Help Print this page 
Title and reference
A valamely EU-tagállam területéről jogellenesen kiszállított kulturális tárgyak visszaszolgáltatása

Summaries of EU legislation: direct access to the main summaries page.
Languages and formats available
BG ES CS DA DE ET EL EN FR GA HR IT LV LT HU MT NL PL PT RO SK SL FI SV
HTML html ES html CS html DA html DE html EL html EN html FR html IT html HU html NL html PL html PT html RO html FI html SV
Multilingual display
Text

A valamely EU-tagállam területéről jogellenesen kiszállított kulturális tárgyak visszaszolgáltatása

Ez az irányelv biztosítja az olyan kulturális tárgyak visszaszolgáltatását, amelyeket jogszerűtlenül szállítottak el egy uniós tagállam területéről.

JOGI AKTUS

A Tanács 93/7/EGK irányelve (1993. március 15.) a tagállam területéről jogellenesen kiszállított kulturális tárgyak visszaszolgáltatásáról [lásd a módosító jogszabályokat].

ÖSSZEFOGLALÓ

Ezen irányelv célja, hogy nemzeti jogszabály vagy közigazgatási eljárás által biztosítsa az Európai Unió működéséről szóló szerződés 36. cikke szerinti művészeti, történelmi, vagy archeológiai értékkel bíró nemzeti kincsek közé sorolt kulturális tárgyak visszaszolgáltatását, amennyiben ezek:

  • az irányelv mellékletében felsorolt kategóriák valamelyikébe tartoznak;
  • múzeumok, levéltárak leltári anyagaiban, illetve a könyvtárak vagy egyházi intézmények állományában felsorolt közgyűjteményi anyagok szerves részét képezik.

Az irányelv akkor alkalmazandó, ha a fentiek szerinti kulturális tárgyakat jogellenesen, azaz a hatályos jogszabályok vagy az ideiglenes engedély feltételeinek megsértésével szállították el egy EU-tagállam területéről. A tárgyakat következésképpen vissza kell szolgáltatni függetlenül attól, hogy azokat az Unió területén belülre szállították el vagy először egy harmadik országba vitték ki, majd onnan egy másik EU-tagállamba hozták be újra.

Az irányelv csak azokra a kulturális tárgyakra vonatkozik, amelyeket 1993. január 1-jét követően szállítottak ki jogellenesen egy tagállam területéről. Minden tagállam egy vagy több központi szervet (központi szervek) jelöl ki az irányelvben elrendelt feladatok végrehajtására. A Bizottság az EU Hivatalos Lapjában teszi közzé e szervek frissített listáját.

Közigazgatási együttműködés

Valamennyi EU-tagállam központi hatóságai kötelesek együttműködni és elősegíteni az egyeztetéseket a többi tagállam illetékes nemzeti hatóságaival a kulturális tárgyak visszaszolgáltatásának biztosítása érdekében. Konkrétan a központi hatóságok kötelesek:

  • felkutatni valamely EU-tagállam területéről jogellenesen elszállított, meghatározott kulturális tárgyat, azonosítva annak tulajdonosát és/vagy birtokosát ;
  • értesíteni az érintett tagállamot, ha olyan kulturális tárgy található a területükön, amellyel kapcsolatban alapos a gyanú, hogy azt jogellenesen szállították ki egy másik tagállam területéről;
  • lehetővé tenni az érintett tagállam számára, hogy az értesítéstől számított két hónapon belül ellenőrizze, hogy a kérdéses kulturális tárgyra kiterjed-e az irányelv hatálya;
  • megtenni a szükséges intézkedéseket a kulturális tárgy fizikai megóvása érdekében;
  • megelőzni a visszaszolgáltatási eljárás elkerülésére irányuló lépéseket;
  • közvetítőként eljárni a tulajdonos és/vagy birtokos, valamint a megkereső tagállam között a visszaszolgáltatás ügyében .

Bírósági eljárás kezdeményezése tárgyak visszaszolgáltatására

Kizárólag EU-tagállam kezdeményezhet eljárást egy kulturális tárgy visszaszolgáltatása ügyében. Kulturális tárgyak magántulajdonosai csak a nemzeti jogszabályok alapján indíthatnak pert.

Visszaszolgáltatási eljárást nem lehet kezdeményezni, ha több, mint egy év eltelt azóta, hogy a megkereső tagállam illetékeseinek tudomására jutott, hogy a kulturális tárgy hol található és ki annak tulajdonosa, illetve birtokosa. Az eljárás kezdeményezéséhez az alábbiakat kell mellékelni a kérelemhez:

  • a kérelemben szereplő tárgy leírását tartalmazó és azt az irányelv által meghatározottak szerinti kulturális tárgynak minősítő dokumentumot;
  • a megkereső tagállam illetékes hatóságainak nyilatkozatát, miszerint a szóban forgó kulturális tárgyat jogellenesen szállították ki az ország területéről.

