Help Print this page 
Title and reference
A jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás

Summaries of EU legislation: direct access to the main summaries page.
Languages and formats available
BG ES CS DA DE ET EL EN FR GA HR IT LV LT HU MT NL PL PT RO SK SL FI SV
HTML html ES html CS html DA html DE html EL html EN html FR html IT html HU html NL html PL html PT html RO html FI html SV
Multilingual display
Text

A jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás

Az uniós intézmények számos eszközzel rendelkeznek az uniós jogszabályok egyszerűsítésére és minőségük javítására: kodifikáció, átdolgozás, önszabályozás, társszabályozás, hatáselemzés, konzultációk, stb. Ez az intézményközi megállapodás tartalmazza az intézmények kötelezettségvállalását amellett, hogy együtt dolgoznak a jogalkotás minőségének javításán.

JOGI AKTUS

Interinstitutional agreement on better law-making (A jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás).

ÖSSZEFOGLALÓ

Ez az intézményközi megállapodás az Európai Parlamentre, az Európai Unió (EU) Tanácsára és a Bizottságra vonatkozik. E megállapodás meghatározza az intézmények közötti – különösen a jogalkotási folyamat során való – együttműködés módját és általános elveit. A megállapodás célja, hogy optimalizálja az uniós jogszabályok kidolgozását és alkalmazását.

Az intézményi együttműködés javítása és az átláthatóság

A három intézmény közötti megállapodás elsősorban a jogalkotási folyamat fokozott összehangolására irányul. Ez magában foglalja, hogy az intézmények – például az éves jogalkotási programjuk vagy akár az egyes intézmények előkészítő szerveinek szintjén a közös iratok kezelésének összehangolása útján – megfelelő időben értesítik egymást terveikről és munkájukról.

A három intézmény elkötelezi magát amellett, hogy a polgárok érdekében fokozza az átláthatóságot és az információkhoz való hozzáférést, például azáltal, hogy több nyilvános vitát közvetít, módszeresen alkalmazza az új információs technológiákat, ezzel szélesítve az EUR-Lex-hez való nyilvános hozzáférést, és végül közös sajtótájékoztatókat tart, miután az intézmények a rendes jogalkotási eljárás során közös álláspontra jutottak.

A Bizottság az Európai Parlament és a Tanács számára magyarázatot és indokolást fűz az egyes javaslatokhoz a jogalkotási eszköz és a jogalap tekintetében. A Bizottság gondoskodik arról, hogy a javasolt intézkedés egyszerű legyen, és szükség legyen az elfogadására.

A társszabályozás és az önszabályozás előmozdítása

Az Unió csak szükség esetén alkot jogszabályt. Egyes esetekben hasznosnak bizonyulhatnak alternatív szabályozási módszerek, így a társszabályozás vagy az önszabályozás alkalmazása.

A társszabályozás alkalmazásakor valamely jogszabály célkitűzéseinek megvalósítását a területen elismert érintett szereplőkre (gazdasági szereplők, szociális partnerek, nem kormányzati szervezetek stb.) bízzák. Az alapjogszabály határozza meg a társszabályozás keretét és hatókörét. Az érintett szereplők ezt követően önkéntes megállapodásokat köthetnek egymással a jogalkotási aktusban foglalt célok megvalósítása érdekében.

Önszabályozás alatt a gazdasági szereplők, a szociális partnerek, a nem kormányzati szervezetek vagy egyesületek azon lehetőségét értjük, hogy egymás között vagy magukra nézve közös iránymutatásokat fogadjanak el uniós szinten. Ezek az iránymutatások például magatartási kódexek vagy ágazati megállapodások formáját ölthetik, és általában nem vonják maguk után az uniós intézmények állásfoglalását. Ez utóbbi intézményeknek ugyanakkor megmarad az a lehetőségük, hogy jogszabályt fogadjanak el, ha az Unió hatáskörébe tartozó területről van szó.

