Help Print this page 
Title and reference
Fertőző szivacsos agyvelőbántalmak

Summaries of EU legislation: direct access to the main summaries page.
Languages and formats available
BG ES CS DA DE ET EL EN FR GA HR IT LV LT HU MT NL PL PT RO SK SL FI SV
HTML html ES html CS html DA html DE html EL html EN html FR html IT html HU html NL html PL html PT html RO html FI html SV
Multilingual display
Text

Fertőző szivacsos agyvelőbántalmak

Az Európai Unió (EU) szabályokat állapít meg a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozóan. Célja, hogy megakadályozza a 90-es években bekövetkezett élelmiszer-ellátási válságok megismétlődését, és magas szintű közegészségügyi és élelmiszer-biztonsági normákat biztosítson.

JOGI AKTUS

Az Európai Parlament és a Tanács 999/2001/EK rendelete (2001. május 22.) egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról [lásd a módosító jogszabály(oka)t].

ÖSSZEFOGLALÓ

A 80-as évek elejétől a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak (TSE) különböző formái jelentek meg az embernél (a Creutzfeldt-Jakob-kór és változatai), illetve az állatoknál (a szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalma vagy BSE).

HATÁLY

A rendelet az állatoknál előforduló fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályokat állapítja meg. A rendelet az élő állatok és állati termékek előállítására, forgalomba hozatalára és – bizonyos esetekben – kivitelére vonatkozik.

A rendelet nem alkalmazható a következőkre:

  • a kozmetikai termékek, gyógyszerkészítmények és az előállításuk során felhasznált alapanyagok vagy bármely egyéb állati eredetű termék;
  • azok az állati eredetű termékek, amelyeket nem emberi élelmiszerben, állati takarmányban vagy trágyában szándékoznak felhasználni, vagy azok alapanyagai;
  • azok az állati eredetű termékek, amelyeket kiállítás, oktatás, tudományos kutatás, különleges vizsgálatok vagy analízisek céljára szándékoznak felhasználni, feltéve hogy ezeket a termékeket emberek vagy állatok végül nem fogyasztják el vagy használják fel;
  • kutatásokban használt vagy kutatási célokra szánt élő állatok.

A BSE-STÁTUS MEGHATÁROZÁSA

Az Európai Bizottság a tagállamokat, a harmadik országokat vagy azok régióit különböző kategóriákba rangsorolja a BSE-vel összefüggő kockázatok mértéke szerint. Az országok kockázati szint alapján történő európai osztályozási rendszere hasonló ahhoz, amelyet a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (OIE) javasolt.

Az országokat vagy valamely régiójukat a BSE-státus tekintetében három szintre lehet sorolni:

  • 1. szint: elhanyagolható BSE-kockázattal rendelkező országok vagy régiók;
  • 2. szint: ellenőrzött BSE-kockázattal rendelkező országok vagy régiók;
  • 3. szint: meghatározatlan BSE-kockázattal rendelkező országok vagy régiók.

A FERTŐZŐ SZIVACSOS AGYBÁNTALMAK MEGELŐZÉSE

Ellenőrző rendszer

Valamennyi tagállam évente ismétlődő programot futtat a BSE és a surlókór ellenőrzése céljából, mely program gyorstesztek felhasználásán alapuló szűrővizsgálatot is magában foglal. A III. melléklet részletesen ismerteti a fenti két betegség ellenőrzésére hivatott rendszert. A TSE-re utaló tüneteket mutató valamennyi állaton elvégzendő kötelező ellenőrzésen kívül levágás utáni gyors szűrővizsgálatot kell végezni nagyszámú állaton (elsősorban szarvasmarha-, juh- és kecskeféléken), ideértve - korlátozás nélkül - az emberi fogyasztásra szánt állatokat is.

A tagállamok minden évben, legkésőbb március 31-én éves jelentést nyújtanak be az Európai Bizottságnak, amely információkat tartalmaz az állatfajonkénti fertőzöttség-gyanús esetek számáról, amelyeknél forgalmi korlátozást rendeltek el. A jelentések beérkezését követő három hónapon belül az Európai Bizottság összevont jelentést ad ki az Unió járványügyi helyzetéről.

