Help Print this page 

Summaries of EU Legislation

Title and reference
A juh- és kecskefélék EU-n belüli kereskedelme

Summaries of EU legislation: direct access to the main summaries page.
Languages and formats available
Multilingual display
Text

A juh- és kecskefélék EU-n belüli kereskedelme

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

91/68/EGK tanácsi irányelv a juh- és kecskefélék Unión belüli kereskedelmére irányadó állat-egészségügyi feltételekről

ÖSSZEFOGLALÓ

MI AZ IRÁNYELV CÉLJA?

  • Az irányelv meghatározza a juhok (juhfélék) és kecskék (kecskefélék) EU-n belüli – vágási, hizlalási vagy tenyésztési céllal történő – mozgatására vonatkozó szabályokat, amelyek azt hivatottak biztosítani, hogy csak egészséges, betegséget nem hordozó állatok legyenek szállíthatók.

FŐBB PONTOK

  • Az állatoknak az alábbi előírásoknak kell eleget tenniük:
    • azonosításuk és nyilvántartásba vételük az uniós jogszabályok szerint történik;
    • a mozgatásukat megelőző 24 órán belül vizsgálaton esnek át;
    • nem származnak olyan gazdaságból, illetve nem kerültek érintkezésbe olyan gazdaságból származó állatokkal, ahol betegséget azonosítottak, és még nem telt el a megfelelő időszak, ami 42 nap brucellózis, 30 nap veszettség és 15 nap lépfene esetén;
    • az EU területén születtek és ott nevelték őket, illetve az uniós jogszabályokkal összhangban történő behozatalból származnak;
    • legalább 30 napon keresztül – illetve fiatalabb állatok esetén születésük óta – folyamatosan a származási gazdaságban tartották őket;
    • a végső kereskedelmi engedély kézhezvételét megelőzően legfeljebb 6 napra hagyták el származási gazdaságukat;
    • nem kerültek érintkezésbe más juhokkal és kecskékkel a mozgatásukat megelőző 21 nap során, illetve az Unió területére behozott patás állatok esetén a mozgatásukat megelőző 30 nap során.
  • A tenyésztésre és hizlalásra szánt állatoknak brucellózismentességük biztosítása érdekében további előírásoknak is meg kell felelniük.
  • Az állatok nem szállíthatók más uniós országba, ha:
    • levágásukra betegségmentesítési program keretén belül kerül sor; vagy
    • egészségügyi aggályok miatt a származási országuk területén nem értékesíthetők.
  • A különböző gazdaságokból származó állatokat szállítás előtt összegyűjtő gyűjtőállomásokat:
    • hatósági állatorvos felügyeli;
    • használat előtt kitisztítják és fertőtlenítik;
    • az illetékes hatóságok rendszeresen vizsgálatnak vetik alá.
  • A gyűjtőállomások:
    • elegendő kapacitással és létesítménnyel rendelkeznek az állatok elhelyezéséhez;
    • kizárólag olyan állatokat fogadnak, amelyek eleget tesznek az uniós állat-egészségügyi előírásoknak; és
    • az állatok befogadásának és kiadásának időpontját, a tulajdonos nevét, a szállítmányozó engedélyének számát és egyéb adatokat tartalmazó nyilvántartást vezetnek, amelyet legalább 3 évig megőriznek.
  • A gyűjtőállomások egyéni jóváhagyási számot kapnak, engedélyüket a jogszabály megsértése esetén felfüggeszthetik vagy bevonhatják.
  • Az állatok uniós országok közötti szállításában érintett kereskedőkről és szállítmányozókról nyilvántartást kell vezetni, az általuk végzett tevékenységeket nyomon követő adatbázist pedig legalább 3 évig meg kell őrizni. Mind a kereskedőknek, mind a szállítmányozóknak szigorú higiéniai előírásoknak kell eleget tenniük.

A jelen irányelv kiegészíti:

  • a juh- és kecskefélék azonosításáról és nyilvántartásáról szóló 21/2004/EK rendeletet;
  • a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésre irányuló intézkedésekről szóló 2003/85/EK tanácsi irányelvet; és
  • az egyes uniós országok vagy régiók brucellózisra vonatkozó követelményeknek való megfelelőségéről szóló 93/52/EGK bizottsági határozatot.

MIKORTÓL HATÁLYOS EZEN IRÁNYELV?

Az irányelv 1991. február 4-én lépett hatályba. Az uniós országoknak 1992. december 31-ig kellett átültetni nemzeti jogukba.

HÁTTÉR

További információkért lásd az Európai Bizottság „A juh- és kecskefélék Unión belüli kereskedelme” című oldalát.

JOGI AKTUS

A Tanács 91/68/EGK irányelve (1991. január 28.) a juh- és kecskefélék Közösségen belüli kereskedelmére irányadó állat-egészségügyi feltételekről (HL L 46., 1991.2.19., 19–36. o.)

A 91/68/EGK irányelv későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Tanács 21/2004/EK rendelete (2003. december 17.) a juh- és kecskefélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet, továbbá a 92/102/EGK és a 64/432/EGK irányelv módosításáról (HL L 5., 2004.1.9., 8–17. o.). Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

A Tanács 2003/85/EK irányelve (2003. szeptember 29.) a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésre irányuló közösségi intézkedésekről, valamint a 85/511/EGK irányelv és a 89/531/EGK és a 91/665/EGK határozat hatályon kívül helyezéséről és a 92/46/EGK irányelv módosításáról (HL L 306., 2003.11.22., 1–87. o.). Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

A Bizottság 93/52/EGK határozata (1992. december 21.) egyes tagállamok vagy régiók brucellózisra (B. melitensis) vonatkozó követelményeknek való megfelelősége rögzítéséről és hivatalosan brucellózismentes tagállammá, illetve régióvá nyilvánításáról (HL L 13., 1993.1.21., 14–15. o.). Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

utolsó frissítés 18.04.2016

Top