Help Print this page 
Title and reference
Élelmiszer-higiénia

Summaries of EU legislation: direct access to the main summaries page.
Multilingual display
Text

Élelmiszer-higiénia

Az élelmiszer-higiéniáról szóló jogszabályok (higiéniai csomag) felülvizsgálatának keretében ez a rendelet mindenekelőtt az elérendő élelmiszer-biztonsági célok meghatározására törekszik, míg az élelmiszer-biztonság szavatolása érdekében végrehajtandó biztonsági intézkedések elfogadását az élelmiszer-ipari vállalkozókra bízza.

JOGI AKTUS

Az Európai Parlament és a Tanács 852/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az élelmiszer-higiéniáról [Lásd a módosító jogszabály(oka)t].

ÖSSZEFOGLALÓ

Ez a rendelet az élelmiszer-higiéniáról szóló 93/43/EGK irányelv helyébe lép, célja pedig egy olyan átfogó és integrált szakpolitika létrehozása, amely a termelő gazdaságtól egészen a fogyasztói értékesítési pontig valamennyi élelmiszerre kiterjed.

Hatály

A rendelet célja, hogy az elsődleges termeléstől a végső felhasználónak történő értékesítésig a feldolgozási folyamat valamennyi szakaszában biztosítsa az élelmiszer-higiéniát. A táplálkozás-élettani, valamint az élelmiszerek összetételét és minőségét érintő kérdésekkel nem foglalkozik.

A rendelet az élelmiszer-ipari vállalkozásokra alkalmazandó, és nem alkalmazható sem a magáncélú házi használatra történő elsődleges termelésre, sem pedig a magáncélú házi fogyasztású élelmiszerek házi készítésére.

Általános és különleges rendelkezések

Az élelmiszer-ipari vállalkozók gondoskodnak arról, hogy az elsődleges termeléstől a végső felhasználóknak történő értékesítésig vagy rendelkezésre bocsátásig az ellenőrzésük alá tartozó valamennyi feldolgozási szakaszt az e rendeletben megállapított higiéniai követelményeknek megfelelően hajtsák végre.

Az elsődleges termelési tevékenységet és egyes kapcsolódó műveleteket végző élelmiszer-ipari vállalkozóknak be kell tartaniuk az I. melléklet A. részében megállapított általános higiéniai rendelkezéseket. A kisvállalkozásokra vonatkozóan eltéréseket lehet megállapítani, feltéve, hogy ez nem befolyásolja e rendelet célkitűzéseinek elérését.

Az érintett kapcsolódó műveletek a következők:

  • az alaptermékek szállítása, kezelése és tárolása a termelés helyén, feltéve, hogy azok jellege lényegesen nem változott;
  • élő állatok szállítása, amennyiben szükséges;
  • olyan növényi eredetű termékeknek, halászati termékeknek és vadakból készült termékeknek, amelyeknek jellege lényegesen nem változott, a termelés helyéről valamely létesítménybe történő szállítása.

Az elsődleges termelési tevékenységektől eltérő jellegű tevékenységet végző élelmiszer-ipari vállalkozóknak be kell tartaniuk a II. mellékletben megállapított általános higiéniai követelményeket is.

Ez a melléklet az alábbiakra vonatkozó követelményeket ír elő:

  • a helyek, beleértve a külső helyszíneket is;
  • a szállítási feltételek;
  • a berendezések;
  • az élelmiszer-hulladék;
  • a vízellátás;
  • az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő személyek személyi higiéniája;
  • maguk az élelmiszerek;
  • az egyedi és a gyűjtőcsomagolás;
  • az egyes élelmiszerek feldolgozását lehetővé tevő hőkezelés;
  • az ágazati szakemberek képzése.