A fenti eljárásokat legkésőbb 30 évvel azt követően lehet kezdeményezni, hogy az adott tárgyat jogellenesen elszállították a megkereső tagállam területéről, kivéve a közgyűjtemények részét képező tárgyakat, illetve az egyházi jellegű javakat, amelyek tekintetében a határidőt a nemzeti jogszabályok vagy az EU-tagállamok között érvényben levő kétoldalú megállapodások határozzák meg.

Az ebben az irányelvben foglaltak nem sérthetik a tagállamok nemzeti jogszabályai alapján a megkereső tagállam és/vagy a tárgy tulajdonosa által megindítható polgári és büntetőjogi eljárásokat.

Pénzügyi aspektusok

Ha elrendelik egy kulturális tárgy visszaszolgáltatását, a birtokos méltányos kártérítésre jogosult, amennyiben bizonyítja, hogy kellő gondossággal és körültekintéssel járt el a tárgy megszerzése során. Ezen kártérítést a megkereső tagállam illetékes hatósága köteles megfizetni, amely azonban követelheti a kártérítés összegének megtérítését a tárgy kulturális tárgy jogellenesen elszállításáért felelős személytől. A tárgy visszaszolgáltatását követően a tulajdonjog kérdésére és megkereső EU-tagállam jogszabályai az irányadóak.

Végrehajtás

A kulturális javak kivitelével és visszaszolgáltatásával foglalkozó bizottság (korábbi nevén a kulturális javakkal foglalkozó tanácsadó bizottság) segíti a Bizottságot az irányelv mellékletének alkalmazásával kapcsolatos kérdésekben.

Az EU-tagállamok kötelesek a Bizottság számára minden harmadik évben jelentést küldeni az irányelv alkalmazásáról, amelynek alapján a Bizottság jelentést küld az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, valamint a Gazdasági és Szociális Bizottságnak.

HIVATKOZÁSOK

JOGI AKTUS

Hatálybalépés

Az átültetés határideje a tagállamokban

Hivatalos Lap

A Tanács 93/7/EGK irányelve

1993.3.27.

1993.12.15 (1994.3.15. Belgium, Hollandia és Németország vonatkozásában)

HL L 74., 1993.3.27.

Módosító jogszabály(ok):

Hatálybalépés

Az átültetés határideje a tagállamokban

Hivatalos Lap

Az Európai Parlament és a Tanács 96/100/EK irányelve

1997.3.21.

1997.9.1.

HL L 60., 1997.3.1.

Az Európai Parlament és a Tanács 2001/38/EK irányelve

2001.7.30.

2001.12.31.

HL L 187., 2001.7.10.

A 93/7/EGK irányelv későbbi módosításait és helyesbítéseit belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

A MELLÉKLETEK MÓDOSÍTÁSA

Azok a kategóriák, amelyekbe a nemzeti kincsek közé sorolt tárgyaknak tartozniuk kell ahhoz, hogy a visszaszolgáltatási kötelezettség vonatkozzon rájuk:

Az Európai Parlament és a Tanács 96/100/EK irányelve [Hivatalos Lap L 60., 1997.3.1.];

Az Európai Parlament és a Tanács 2001/38/EK irányelve [Hivatalos Lap L 187., 2001.7.10.].

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Tanács 2002. január 21-i határozata a kulturális javak exportjáról szóló 3911/92/EGK számú rendelet , valamint a valamely EU-tagállam területéről jogellenesen kiszállított kulturális tárgyak visszaszolgáltatásáról szóló 93/7/EGK irányelvre vonatkozó bizottsági jelentésről [Hivatalos Lap C 32., 2002.2.5].

A Tanács tudomásul veszi a Bizottság kezdeményezését, és felszólítja a tagállamokat, hogy működjenek együtt szorosabban egymással és a Bizottsággal, valamint felkéri a Bizottságot, hogy folytassa a kezdeményezéseket és a tagjelölt országok uniós csatlakozásakor fordítson különös figyelmet a 3911/92/EGK számú rendeletre és a 93/7/EGK irányelvre.

Jelentések

A Bizottság jelentése a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, valamint a Gazdasági és Szociális Bizottságnak (2013.5.30.) –

Negyedik jelentés a tagállam területéről jogellenesen kiszállított kulturális tárgyak visszaszolgáltatásáról szóló 93/7/EGK tanácsi irányelv alkalmazásáról [COM(2013) 310 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

Ez a jelentés áttekinti, hogy az irányelvet miként alkalmazták a tagállamok a 2008–2011 közötti időszakban.