A jogalkotás minőségének javítása

A három intézmény elkötelezi magát a világos, egyszerű és hatékony jogszabályok alkotása mellett. A megállapodásban felhívják a Bizottságot arra, hogy a jogszabály elfogadását megelőzően tartson konzultációkat, és ezek eredményeit hozza nyilvánosságra. A Bizottság a jövőben is hatáselemzést készít a főbb jogalkotási projektek gazdasági, társadalmi és környezeti következményeinek értékelése édekében. Ha az Európai Parlament vagy a Tanács érdemi módosítást fogad el, e módosítás tekintetében is kívánatos hatáselemzést végezni. A jogszabályok következetességének fokozása céljából a jogi aktus végleges elfogadása előtt jogi ellenőrzést kell végezni.

Az uniós jog átültetésének és alkalmazásának javítása

Annak érdekében, hogy a tagállamokat az uniós jog megfelelő és az előírt határidőben való átültetésére ösztönözzék, az irányelveknek tartalmazniuk kell átültetésük kötelező érvényű – két évet meg nem haladó – határidejét. A Bizottság az átültetés elmulasztása esetén jogsértési eljárást indíthat. A Bizottság éves jelentéseket készít, amelyek segítségével értékelhető az irányelvek átültetése a különböző tagállamokban.

A jogszabályok egyszerűsítése

A jogszabályok egyszerűsítése többféle módon elvégezhető: a már nem alkalmazott jogszabályok hatályon kívül helyezése vagy a jogszabályok egységes szerkezetbe foglalása és átdolgozása útján. Az egységes szerkezetbe foglalás olyan eljárás, amelynek célja az egységes szerkezetbe foglalás tárgyát képező jogszabályok hatályon kívül helyezése és egyetlen jogszabállyal való felváltása, amely nem tartalmazza az említett jogszabályok érdemi módosítását. Az átdolgozás új jogszabály elfogadását jelenti, amely egyetlen jogszabályban foglalja össze valamely korábbi jogalkotási aktus érdemi módosításait, illetve változatlanul hagyott rendelkezéseit. Az új jogszabály felváltja és hatályon kívül helyezi a korábbit.

Hivatkozások

Jogi aktus

Hatálybalépés

Az átültetés határideje a tagállamokban

Hivatalos Lap

Intézményközi megállapodás

2003.12.16.

HL C 321., 2003.12.31.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

Intézményközi megállapodás (1998. december 22.) a közösségi jogszabályok szövegezésének minőségére vonatkozó közös iránymutatásokról [Hivatalos Lap C 73., 1999.3.17.].

Ez az intézményközi megállapodás megállapítja a közösségi jogszabályok szövegezésének minőségére vonatkozó iránymutatásokat. Így valamennyi jogszabályt állandó szerkezet szerint kell szövegezni (cím, preambulum, rendelkező rész, mellékletek). A jogszabályokat tömören és egyneműen kell megfogalmazni.

Intézményközi megállapodás (1994. december 20.) a jogszabályszövegek hivatalos egységes szerkezetbe foglalásának gyorsított munkamódszeréről [Hivatalos Lap C 102., 1996.4.4.]. Ez az intézményközi megállapodás megerősíti, hogy az egységes szerkezetbe foglalás nem vonja maga után az érintett jogszabály érdemi módosítását. A Bizottság egységes szerkezetbe foglalásra irányuló javaslatát az Európai Parlament és a Tanács gyorsított eljárásban vizsgálja.

Intézményközi megállapodás (2001. november 28.) a jogi aktusok átdolgozási technikájának szervezettebb használatáról [Hivatalos Lap C 77., 2002.3.28.].

Ez az intézményközi megállapodás meghatározza az átdolgozási módszereket: az indokolásban kifejezetten meg kell jelölni ennek okait. A korábbi jogszabály változatlanul maradó rendelkezéseit pontosan meg kell nevezni.

Utolsó frissítés: 28.10.2011

Top