A tagállamoknak tájékoztatniuk kell az Európai Bizottságot és a többi tagállamot a területükön előforduló más TSE-esetekről,

A III. mellékletet, csakúgy mint a rendelet egyéb mellékleteit 2013-ban módosították, hogy az tükrözze a TSE-re vonatkozó új tudományos ismereteket, valamint megkisérelje egyszerűsíteni a túlságosan bonyolult eljárást.

A takarmányozásra vonatkozó tilalmak

A rendelet tiltja az állati fehérjék és az ilyen fehérjéket tartalmazó takarmány felhasználását a kérődzők takarmányozásában. A haszonállatok takarmányozásában, kivéve a húsevő prémes állatokat, tilos feldolgozott állati fehérjéket, kérődzőkből származó zselatint, vérkészítményeket, hidrolizált fehérjéket és állati eredetű dikalcium-foszfátot és trikalcium-foszfátot felhasználni.

A rendelet 2013-ban módosított IV. melléklete meghatározza azon feltételeket, amelyek esetében bizonyos állati eredetű fehérjék továbbra is használhatók a nem kérődzők, kérőződzők és halak takarmányozásában.

2003. november 1-je óta a tagállamok a többi tagállam és az Európai Bizottság számára közzéteszik az Európai Bizottság által jóváhagyott, kérődzők vágását nem végző vágóhidak naprakész listáját. A tagállamok továbbítják ezenkívül a fent ismertetett állati takarmányok és fehérjék előállítására jogosult létesítmények listáját.

A kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérjék és ilyen fehérjéket tartalmazó termékek harmadik országba történő kivitelét az Európai Unió területén hatályos jogszabályoknak megfelelően kell lebonyolítani. A címzett harmadik ország előzetesen, írásban kötelezettséget vállal arra, hogy a termékeket azok végső rendeltetési célját tiszteletben tartva használja fel vagy exportálja újra. A kivitelt engedélyező tagállam erről tájékoztatja a többi tagállamot és az Európai Bizottságot.

Különleges fertőzésveszélyt jelentő anyagok

Az elhanyagolható BSE-kockázatot mutató tagállamok továbbra is a különleges fertőzésveszélyt jelentő anyagok eltávolításának kötelezettsége alá esnek.

Az ellenőrzött vagy meghatározatlan BSE-kockázatot mutató országokban vagy régiókban a szarvasmarha-, juh- és kecskefélék csontjai nem használhatók fel mechanikai úton kinyert hús előállítására. A 30 hónaposnál idősebb szarvasmarhafélék fejhúsát és gerincoszlopát, valamint a bármilyen korú szarvasmarhafélék nyelvét különleges módszerrel kell begyűjteni.

A különleges fertőzésveszélyt jelentő anyagokat a vágóhidakon, a szarvasmarhafélék gerincoszlopának darabolását végző darabolóüzemekben és adott esetben a – nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról szóló – 1069/2009/EK rendeletben szereplő, jóváhagyott létesítményekben kell eltávolítani. A különleges fertőzésveszélyt jelentő valamennyi anyagot és az azokból előállított termékeket közvetlenül az eltávolítást követően színezőanyaggal meg kell festeni vagy jelöléssel kell ellátni. Felhasználásuk és megsemmisítésük az 1069/2009/EK rendeletnek megfelelően történik. A tagállamok gyakori hatósági ellenőrzéseket tartanak, hogy ellenőrizzék e rendelkezések alkalmazását, és meggyőződjenek arról, hogy kellő intézkedések garantálják a fertőzés megelőzését az egész üzemre kiterjedően.

Képzési programok

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az illetékes hatóság személyzete, a diagnosztikai laboratóriumok munkatársai, valamint az agrártudományi és állatorvos-tudományi oktatási intézmények hallgatói, a hatósági állatorvosok, a vágóhídi személyzet és az állattenyésztők képzésben részesüljenek a TSE klinikai tüneteit és járványtanát illetően. A Közösség ezen a címen pénzügyi támogatást nyújthat.

