Help Print this page 

Summaries of EU Legislation

Title and reference
Szerződéses kötelezettségek az Európai Unióban – melyik tagállami jogszabályt kell alkalmazni?

Summaries of EU legislation: direct access to the main summaries page.
Languages and formats available
Multilingual display
Text

Szerződéses kötelezettségek az Európai Unióban – melyik tagállami jogszabályt kell alkalmazni?

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

593/2008/EK rendelet – a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jog

ÖSSZEFOGLALÓ

MI A RENDELET CÉLJA?

  • Az egész Unió területén érvényes szabályokat fogalmaz meg arra nézve, hogy melyik tagállami jogszabályt kell alkalmazni a több uniós országra kiterjedő polgári és kereskedelmi ügyekben fennálló szerződéses kötelezettségekre.
  • A Róma I. néven emlegetett rendelet két másik rendeletet egészít ki, ezek a Róma II. (szerződésen kívüli kötelmi viszonyok) és Róma III. (házasság felbontása és különválás), és meghatározza, hogy melyik jogszabály alkalmazandó a különféle polgári és kereskedelmi ügyekben.

FŐBB PONTOK

A rendelet nem alkalmazható az adó-, vám- és közigazgatási ügyekre vagy a bizonyításra és az eljárási kérdésekre. Ugyancsak nem alkalmazható továbbá az alábbiakkal kapcsolatos kötelezettségekre:

  • egy személy személyi állapota, illetve jog- és cselekvőképessége;
  • családi kapcsolatok;
  • házassági vagyonjog;
  • olyan dokumentumok, amelyek meghatározott összeg kifizetését garantálják, például váltók, csekkek és saját váltók;
  • választottbírósági megállapodások és joghatósági kikötések;
  • társasági jog, valamint más jogi személyekre vagy jogi személyiség nélküli szervezetekre vonatkozó jog;
  • célvagyon („trust”);
  • szerződés megkötését megelőzően folytatott tárgyalások.

Az alkalmazandó jogszabály hatálya

A rendelet előírja, hogy melyik uniós ország jogszabályát kell alkalmazni a szerződések különböző aspektusaira, többek között a következőkre:

  • a szerződések értelmezési módja, valamint a szerződések feltételeinek való megfelelés;
  • a szerződési kötelezettségek megszegésével járó következmények, ideértve a károk felmérését;
  • a szerződéses kötelezettségek megszűnésének különböző módjai (pl. fizetés, kompenzáció, a szerződés érvénytelenítése), az elévülés* és a határidő lejártához fűződő jogvesztés;
  • a szerződés érvénytelenségének következményei.

Jogválasztás

  • A szerződő felek megválaszthatják az irányadó jogot.
  • Az irányadó jog vonatkozhat a szerződés egy részére vagy annak egészére.
  • Az alkalmazandó jog minden érintett beleegyezésével bármikor megváltoztatható.

A jogválasztás hiányában alkalmazandó jog

Amennyiben a felek nem állapodtak meg az alkalmazandó jogban, a szerződés típusa határozza meg a szabályokat:

  • Az áruértékesítéssel, szolgáltatásnyújtással, franchise-zal és forgalmazással kapcsolatos szerződések esetében azon ország joga irányadó, ahol az eladó, a szolgáltatást nyújtó fél vagy a franchise-vevő tartózkodási helye található.
  • Az ingatlanra vonatkozó szerződések esetében az ingatlan fekvése szerinti ország jogát alkalmazzák, kivéve ideiglenes és magánhasználatra kötött bérlet (legfeljebb hat egymást követő hónap) esetén. Ilyen esetekben a bérbeadó tartózkodási országának jogát alkalmazzák.
  • Az árverés útján történő adásvétel esetében azon ország joga alkalmazandó, ahol az árverésre sor kerül.
  • Ha egy szerződésre egyik fent említett szabály sem vonatkozik vagy a fenti szabályok közül több is vonatkozik, akkor a szerződés fő részét végrehajtó szereplő tartózkodási országa alapján határozzák meg az alkalmazandó jogot.

Ha azonban a szerződés szorosabban kapcsolódik egy másik, az említett szabályok által nem lefedett országhoz, akkor e másik ország jogát kell alkalmazni. Ugyanez érvényes abban az esetben, ha az alkalmazandó jog nem határozható meg.

Konkrét szerződéstípusok

Bizonyos szerződéstípusok esetében a rendelet meghatározza az alkalmazandó jog kiválasztásának lehetőségeit, illetve a jogválasztás hiányában alkalmazandó jogot. Idetartoznak többek között a következők:

  • árufuvarozási szerződések;
  • személyszállítási szerződések;
  • fogyasztók és vállalkozók között kötött fogyasztói szerződések;
  • biztosítási szerződések;
  • egyéni munkaszerződések.

MIKORTÓL HATÁLYOS E RENDELET?

A rendelet a 2009. december 17-e után megkötött szerződésekre érvényes.

HÁTTÉR

Szerződéses és szerződésen kívüli kötelezettségek

KULCSFOGALOM

* Elévülés: az idő múlása által betöltött szerep a jogok létrehozásában és megszűnésében.

JOGI AKTUS

Az Európai Parlament és a Tanács 593/2008/EK rendelete (2008. június 17.) a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról („Róma I.”) (HL L 177., 2008.7.4., 6–16. o.)

Az 593/2008/EK rendelet későbbi módosításait belefoglalták az eredeti szövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

Az Európai Parlament és a Tanács 864/2007/EK rendelete (2007. július 11.) a szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról („Róma II.”) (HL L 199., 2007.7.31., 40–49. o.)

A Tanács 1259/2010/EU rendelete (2010. december 20.) a házasság felbontására és a különválásra alkalmazandó jog területén létrehozandó megerősített együttműködés végrehajtásáról (HL L 343., 2010.12.29., 10–16. o.)

utolsó frissítés 11.01.2016

Top