A tagállamok kiigazíthatják a II. mellékletben előírt követelményeket oly módon, hogy azok figyelembe vegyék a különleges földrajzi korlátokkal bíró vagy beszállítói nehézségekkel küzdő, a helyi piacot ellátó régiókban működő élelmiszer-ipari vállalkozások igényeit, illetve hogy figyelemmel legyenek a hagyományos termelési módszerekre és a gazdaságok méretére. Ezek az intézkedések ugyanakkor nem veszélyeztethetik az élelmiszer-biztonsági célkitűzéseket.

Ezenfelül az élelmiszer-ipari vállalkozóknak be kell tartaniuk a 853/2004/EK rendelet állati eredetű termékekre vonatkozó különleges szabályokról szóló rendelkezéseit, valamint adott esetben egyes különleges előírásokat, például az élelmiszerekre vonatkozó mikrobiológiai kritériumokat, a hőmérséklet-szabályozásra, a hűtési lánc fenntartására, a mintavételre és a laboratóriumi vizsgálatokra vonatkozó követelményeket.

A HACCP-rendszer

A (nem elsődleges termelési tevékenységet végző) élelmiszer-ipari vállalkozók alkalmazzák a Codex Alimentarius (az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete által összeállított nemzetközi élelmiszer-ipari szabványkódex) által bevezetett HACCP-rendszer (veszélyelemzés és kritikus szabályozási pontok) alapelveit.

Ezek az alapelvek számos követelményt írnak elő, amelyeket a termelés, a feldolgozás és a forgalmazás során végig be kell tartani annak érdekében, hogy a veszélyelemzést követően meghatározhatók legyenek azok a kritikus pontok, amelyek szabályozása elengedhetetlen az élelmiszer-biztonság szavatolásához:

  • azon veszélyek azonosítása, amelyeket meg kell előzni, ki kell zárni vagy elfogadható szintre kell csökkenteni;
  • azon kritikus szabályozási pontok meghatározása, amelyeknél a szabályozás elengedhetetlen;
  • azon kritikus határértékek megállapítása, amelyek túllépésekor beavatkozásra van szükség;
  • hatékony felügyeleti eljárások létrehozása és alkalmazása a kritikus szabályozási pontokon;
  • helyesbítő tevékenységek meghatározása, amikor a felügyelet jelzi, hogy a kritikus pont nincs szabályozva;
  • rendszeresen végrehajtandó önellenőrzési eljárások létrehozása a meghozott intézkedések hatékony működésének igazolására;
  • olyan nyilvántartások létrehozása, amelyek igazolják a fenti intézkedések hatékony alkalmazását, és elősegítik az illetékes hatóságok által végzett hivatalos ellenőrzéseket.

A helyes gyakorlatról szóló és a HACCP-rendszer alkalmazását ismertető útmutatók

A tagállamok ösztönzik az élelmiszer-ipari vállalkozókat, hogy dolgozzanak ki a higiéniával kapcsolatos általános szabályok és a HACCP-elvek betartására vonatkozó javaslatokat tartalmazó, helyes gyakorlatról szóló nemzeti útmutatókat. A tagállamok értékelik ezeket a nemzeti útmutatókat annak érdekében, hogy meggyőződjenek az útmutatók tartalmának gyakorlati alkalmazhatóságáról, valamint arról, hogy azokat a Codex Alimentarius általános élelmiszer-higiéniai elveit figyelembe véve dolgozták ki, valamint, hogy valamennyi érdekelt fél véleményét kikérték. A megfelelőnek ítélt nemzeti útmutatókat továbbítják a Bizottsághoz, amely azokat nyilvántartásba veszi.

Amennyiben egy tagállam vagy a Bizottság úgy véli, hogy indokolt lenne egységes közösségi útmutatókat kidolgozni, a Bizottság megvizsgálja ezt a lehetőséget. A Bizottságot segítő állandó bizottságok gondoskodnak arról, hogy ezen útmutatók tartalma a gyakorlatban alkalmazható legyen, és meggyőződnek arról, hogy azokat a Codex Alimentarius és a nemzeti útmutatók általános élelmiszer-higiéniai elveit figyelembe véve dolgozták ki, valamint, hogy valamennyi érdekelt fél véleményét kikérték.