A FERTŐZŐ SZIVACSOS AGYBÁNTALMAK ELLENI VÉDEKEZÉS ÉS FELSZÁMOLÁSUK

A TSE-fertőzöttségre gyanús állatokra vonatkozó intézkedések

A tagállamok a betegségek bejelentésére vonatkozó európai intézkedések sérelme nélkül biztosítják, hogy minden TSE-fertőzöttségre gyanús állatot bejelentsenek az illetékes hatóságnak. A tagállamok rendszeresen tájékoztatják egymást és a Bizottságot a bejelentett TSE-esetekről.

Valamennyi TSE-fertőzöttségre gyanús állatot hatósági forgalmi korlátozás alá kell helyezni, amíg ismertté nem válnak a klinikai és járványügyi vizsgálatok eredményei, vagy hatósági felügyelet melletti laboratóriumi vizsgálat céljából le kell ölni. A gazdaságban található összes többi kérődzőt – amíg rendelkezésre nem állnak a vizsgálat eredményei – hatósági forgalmi korlátozás alá kell helyezni.

Ha arra derül fény, hogy a fertőzöttségre gyanús állat nem abban a gazdaságban fertőződhetett meg, ahol a fertőzöttség gyanúját megállapították, az illetékes hatóság dönthet úgy is, hogy csak a fertőzöttségre gyanús állat kerüljön hatósági forgalmi korlátozás alá, és más gazdaságokat is felügyelet alá helyezhet.

A TSE megállapítása esetén teendő intézkedések

Ha egy TSE-esetet hatóságilag megállapítanak, a következő intézkedéseket kell alkalmazni:

  • vizsgálat indítása a betegség lehetséges eredetének meghatározására, valamint a fertőzés által esetleg érintett valamennyi állat és az azokból előállított termékek beazonosítására;
  • BSE szarvasmarhafélében való megállapításakor a vizsgálat során kockázatosnak minősített szarvasmarhafélékhez tartozó egyedek (nevezetesen a betegségben érintett állat születési vagy takarmányozási kohortjához tartozó állatok) leölése és teljes megsemmisítése.
  • BSE juh- vagy kecskefélében való megállapításakor az állományhoz tartozó valamennyi juh- és kecskeegyed leölése és teljes megsemmisítése;
  • TSE juh- vagy kecskefélében való megállapításakor, mivel a BSE ki van zárva, az állományhoz tartozó valamennyi juh- és kecskeegyed leölése és teljes megsemmisítése, vagy, kizárólag a juhfélék esetében, a TSE-re érzékeny genotípussal rendelkező egyedek leölése és szelektív megsemmisítése. Ha a fertőzött állat egy másik gazdaságból származik, a tagállam dönthet úgy, hogy a felszámolásra irányuló intézkedéseket léptet hatályba abban a gazdaságban, ahonnan a fertőzött állat származik, amellett a gazdaság mellett, vagy a helyett, ahol a fertőzést megállapították.

Amíg rendelkezésre nem állnak a vizsgálat eredményei, azt a gazdaságot, amelyben a fertőzést megállapították, hatósági ellenőrzés alá kell helyezni, és a fertőzésre gyanús állatok (és állati eredetű termékek) gazdaságból kifelé és oda befelé irányuló forgalmát az illetékes hatóság szigorú engedélyéhez kell kötni. Ez az intézkedés lehetővé teszi az állatok (és állati eredetű termékek) azonosítását és hatékony nyomon követését. Ha kiderül, hogy az a gazdaság, ahol a TSE-t megállapították, nem egyezik azzal, ahol az állat a TSE-vel megfertőződött, a hatóságok több gazdaságot is ellenőrzés alá vonhatnak azon a gazdaságon felül, ahol az állat megfertőződött.

Ezen általános szabályok alól mentességet lehet biztosítani azonban, és ezen mentességek hatálya olyan módon változott az idők során, hogy tükrözze a TSE-re vonatkozó új tudományos ismereteket.

