Help Print this page 
Title and reference
A szervezett bűnözés elleni küzdelem: bűnszervezetben való részvétellel összefüggő bűncselekmények

Summaries of EU legislation: direct access to the main summaries page.
Multilingual display
Text

A szervezett bűnözés elleni küzdelem: bűnszervezetben való részvétellel összefüggő bűncselekmények

A szervezett bűnözés az európai polgárokra, a vállalkozásokra, állami intézményekre és a gazdaság egészére nézve is veszélyt jelent. A bűnözők könnyűszerrel végzik tevékenységüket a határokon túl, ami európai szintű fellépést tesz szükségessé.

JOGI AKTUS

A Tanács 2008. október 24-i 2008/841/IB kerethatározata a szervezett bűnözés elleni küzdelemről.

ÖSSZEFOGLALÓ

Az Európai Unió (EU) az 1990-es évek óta tesz lépéseket annak érdekében, hogy hatékonyabbá tegye a szervezett bűnözés elleni küzdelmet. 2008-ban a Tanács elfogadta a szervezett bűnözés elleni küzdelemről szóló 2008/841/IB kerethatározatot. Ez a kerethatározat bűncselekménnyé nyilvánította a bűnszervezetben való részvétellel összefüggő magatartást. Célja az egyes uniós országokban hatályos, a bűnszervezetben való részvétellel összefüggő cselekmények bűncselekménnyé nyilvánításáról szóló jogszabályok harmonizációja, valamint szankciók megállapítása e bűncselekményekre vonatkozóan.

Bűncselekmények

Két olyan magatartástípus van, amelyek közül a tagállamok legalább az egyiket bűncselekménynek kötelesek nyilvánítani:

  • A: aktív részvétel valamely bűnszervezet bűnözői tevékenységében, annak tudatában, hogy e részvétel célja vagy szándéka bűncselekmény elkövetése;
  • B: megállapodás kötése bűncselekmény elkövetéséről, amelyhez nem szükséges az elkövetésben való részvétel.

Szankciók

A tagállamok kötelesek szankciókat megállapítani a fent említett bűncselekményekre vonatkozóan:

  • az A esetben a minimumkövetelmény az, hogy a büntetési tétel felső határa legalább két év szabadságvesztés legyen;
  • a B esetben a minimumkövetelmény az, hogy a büntetés felső határa legfeljebb a tervezett tevékenységnek megfelelő időtartamú szabadságvesztés felső határa vagy legalább két év szabadságvesztés legyen.

A büntetés mértéke bizonyos körülmények között csökkenthető, így például az olyan esetben, amikor az elkövető felhagy a bűnözői tevékenységgel vagy más elkövetők azonosításában és bíróság elé állításában segít.

A kerethatározat szerint az uniós országok kötelesek olyan szabályokat bevezetni, amelyek célja jogi személyek (például vállalatok) felelősségre vonása a fenti bűncselekményekért, amennyiben azt a nevükben olyan személy követte el, aki vezető szerepet tölt be az adott jogi személy működésében.

A jogi személyekre szabott szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. E szankciók bírságokat foglalnak magukban, továbbá a következők is részüket képezhetik:

  • állami támogatáshoz való jogosultság megszüntetése;
  • üzleti tevékenységek gyakorlásától való ideiglenes vagy végleges eltiltás, valamint a bűncselekmény elkövetésére használt létesítmények ideiglenes vagy végleges bezárása;
  • bírósági felügyelet alá helyezés;
  • bíróság által elrendelt felszámolás.

Joghatóság és a büntetőeljárások összehangolása

A tagállamok joghatóságának ki kell terjednie a bűnszervezetben való részvétellel összefüggő olyan bűncselekményekre, amelyeket a tagállam területén - részben vagy egészben - valamely állampolgára követett el vagy a szóban forgó tagállam területén letelepedett jogi személy nevében követtek el.

Amennyiben a bűncselekmény több tagállam joghatósága alá tartozik, az érintett tagállamok együttműködnek - például az Eurojuston keresztül - annak eldöntésében, hogy a büntetőeljárást melyikük folytassa le, továbbá az eljárások központosítása céljából. Különösen figyelembe kell venni azt, hogy a bűncselekményt hol követték el, az elkövető személy állampolgárságát vagy lakóhelyét, azt, hogy a sértett melyik országból származik, továbbá azt a területet, ahol az elkövetőt megtalálták.

Idővonal

  • 1997: az EU elfogadja a szervezett bűnözés elleni küzdelemről szóló első cselekvési tervet;
  • 1998: az EU elfogadja a bűnszervezetben való részvételről szóló 98/733/IB együttes fellépést;
  • 2000: az ENSZ Közgyűlése a transznacionális szervezett bűnözés elleni egyezményt fogad el, amely a transznacionális szervezett bűnözésről szóló első globális jogi eszköz (2003-ban lépett hatályba);
  • 2002: az EU elfogadja a terrorizmus elleni küzdelemről szóló 2002/475/IB kerethatározatot (az 1998/733/IB együttes fellépésben meghatározott bűnszervezet fogalma alapján határozza meg a terrorista csoport fogalmát);
  • 2004: bizottsági közleményben ismerik el, hogy megfelelőbb intézkedésekre van szükség a szervezett bűnözés elleni küzdelemhez; az EU csatlakozik az ENSZ-egyezményhez;
  • 2008: az EU elfogadja a 98/733/IB együttes fellépést hatályon kívül helyező 2008/841/IB kerethatározatot.

HIVATKOZÁSOK

Jogi aktus

Hatálybalépés

Az átültetés határideje a tagállamokban

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

2008/841/IB kerethatározat

2008.11.11.

2010.5.11.

HL L 300., 2008.11.11.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének a transznacionális szervezett bűnözés elleni küzdelemről szóló egyezménye és az ahhoz kapcsolódó Jegyzőkönyvek

Utolsó frissítés: 01.07.2014

Top