A nemzeti hatóságok által leggyakrabban végrehajtott közigazgatási együttműködés a területükről jogellenesen kivitt kulturális tárgyak keresésével, vagy egy ilyen tárgy felfedezéséről szóló értesítéssel volt kapcsolatos. Több tagállam is jelezte az irányelv korlátait a javak visszaszolgáltatásának biztosításával kapcsolatban, amelyek konkrétan bizonyos nemzeti kincsekre vonatkozó pénzügyi küszöbértékekre, illetve a visszaszolgáltatási eljárás egy éves időbeli korlátozására vonatkoznak. Ugyancsak rámutatnak arra, hogy nehézkes az illegális ásatásokból származó archeológiai javak visszaszolgáltatásának biztosítása, ugyanis nehéz bizonyítani a tárgyak eredetét és/vagy azt az időpontot, amikor jogellenesen kiszállították őket (Bulgária és Olaszország).

A nemzeti jelentések megállapítják, hogy noha a tagállamok központi szervei közötti közigazgatási együttműködés javult, ennek rendszere továbbra is gyengén szervezett, és problémák vannak a nyelvi korlátok miatt. Ugyancsak rámutatnak az érintett hatóságok közötti információcsere hiányosságaira, amelyek csökkentik a hatékonyságot.

A Bizottság megjegyzi, hogy a 93/7/EGK irányelv felülvizsgálata 2009-ben indult, a nyilvános konzultáció pedig 2012 márciusában zárult. A Bizottság vizsgálja azt is, hogy miként lehetne javítani az irányelv végrehajtását.

A Bizottság jelentése a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, valamint a Gazdasági és Szociális Bizottságnak (2009.7.30.) – Harmadik jelentés a tagállam területéről jogellenesen kiszállított kulturális tárgyak visszaszolgáltatásáról szóló 93/7/EGK tanácsi irányelv alkalmazásáról [ COM(2009) 408 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

Ez a jelentés áttekinti, hogy az irányelvet hogyan alkalmazták a tagállamok a 2004–2007 közötti időszakban. Az irányelv általánosságban hasznos eszköznek tűnik a jogellenesen elszállított kulturális tárgyak visszaszolgáltatására és a kulturális örökség védelmére. Az EU-tagállamok elismerik, hogy az irányelv csökkenti a kulturális tárgyak jogellenes elszállítására való hajlandóságot, azonban úgy vélik, hogy az irányelv önmagában nem elégséges eszköz a kulturális javak illegális kereskedelme elleni fellépéshez.

A referencia időszakban ritkán került sor az irányelv alkalmazására közigazgatási együttműködés vagy visszaszolgáltatási eljárás céljaira. Ennek fő oka az irányelv alkalmazásának adminisztratív komplexitása és költségei, az irányelv korlátozott hatálya, valamint az a rövid határidő, amely a visszaszolgáltatási eljárás kezdeményezésére és a kapcsolódó fogalmak értelmezésére rendelkezésre áll.

Az EU-tagállamok közigazgatási szempontból együttműködtek a kulturális tárgyak felkutatása és azok más EU-tagállam területén való megtalálásáról való értesítés érdekében. Ennek eredményeképpen 148 esetben került sor kulturális tárgyak békés úton történő visszaszolgáltatására. Nyolc alkalommal indult jogi eljárás a tárgyak visszaszolgáltatására.

Habár javult a közigazgatási együttműködés az EU-tagállamokon belül és között, mind nemzeti, mind az európai szinten javítani szükséges a hatóságok közötti együttműködést. A Bizottság ebből a célból frissíteni fogja a meglévő irányelveit és közzéteszi a felelős nemzeti hatóságok listáját. Ezen kívül a tagállamok is módosításokat javasolnak az irányelv hatékonyságának javítása érdekében. Ezek közé tartozik a visszaszolgáltatási eljárás beindítására vonatkozó határidő egyről három évre való emelése, az irányelv tárgyi hatályának áttekintése, valamint a melléklet kiegészítése a javak új kategóriáival, illetve a pénzügyi küszöb vagy a bejelentési arány módosítása.

A Bizottság a kulturális javak kivitelével és visszaszolgáltatásával foglalkozó bizottságon belül ad hoc munkacsoport létrehozását fogja javasolni, hogy meghatározza az irányelv alkalmazásával kapcsolatos problémákat és valamennyi EU-tagállam által elfogadható megoldásokat javasoljon, az irányelv esetleges módosítására tekintettel.