Az állatokban és állati eredetű termékekben keletkezett károkért a tulajdonosokat haladéktalanul kártalanítani kell.

A tagállamoknak az alkalmazandó nemzeti intézkedésekre és a TSE előfordulása esetén érvényes hatáskörökre és felelősségi körökre vonatkozó iránymutatásokat kell kidolgozniuk.

FORGALOMBA HOZATAL, BEHOZATAL ÉS KIVITEL

Élő állatok, azok spermája, embriói és petesejtjei

Amennyiben behozataluk, forgalomba hozataluk vagy kivitelük engedélyezett, az élő állatokat és embrióikat, valamint petesejtjeiket megfelelő állat-egészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie. A juh- és kecskefélék esetében a bizonyítványok tanúsítják, hogy az állatok olyan gazdaságokból származnak, amelyekben soha egyetlen surlókór-esetet sem diagnosztizáltak, illetve a juhfélék esetében azt, hogy a TSE-vel szemben ellenálló genotípushoz tartoznak.

Tilos forgalomba hozni azon nőivarú, TSE-vel fertőzött szarvasmarha-, juh- és kecskefélék utolsószülött utódait, amelyek a betegség első klinikai tüneteinek megjelenését megelőző évektől kezdve születtek.

Állati eredetű termékek forgalomba hozatala és behozatala

A rendelet a BSE tekintetében magas biztonsági szintet ír elő. A marhahús Európai Unióba történő behozatalára vonatkozóan ugyanazokat az intézkedéseket szabja meg, amelyeket az Unión belül alkalmaznak, azon harmadik országokból történő behozatal kivételével, amelyek esetében elhanyagolható a BSE kockázata. A rendelet tiltja például különleges fertőzésveszélyt jelentő anyagok vagy ilyen anyagokat tartalmazó húsipari termékek behozatalát az ellenőrzött BSE-kockázatú országokból. A harmadik országoknak biztosítaniuk kell tehát, hogy vágási technikáik megfeleljenek az európai szabályoknak.

Ilyen szabályok vonatkoznak a harmadik országokból származó, szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből készült meghatározott termékekre is:

Védelmi intézkedések

A rendelet az Európán belüli kereskedelemben és a harmadik országokkal való kereskedelemben alkalmazható védelmi intézkedésekről rendelkezik. Ezek az intézkedések többségükben az e témáról szóló, meglévő irányelvekből (nevezetesen a 89/662/EGK, a 90/425/EGK, a 91/496/EGK és a 97/78/EK irányelvből) származnak. Ha például egy importáló tagállam a hatósági ellenőrzések során az emberi vagy állati egészségre súlyos veszélyt jelentő betegséget állapít meg, akkor a hatóságok fokozottabb korlátozó intézkedéseket vezethetnek be, beleértve az érintett állatok karanténba zárását. Az Európai Bizottság is tehet ilyen intézkedéseket.

Referencialaboratóriumok, mintavételezés, vizsgálatok és ellenőrzések

A tudományos elemzések egységességének garantálása és megbízható eredmények biztosítása érdekében nemzeti és európai referencialaboratóriumok kijelölésére kerül sor. Amennyiben szükséges, az Európai Bizottság szakértői ellenőrizhetik az eszközök megfelelő működését.

A nemzeti referencialaboratóriumok feladata elsősorban a regionális laboratóriumokban alkalmazott diagnosztikai módszerek ellenőrzése és ezek tagállamon belüli koordinálása. A nemzeti referencialaboratóriumok együttműködnek az európai referencialaboratóriumokkal.

Azok a tagállamok, amelyek nem rendelkeznek nemzeti referencialaboratóriummal, az európai referencialaboratóriumot vagy egy más tagállam referencialaboratóriumát veszik igénybe.

Az európai referencialaboratórium az Európai Bizottsággal együtt összehangolja a BSE kimutatására a tagállamokban alkalmazott módszereket, és hozzájárul a TSE-járványesetek diagnosztizálásához. A diagnosztikai technikák Közösségen belüli egységesítése céljából elősegíti a tudományos szakemberek képzését.

