Help Print this page 

Summaries of EU Legislation

Title and reference
A szervezett bűnözés elleni küzdelem: bűnszervezetben való részvétellel összefüggő bűncselekmények

Summaries of EU legislation: direct access to the main summaries page.
Multilingual display
Text

A szervezett bűnözés elleni küzdelem: bűnszervezetben való részvétellel összefüggő bűncselekmények

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

A Tanács 2008/841/IB kerethatározata a szervezett bűnözés elleni küzdelemről

MI A KERETHATÁROZAT CÉLJA?

Ez a kerethatározat bűncselekménnyé nyilvánítja a bűnszervezetben való részvétellel összefüggő magatartást.

Célja az Európai Unió (EU) egyes országaiban hatályos, e cselekmények bűncselekménnyé nyilvánításáról szóló jogszabályok harmonizációja, valamint szankciók megállapítása ezekre vonatkozóan.

Bűncselekmények

Két olyan magatartástípus van, amelyek közül az uniós országok legalább az egyiket bűncselekménynek kötelesek nyilvánítani:

  • 1.

    aktív részvétel valamely bűnszervezet bűnözői tevékenységében, annak tudatában, hogy e részvétel célja vagy szándéka bűncselekmény elkövetése;

  • 2.

    megállapodás kötése bűncselekmény elkövetéséről, amelyhez nem szükséges az elkövetésben való részvétel.

Szankciók

Az uniós országok kötelesek szankciókat megállapítani a fent említett bűncselekményekre vonatkozóan:

  • az első esetben a követelmény az, hogy a büntetési tétel felső határa legalább két év szabadságvesztés legyen;
  • a második esetben a követelmény az, hogy a büntetési tétel felső határa legalább két év szabadságvesztés vagy a tervezett tevékenységnek megfelelő időtartamú szabadságvesztés felső határa legyen.

A büntetés mértéke bizonyos körülmények között csökkenthető, így például az olyan esetben, amikor az elkövető felhagy a bűnözői tevékenységgel vagy más elkövetők azonosításában és bíróság elé állításában segít.

A kerethatározat szerint az uniós országok kötelesek olyan szabályokat bevezetni, amelyek célja jogi személyek (például vállalatok) felelősségre vonása a fenti bűncselekményekért, amennyiben azt a nevükben olyan személy követte el, aki vezető szerepet tölt be az adott jogi személy működésében.

A jogi személyekre szabott szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. E szankciók bírságokat foglalnak magukban, továbbá a következők is részüket képezhetik:

  • állami támogatáshoz való jogosultság megszüntetése;
  • üzleti tevékenységek gyakorlásától való ideiglenes vagy végleges eltiltás, valamint a bűncselekmény elkövetésére használt létesítmények ideiglenes vagy végleges bezárása;
  • bírósági felügyelet alá helyezés;
  • a vállalkozás bíróság által elrendelt vagy pénzügyi felszámolása.

Joghatóság és a büntetőeljárások összehangolása

Az uniós országok joghatóságának ki kell terjednie olyan bűncselekményekre, amelyeket az uniós ország területén – részben vagy egészben – valamely állampolgára követett el vagy a szóban forgó uniós ország területén letelepedett jogi személy nevében követtek el.

Amennyiben a bűncselekmény több tagállam joghatósága alá tartozik, az érintett uniós országok együttműködnek – például az Eurojuston keresztül – annak eldöntésében, hogy a büntetőeljárást melyikük folytassa le, továbbá az eljárások központosítása céljából.

Különösen figyelembe kell venni

  • azt, hogy a bűncselekményt hol követték el;
  • az elkövető személy állampolgárságát vagy lakóhelyét;
  • azt, hogy a sértett melyik országból származik; továbbá
  • a területet, ahol az elkövetőt megtalálták.

MIKORTÓL HATÁLYOS E KERETHATÁROZAT?

A 2008/841/IB kerethatározat 2008. november 11 -én lépett hatályba.

HÁTTÉR

Az EU az 1990-es évek óta tesz lépéseket annak érdekében, hogy hatékonyabbá tegye a szervezett bűnözés elleni küzdelmet.

  • 1997: az EU elfogadja a szervezett bűnözés elleni küzdelemről szóló első cselekvési tervét;
  • 1998: az EU elfogadja a bűnszervezetben való részvételről szóló 98/733/IB együttes fellépést;
  • 2000: az Egyesült Nemzetek Közgyűlése a transznacionális szervezett bűnözés elleni egyezményt fogad el, amely a transznacionális szervezett bűnözésről szóló első globális jogi eszköz, amely 2003-ban lépett hatályba;
  • 2002: az EU elfogadja a terrorizmus elleni küzdelemről szóló 2002/475/IB kerethatározatot (az 1998/733/IB együttes fellépésben meghatározott „bűnszervezet” fogalma alapján határozza meg a „terrorista csoport” fogalmát);
  • 2004: az Európai Bizottság közleményben ismeri el, hogy megfelelőbb intézkedésekre van szükség a szervezett bűnözés elleni küzdelemhez; a 2004/579/EK tanácsi határozattal az EU csatlakozik az ENSZ-egyezményhez;
  • 2008: az EU elfogadja a 98/733/IB együttes fellépést hatályon kívül helyező és azt felváltó 2008/841/IB kerethatározatot.

FŐ DOKUMENTUM

A Tanács 2008/841/IB kerethatározata (2008. október 24.) a szervezett bűnözés elleni küzdelemről (HL L 300., 2008.11.11., 42–45. o.)

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének a transznacionális szervezett bűnözés elleni küzdelemről szóló egyezménye és az ahhoz kapcsolódó Jegyzőkönyvek

A Tanács 2004/579/EK határozata (2004. április 29.) az Egyesült Nemzetek Szervezetének keretében létrejött, a nemzetközi szervezett bűnözés elleni küzdelemről szóló egyezménynek az Európai Közösség nevében történő megkötéséről (HL L 261., 2004.8.6., 69. o.)

utolsó frissítés 19.12.2016

Top