az uniós országoknak biztosítaniuk kell, hogy a gyanított és megerősített klasszikus sertéspestis-kitörésekről értesítést küldjenek az illetékes nemzeti hatóságok részére és vizsgálatokat végezzenek.

Gyanított járványkitörések

Járványkitörés gyanúja esetén azonnali vizsgálatokat kell kezdeni. Amennyiben nem lehet kizárni a járványkitörés lehetőségét, a gazdaságra megfigyelési zárlatot kell elrendelni, valamint:

  • valamennyi sertést el kell különíteni, és nyilvántartásba kell venni, mint beteg, elhullott vagy feltehetően fertőzött sertést, és egyetlen sertés sem hozható be vagy vihető ki onnan;
  • az illetékes hatóság által kibocsátott engedély nélkül egyetlen sertéshulla vagy sertéstermék vagy más anyagok, mint például eszközök sem vihetők ki a gazdaságból, amelyek feltételezhetően terjeszthetik a sertéspestist;
  • személyek vagy járművek csak az illetékes hatóság írásos engedélyével léphetnek be a gazdaságba, illetve távozhatnak onnan;
  • a bejáratokat és kijáratokat, valamint távozás előtt a járműveket fertőtleníteni kell.

Megállapított járványkitörések

Amennyiben a sertéspestis jelenlétét egy gazdaságban hivatalosan megerősítik, az alábbi további intézkedéseket kell alkalmazni:

  • valamennyi sertést késedelem nélkül le kell ölni;
  • mintákat kell venni, amelyekből megállapítható a betegség terjedése;
  • a sertések hulláit hivatalos felügyelet mellett kell feldolgozni;
  • azon esetlegesen fertőzött sertések húsát, amelyeket ezen intézkedések foganatosítása előtt vágtak le, valamint az ezen sertésekből vett spermát, petesejteket és embriókat lehetőség szerint fel kell kutatni ártalmatlanná kell tenni;
  • a szennyeződött eszközöket és anyagokat kezelni kell vagy meg kell semmisíteni;
  • az érintett épületeket fertőtleníteni vagy kezelni kell.

Védőkörzetek és megfigyelési körzetek

  • Közvetlenül egy járványkitörés hivatalos megerősítését követően a hatóságok az érintett gazdaság körül legalább 3 km sugarú védőkörzetet és körülötte egy 10 km sugarú megfigyelési körzetet állítanak fel, valamint az alábbi intézkedéseket foganatosítják:
    • a sertések mozgatásának tilalma, néhány kivétellel;
    • a járműveket és felszereléseket meg kell tisztítani, fertőtleníteni és kezelni kell;
    • más háziállat csak hatósági engedéllyel léphet be a gazdaságba vagy hagyhatja el azt (a megfigyelési körzetben ez az első 7 napra alkalmazandó);
    • minden elhullott vagy megbetegedett sertésről haladéktalanul értesíteni kell az illetékes hatóságot;
    • sertéseket a fertőzött gazdaság takarításának és fertőtlenítésének befejezését követő 30 napig (a megfigyelési zónában 21 napig) tilos bevinni a gazdaságba vagy elszállítani onnan, amely időszak elteltével engedélyezhető szállításuk vágás vagy feldolgozás céljára;
    • a spermát, petesejteket és embriókat el kell különíteni;
    • bárkinek, aki belép a gazdaságba vagy távozik onnan, be kell tartania a megfelelő higiéniai intézkedéseket.
  • Amennyiben vágóhídon vagy szállítóeszközön járványkitörésre kerül sor, az összes esetlegesen megfertőződött állatot le kell ölni. A vágóhidat vagy szállítóeszközt a fertőtlenítést követően 24 órán át nem használhatják újabb állatok levágására vagy szállítására, a lehetségesen beszennyeződött állatok hulláit, belsőségeit, az állati hulladékokat pedig hivatalos felügyelet mellett ártalmatlanítják.

Vaddisznók*

  • Vaddisznók közötti megerősítést nyert járványkitörés esetén nemzeti szakértői csoportok határozzák meg a fertőzött területet és a teendőket. A területen található sertéstartó gazdaságokat megfigyelés alá kell helyezni és a sertéseket el kell szigetelni a vaddisznóktól.
  • Az uniós országoknak 90 napon belül járványfelszámolási terveket kell benyújtaniuk az Európai Bizottság számára, melynek része a vadászok számára adott útmutatás és az állathullák ártalmatlanításának módszerei. A Bizottság és a többi uniós ország részére egy hat hónapos előrehaladási jelentés kerül megküldésre.

Vakcinázás

A vakcinák használata általában tiltott, azonban az uniós országok nyújthatnak be vészvakcinázásra vonatkozó terveket a Bizottság részére.

Készenléti tervek

Minden egyes uniós országnak készenléti tervet kell készítenie a klasszikus sertéspestis-járvány kitörésének esetére, és járványkitörés esetén képesnek kell lennie egy nemzeti járványvédelmi központ azonnali létrehozására.

Élelmezési hulladék

Az uniós országoknak biztosítaniuk kell, hogy nem etetik a sertéseket élelmezési hulladékkal.

MIKORTÓL HATÁLYOS EZ AZ IRÁNYELV?

  • Az irányelv 2001. december 1-én lépett hatályba. Az uniós országoknak 2002. október 31-ig kell átültetni nemzeti jogukba.
  • A jelen irányelvet hatályon kívül helyezi az (EU) 2016/429 rendelet, amely 2021. április 21. napján lép hatályba.

HÁTTÉR

További információkért lásd:

KULCSFOGALMAK

Vaddisznók: nem gazdaságban tartott vagy tenyésztett sertések.

FŐ DOKUMENTUM

A Tanács 2001/89/EK irányelve (2001. október 23.) a klasszikus sertéspestis elleni védekezésre irányuló közösségi intézkedésekről (HL L 316., 2001.12.1., 5-35. o.)

A 2001/89/EK irányelv későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt szöveg kizárólag tájékoztató jellegű.

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A Bizottság 2007/19/EK határozata (2006. december 22.) a 2001/89/EK tanácsi irányelv alapján a klasszikus sertéspestis elleni védekezésre irányuló készenléti tervek jóváhagyásáról (HL L 7., 2007.1.12., 38-40. o.)

A Bizottság 2002/106/EK határozata (2002. február 1.) a klasszikus sertéspestis megállapítására szolgáló diagnosztikai eljárásokat, mintavételi módszereket és a laboratóriumi vizsgálati eredmények értékelési szempontjait megállapító diagnosztikai kézikönyv jóváhagyásáról (HL L 39., 2002.2.9., 71-88. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

utolsó frissítés 06.11.2017

Top