A Bizottság jelentése a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, valamint a Gazdasági és Szociális Bizottságnak (2005.12.21.) – Második jelentés a tagállam területéről jogellenesen kiszállított kulturális tárgyak visszaszolgáltatásáról szóló 93/7/EGK tanácsi irányelv alkalmazásáról [ COM(2005) 675 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

Ez a jelentés áttekinti, hogy az irányelvet hogyan alkalmazták a tagállamok az 1999–2003 közötti időszakban. A jelentés megállapítja, hogy az irányelvet csak néhány esetben alkalmazták. Az EU-tagállamok összesen öt, békés úton történő visszaszolgáltatásról és három visszaszolgáltatás iránt indított jogi eljárásról adtak jelentést. Ezek az igen alacsony számok felhívják a figyelmet az egyes tagállamok központi hatóságai közötti közigazgatási együttműködés és konzultáció hiányosságaira. A Bizottság ezen hiányosságok orvoslására megvizsgálja, hogy milyen mértékben teljesültek a kulturális javakkal foglalkozó tanácsadó bizottság által elfogadott irányelvekben rögzített, a közigazgatási együttműködés javítását célzó ajánlások.

Az EU-tagállamok úgy vélik, hogy a kulturális tárgyak visszaszolgáltatására indítandó eljárás egy éves határideje nem elégséges. A Bizottság a kulturális javakkal foglalkozó tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációk eredményétől függően a határidő három évre való meghosszabbítását javasolja.

A jelentés a 93/7/EKG irányelv hatálya alá eső kulturális tárgyakra vonatkozó pénzügyi küszöböt illetően ellentétes véleményeket fed fel az EU-tagállamok között a tekintetben, hogy emelni vagy csökkenteni kellene ezt a küszöböt. A Bizottság ezért nem szándékozik javaslatot tenni a küszöbök módosítására.

Tekintettel arra, hogy a 93/7/EKG irányelvet korlátozott számú esetben alkalmazták, a Bizottság a három évenkénti beszámolási kötelezettség eltörlését javasolja. Ezt a kulturális javakkal foglalkozó tanácsadó bizottságnak is véleményeznie kell.

Report from the Commission to the Council, the European Parliament and the Economic and Social Committee of 25 May 2000 on the implementation of Council Regulation (EEC) No 3911/92 on the export of cultural goods and Council Directive 93/7/EEC on the return of cultural objects unlawfully removed from the territory of a Member State [ COM (2000) 325 final – Not published in the Official Journal] (A Bizottság jelentése a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, valamint a Gazdasági és Szociális Bizottságnak (2000. május 25.) a kulturális javak exportjáról szóló 3911/92/EGK tanácsi rendelet, valamint a tagállam területéről jogellenesen kiszállított kulturális tárgyak visszaszolgáltatásáról szóló 93/7/EGK tanácsi irányelv alkalmazásáról [COM(2000) 325 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé]).

A jelentés megállapítja, hogy a felsorolt intézkedések tudatosították az EU-tagállamokban és a nemzetközi kereskedőkben annak szükségességét, hogy európai szinten kell fokozni a kulturális javak védelmét. A jelentés ugyanakkor azt is elismeri, hogy az intézkedések korlátozott hatást gyakoroltak a kulturális javak illegális kereskedelme elleni küzdelemre. Rámutat, hogy a közigazgatási együttműködés és az illetékes hatóságok közötti információcsere struktúrájának rögzítése javíthatja az irányelv és a rendelet alkalmazását.

A jelentés tartalmazza a kulturális javak exportjával kapcsolatos hivatalos ügyintézésre jogosult vámhivatalok, a kulturális javakra vonatkozó kiviteli engedélyek kiadására jogosult hatóságok, valamint a Tanács 93/7/EKG irányelvének végrehajtásáért felelős központi hatóságok jegyzékeit.

Javaslat

Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács irányelve egy uniós tagállam területéről jogszerűtlenül elszállított kulturális tárgyak visszaszolgáltatásáról [COM (2013) 311 végleges - a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

A fenti jelentések megállapításainak, valamint a nyilvános konzultációknak a fényében a fenti javaslat célja a 93//7/EGK irányelv átdolgozása és az uniós jog megerősítése ezen a területen.

Az Európai Bizottság javasolja, hogy tegyék lehetővé a tagállamok számára, hogy visszaszerezzenek bármilyen olyan nemzeti kincsként meghatározott kulturális tárgyat, amelyet jogszerűtlenül szállítottak el területükről 1993. január 1-én vagy azt követően. Ennek keretében a kulturális javak meghatározásának körét úgy bővítenék, hogy az magában foglalja az összes művészeti, történelmi vagy archeológiai értékű nemzeti kincset, az uniós országok törvényeivel összhangban.

A javaslat ugyancsak:

  • meghosszabbítaná a visszaszolgáltatási eljárás kezdeményezésére vonatkozó határidőt;
  • lehetővé tenné az unió belső piaci információs rendszerének felhasználását arra, hogy elősegítsék az együttműködést és a cserét az érintett országok hatóságai között, és
  • (amennyiben ellenszolgáltatást kérnek) a bizonyítási kötelezettség a birtokosra hárulna.

További információk: http://ec.europa.eu/enterprise/policies/single-market-goods/internal-market-for-products/cultural-goods/#h2-2

Utolsó frissítés: 02.01.2014

Top