Mind a nemzeti, mind a közösségi útmutatók hivatkozási alapként szolgálhatnak az élelmiszer-ipari vállalkozók számára.

Az élelmiszer-ipari vállalkozások nyilvántartásba vétele, illetve engedélyezése

Az élelmiszer-ipari vállalkozók kötelesek együttműködni a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal, és mindenekelőtt kötelesek gondoskodni arról, hogy az ellenőrzésük alá tartozó valamennyi létesítményt a megfelelő hatóságnál bejegyeztessék, majd ez utóbbit folyamatosan tájékoztassák az esetleges változásokról (például a létesítmény bezárásáról).

Ha ezt a nemzeti vagy a közösségi jog előírja, a hatáskörrel rendelkező hatóságnak engedélyeznie kell az élelmiszer-ipari vállalkozásokat, amelyek ilyen engedély nélkül nem működhetnek.

Az élelmiszerek nyomon követhetősége és kivonása a piacról

A 178/2002/EK rendelettel összhangban az élelmiszer-ipari vállalkozók olyan rendszereket és eljárásokat hoznak létre, amelyek lehetővé teszik az élelmiszer-összetevők és adott esetben az élelmiszer-termeléshez felhasznált állatok nyomon követését.

Hasonlóképpen, amennyiben egy élelmiszer-ipari vállalkozó megállapítja, hogy valamely élelmiszer az egészséget veszélyeztető súlyos kockázatot jelent, az adott élelmiszert haladéktalanul kivonja a piacról, és tájékoztatja a hatáskörrel rendelkező hatóságot, valamint a felhasználókat.

Hatósági ellenőrzések

A HACCP-elvek élelmiszer-ipari vállalkozók általi alkalmazása nem helyettesíti a hatáskörrel rendelkező hatóság által végzett ellenőrzéseket. A vállalkozók a közösségi jogi rendelkezésekkel, vagy ezek hiányában a nemzeti joggal összhangban különösen kötelesek együttműködni ezekkel a hatóságokkal.

Külső vonatkozás

A Közösségbe behozott élelmiszereknek meg kell felelniük a közösségi higiéniai előírásoknak vagy az azokkal egyenértékű szabályoknak.

A harmadik országokba kivitt élelmiszereknek az érintett harmadik ország által esetlegesen előírt követelményeken túl legalább ugyanazon követelményeknek is meg kell felelniük, amelyek a Közösségen belüli forgalmazásuk esetében alkalmazandók.

Jelentés a Tanácsnak és a Parlamentnek

A Bizottság az e rendelet hatálybalépését követő öt éven belül jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Ehhez adott esetben mellékel minden megfelelő javaslatot a rendelet alkalmazása során szerzett tapasztalatokra, valamint a HACCP-elveknek az elsődleges termelési tevékenységet és a fent vázolt kapcsolódó tevékenységeket folytató élelmiszer-ipari vállalkozókra történő esetleges kiterjesztésére vonatkozóan.

HÁTTÉR

Ez a rendelet a higiéniai csomag, az élelmiszer-higiéniai szabályok meghatározásáról szóló jogszabályokat tartalmazó csomag részét képezi. A csomag ezen a rendeleten túl az alábbiakat tartalmazza:

  • az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló 853/2004/EK rendelet, amelynek célja az élelmiszer-biztonság és a közegészségügy magas szintű védelmének biztosítása;
  • a 854/2004/EK rendelet, amely létrehozza az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek hatósági ellenőrzésének közösségi keretét, és megállapítja a friss húsra, a kagylókra, a tejre és tejtermékekre vonatkozó különleges szabályokat.

