Help Print this page 

Summaries of EU Legislation

Title and reference
Az üzleti kudarc miatti megbélyegzés ellen

Summaries of EU legislation: direct access to the main summaries page.
Multilingual display
Text

Az üzleti kudarc miatti megbélyegzés ellen

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

Közlemény (COM(2007) 584 végleges) – Az üzleti kudarc miatti megbélyegzés ellen – az újrakezdés politikájáért – A lisszaboni növekedési és foglalkoztatási partnerség megvalósítása

MI A KÖZLEMÉNY CÉLJA?

  • Ebben a közleményben a Bizottság a vállalkozások csődjére vonatkozó nemzeti keretfeltételek javítására kéri az Európai Unió (EU) országait.
  • Sok jól működő vállalkozás csak azért létezik, mert alapítóik nem adták fel az első kudarc után. A vállalkozás üzleti kudarca leküzdhető, ha a vállalkozók új esélyt kapnak.

FŐBB PONTOK

A vállalkozások 50%-a nem éli túl az első öt évet. A vállalkozások megszűnése azonban nem összeegyeztethetetlen a gazdasági dinamikával. A közvélemény az üzleti kudarcot gyakran a csalás vagy a személyes tehetetlenség számlájára írja. Márpedig a csődeljárásoknak csak 4–6%-a alapul csaláson. A csődeljárás legtöbbször a vállalkozások megújulásának egyenes következménye.

A csődeljárások igen költségesek: a foglalkoztatás, a vásárlóerő tekintetében (kifizetetlen bérek) és pénzügyi téren (kifizetetlen tartozások). Ez a költség csökkenthető volna, ha a veszélyben lévő vállalkozások több segítséget kapnának, valamint a csődeljárás bekövetkezte esetén megkönnyítenék számukra az újrakezdést. Az újrakezdők ezenkívül tanulnak a hibáikból, és a továbbiakban sikeresebbek. Mindezek miatt indokolt új esélyt adni a csődbe jutottaknak.

Közmegítélés, oktatás és média

  • Az európaiak félnek az üzleti kudarctól. Be kell nekik bizonyítani, hogy az új kísérletek egy természetes tanulási, kutatási és felfedezési folyamatba illeszkednek, például információs kampányokkal és oktatási programokkal.
  • A média szintén szerepet játszik, többek között azon téveszme elleni küzdelemben, amely szerint a csődbe jutás – az okoktól függetlenül – bűncselekmény. Végezetül az összes érdekelt féllel folytatott párbeszédnek tudatosítania kellene az újrakezdés előnyeit.

A fizetésképtelenségről szóló jogszabályok szerepe

  • Sok ország jogszabályai egyformán kezelik a csalárd módon bekövetkezett csődöt és a becsületes módon bekövetkezett csődöt. Néha korlátozásokat, tilalmakat írnak elő, sőt bizonyos jogoktól megfosztják a csődbe jutottakat. A jogszabályoknak érzékelhetőbb különbséget kellene tenniük a csalárd módon bekövetkezett csődök kezelése és a nem csalárd módon bekövetkezett csődök kezelése között.
  • Másrészt a peres eljárásoknak kevésbé költségesnek, egyszerűbbnek és egy évnél rövidebbnek kellene lenniük. Végezetül a jogszabályoknak rendelkezniük kellene a fennmaradó adósságok bizonyos kritériumok szerinti, mielőbbi rendezéséről. A túlzott adósság ugyanis eltántoríthatja a vállalkozót az újrakezdéstől.

A veszélyben lévő vállalkozások aktív támogatása

  • A csődbe jutást a vállalkozók lehető legkorábbi támogatásával kell megelőzni. A Bizottság azt ajánlja az uniós országoknak, hogy vezessenek be olyan támogatási intézkedéseket, mint például a szakértői segítségnyújtás.
  • Mivel a veszélyben lévő vállalkozások nem engedhetnek meg maguknak költséges tanácsadást, ennek a támogatásnak a megfizethetőbbé tétele elengedhetetlen. A Bizottság egy korai figyelmeztető eszközt is kidolgozott: létrehozta a korai figyelmeztetés on-line hozzáférhető eszközét annak érdekében, hogy segítséget nyújtson a vállalkozóknak a pénzügyi helyzetük gyors felmérésében. Emellett az INTERREG IVC program, valamint az európai üzleti szervezetek számos lehetőséget biztosítanak a hálózatépítésre és a vállalkozástámogatás területén bevált gyakorlatok cseréjére.
  • Végezetül a csődbe jutás megelőzhető az ahhoz kapcsolódó alternatívák kilátásba helyezésével: a Bizottság azt ajánlja az uniós országoknak, hogy a veszélyben lévő vállalkozások szerkezetátalakítását és megmentését részesítsék előnyben.

Az újrakezdők aktív támogatása

  • Az újra saját vállalkozást alapító vállalkozó pszichológiai, technikai és pénzügyi nehézségekkel szembesül. Ehhez képzést és szakembereket kellene a rendelkezésükre bocsátani. Elő kellene mozdítani az adott vállalkozók és az ügyfelek, az üzleti partnerek és a – csődbe jutottakkal szemben gyakran bizalmatlan – befektetők közötti kapcsolatokat is.
  • Másrészt az újrakezdőknek pénzügyi eszközökre van szükségük. Az állami szerveknek fel kellene számolniuk a közfinanszírozás előtti akadályokat. A bankoknak és a pénzintézeteknek kevésbé óvatos hozzáállást kellene tanúsítaniuk az újrakezdőkkel szemben. Emellett a nem csalás miatt csődbe jutott személyek nevének nem kellene felkerülnie a bankszektor kölcsönhöz jutást korlátozó listáira.

HÁTTÉR

További információk a következő oldalon állnak rendelkezésre:

FŐ DOKUMENTUM

A Bizottság közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az üzleti kudarc miatti megbélyegzés ellen – az újrakezdés politikájáért – A lisszaboni növekedési és foglalkoztatási partnerség megvalósítása (COM(2007) 584 végleges, 2007.10.5.)

utolsó frissítés 01.12.2016

Top