Az alkalmazott elemzési és mintavételezési módszereknek meg kell felelniük a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal kézikönyvében foglalt szabályoknak. E szabályok többek között a fertőzöttségre gyanús eseteknél és az éves ellenőrző program keretében alkalmazott eljárásokra vonatkoznak.

Intézményi rendelkezések

Az Európai Bizottság munkáját az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság, valamint a megfelelő tudományos bizottságok segítik a közegészségügyre esetlegesen hatást gyakorló intézkedések terén.

HIVATKOZÁSOK

Jogi aktus

Hatálybalépés

Az átültetés határideje a tagállamokban

Hivatalos Lap

A 999/2001/EK rendelet

2001.7.1.

-

HL L 147., 2001.5.31.

Módosító jogszabályok

Hatálybalépés

Az átültetés határideje a tagállamokban

Hivatalos Lap

Az 1128/2003/EK rendelet

2003.7.18.

-

HL L 160., 2003.6.28.

A 932/2005/EK rendelet

2005.7.1.

-

HL L 163., 2005.6.23.

Az 1923/2006/EK rendelet

2007.1.19.

-

HL L 404., 2006.12.30.

A 220/2009/EK rendelet

2009.4.20.

-

HL L 87., 2009.3.31.

956/2010/EU rendelet

2012.11.12.

-

HL L 279., 2010.10.23.

189/2011/EU rendelet

2011.3.18.

-

HL L 53., 2011.2.26.

56/2013/EU rendelet

2013.2.13.

-

HL L 21., 2013.1.24.

630/2013/EU rendelet

2013.7.19.

-

HL L 179., 2013.6.29

A 999/2001/EK rendelet későbbi módosításait és helyesbítéseit belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Bizottság 2002/1003/EK határozata (2002. december 18.) a juhfajták prionfehérje-genotípusainak felmérésével kapcsolatos minimumkövetelmények megállapításáról [Hivatalos Lap L 349., 2002.12.24.].

Legkésőbb 2003. július 1-jéig minden tagállam elvégzi minden olyan juhfajta prionfehérje-genotípusának felmérését, amely területén őshonos, vagy jelentős állományt képez. A tagállamok legkésőbb 2003. október 1-jéig jelentést nyújtanak be a Bizottságnak.

A Bizottság közleménye (2007. július 15,) A TSE-ütemterv[ COM(2005) 322 – A Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

A Bizottság 2007/453/EK határozata (2007. június 29). a tagállamok vagy harmadik országok, illetve ezek valamelyik régiója BSE-státusának meghatározásáról a szarvasmarhafélék szivacsos agyvelőbántalma előfordulási kockázata alapján [Hivatalos Lap L 172.m 2007.6.30.].

A Bizottság 2010. július 16-i közleménye: A 2. TSE-ütemterv – Stratégiai dokumentum 2010 – 2015-re a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak tekintetében [ COM(2010) 384 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

Az első TSE-ütemtervben felvázolt rövid és középtávú fellépések többsége megvalósult, és a 2005-ben a BSE-járvány során már megfigyelt pozitív tendenciák folytatódtak. Az elkövetkező évek célkitűzése az intézkedések felülvizsgálatának folytatása lesz a magas szintű élelmiszer-biztonság biztosítása mellett. A TSE-szabályok módosítása az elkövetkezőkben is lépésről lépésre, szilárd tudományos alapokra támaszkodva történik. Az Európai Unió a szarvasmarha-állományban előforduló BSE felszámolásának küszöbén áll; ugyanakkor továbbra is felügyelnie kell a helyzetet, amennyiben a szarvasmarha-állományban ismét feltűnne a BSE, vagy új TSE-kórokozó jelenne meg. A felülvizsgálatot elsősorban tudományos szakvéleményeknek és az új intézkedések ellenőrzésével és érvényre juttatatásával kapcsolatos technikai szempontoknak kell vezérelniük.

Utolsó frissítés: 10.04.2014

Top