Ezenkívül az élelmiszer-higiéniára vonatkozó közösségi szabályozást a következő jogi aktusok egészítik ki:

  • az élelmiszerjog általános elveiről szóló 178/2002/EK rendelet. A rendelet ismerteti az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárásokat, és létrehozza az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóságot (EFSA);
  • a 882/2004/EK rendelet, amely átalakítja az élelmiszerek és takarmányok hatósági ellenőrzését, integrált ellenőrzést teremtve ezáltal a termelés valamennyi szakaszában és valamennyi ágazatban;
  • a 2002/99/EK irányelv, amely megállapítja az állati eredetű termékek forgalomba hozatalának feltételeit, valamint az állat-egészségügyi korlátozás alá tartozó harmadik országokból vagy régiókból érkező termékekre vonatkozó korlátozásokat.

HIVATKOZÁSOK

Jogi aktus

Hatálybalépés

Az átültetés határideje a tagállamokban

Hivatalos Lap

852/2004/EK rendelet

2004.5.20.

HL L 139., 2004.4.30.

Módosító jogszabályok

Hatálybalépés

Az átültetés határideje a tagállamokban

Hivatalos Lap

219/2009/EK rendelet

2009.4.20.

HL L 87., 2009.3.31.

517/2013/EU rendelet

2013.7.1.

-

HL L 158., 2013.6.10.

A 852/2004/EK rendelet későbbi módosításait és helyesbítéseit belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Bizottság 2073/2005/EK rendelete (2005. november 15.) az élelmiszerek mikrobiológiai kritériumairól [Hivatalos Lap L 338., 2005.12.22.].

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

A Bizottság 2074/2005/EK rendelete (2005. december 5.) a 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti bizonyos termékekre és a 854/2004/EK és a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti hatósági ellenőrzések megszervezésére vonatkozó végrehajtási intézkedések megállapításáról, a 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettől való eltérésről, valamint a 853/2004/EK és 854/2004/EK rendelet módosításáról [Hivatalos Lap L 338., 2005.12.22.].

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

A Bizottság jelentése a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek az élelmiszer-higiéniáról szóló, 2004. április 29-i 852/2004/EK, 853/2004/EK és 854/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazása során nyert tapasztalatokról [COM(2009) 403 végleges - A Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

A Bizottság számba veszi a fenti rendeletek alkalmazása során nyert tapasztalatokat. Bemutatja a 2006, 2007 és 2008 során az élelmiszer-higiéniai csomag végrehajtása kapcsán az érintett szereplők által elért eredményeket és a felmerült nehézségeket. A jelentés végkövetkeztetése szerint minden tagállam megtette a szükséges irányítási és ellenőrzési lépéseket annak érdekében, hogy biztosítsa a jogszabályok betartását, mindazonáltal a rendelkezések végrehajtását még lehetne javítani. A megkérdezettek a főbb nehézségeket az alábbiakkal kapcsolatban fogalmazták meg:

  • az élelmiszer-higiéniai rendeletek hatálya alóli egyes mentességek;
  • a rendeletekben rögzített bizonyos fogalommeghatározások;
  • az állati eredetű élelmiszerek kezelésével foglalkozó létesítmények engedélyezésének és az ilyen élelmiszerek jelölésének bizonyos gyakorlati vonatkozásai;
  • az egyes élelmiszerekre vonatkozó behozatali rendszer;
  • bizonyos élelmiszer-ipari vállalkozásokban a HACCP-alapú (veszélyelemzés és kritikus szabályozási pontok) eljárások végrehajtása; és
  • bizonyos ágazatokban a hatósági ellenőrzések végrehajtása.

Ez a jelentés nem javasol részletes megoldásokat. A feltárt nehézségek fényében azonban a Bizottság meg fogja fontolni, hogy szükség van-e az élelmiszer-higiéniai csomag javítására irányuló javaslatok előterjesztésére.

Utolsó frissítés: 18.06.2014

Top