Help Print this page 

Summaries of EU Legislation

Title and reference
Fertőző szivacsos agyvelőbántalmak (TSE-k)

Summaries of EU legislation: direct access to the main summaries page.
Languages and formats available
Multilingual display
Text

Fertőző szivacsos agyvelőbántalmak (TSE-k)

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

999/2001/EK rendelet – egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok

ÖSSZEFOGLALÓ

MI A RENDELET CÉLJA?

  • A rendelet a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak (TSE-k)* megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályokat határozza meg.
  • Az állatok és állati eredetű termékek előállítására, forgalomba hozatalára és – bizonyos esetekben – kivitelére vonatkozik.

FŐBB PONTOK

Az Európai Bizottság az uniós országokat vagy azok régióit különböző kategóriákba rangsorolja a szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalmával (BSE-vel) összefüggő kockázatok mértéke szerint.

  • 1. szint: elhanyagolható kockázat
  • 2. szint: ellenőrzött kockázat
  • 3. szint: meghatározatlan kockázat

Az uniós országoknak a BSE- és a surlókór*-fertőzöttségre gyanús állatok ellenőrzésére szolgáló szűrővizsgálatot is magában foglaló ellenőrzési programot kell életbe léptetniük. Az ellenőrzésen kívül levágás utáni gyors szűrővizsgálat végzése is kötelező.

Sem a gyanús, sem a gazdaságban található többi állat nem vihető ki a gazdaságból, amíg a vizsgálat eredményei rendelkezésre nem állnak. Amennyiben az állatok feltehetőleg valahol máshol fertőződhettek meg, a többi érintett gazdaság is ellenőrzés alá vonható.

A következő intézkedések lépnek életbe, amennyiben a TSE-esetet hatóságilag megállapítják:

  • A betegség eredetével és az esetlegesen érintett valamennyi állattal vagy termékkel kapcsolatos vizsgálat indítása.
  • Az érintett gazdaság hatósági ellenőrzés alá helyezése. A fertőzésre gyanús állatok (és állati eredetű termékek) gazdaságból kifelé és oda befelé irányuló forgalmának engedélyhez kötése.
  • A kockázatosnak minősített szarvasmarhák leölése és teljes megsemmisítése. A juhokra és a kecskékre eltérő szabályok vonatkoznak.

Haladéktalanul kárpótlást kell nyújtani az állatok és állati eredetű termékek megsemmisítése következtében fellépő kárért.

Kockázatcsökkentő intézkedések:

  • Az állati fehérjék és a feldolgozott fehérjéket (például zselatint és vérkészítményeket) tartalmazó takarmány felhasználása tilos a haszonállatok takarmányozásában (a húsevő prémes állatok, például a nyérc kivételével).
  • A különleges fertőzésveszélyt jelentő anyagokat el kell távolítani a vágott testekből, az elhanyagolható BSE-kockázatot mutató térségekben is. Az ellenőrzött vagy meghatározatlan kockázatot mutató térségekben a szarvasmarha-, juh- és kecskefélék csontjai nem használhatók fel mechanikai úton kinyert hús előállítására. Bizonyos testrészekre, így a fejhúsra és a nyelvre egyedi eljárások vonatkoznak.
  • A kivitelre, illetve behozatalra szánt állatoknak egészségügyi bizonyítvánnyal kell rendelkezniük. Az EU-n kívüli országokból származó behozatalra hasonló szabályok vonatkoznak, kivéve az elhanyagolható kockázatú országok esetében.

Az előállítást és az ellenőrzést végző dolgozóknak a TSE-vel kapcsolatos alapképzésben kell részesülniük.

Az egységes tudományos elemzés és a megbízható eredmények biztosítása céljából európai referencialaboratóriumokat kell kijelölni.

Az uniós országok biztosítják a TSE-fertőzöttségre gyanús valamennyi állat bejelentését a hatóságoknál, valamint az ilyen esetekről egymást és a Bizottságot is tájékoztatják. Ezen túlmenően a szabályok betartásának ellenőrzése céljából gyakori hatósági ellenőrzéseket kell tartaniuk.

A szabályoktól való esetleges eltérések az új tudományos ismeretek tükrözése céljából engedélyezhetők.

A Bizottság 2010. évi közleménye szerint az EU közel áll ahhoz, hogy a szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalmát felszámolja, az ellenőrzést azonban továbbra is folytatni kell, amennyiben a betegség ismét feltűnne.

MIKORTÓL HATÁLYOS E RENDELET?

A rendelet 2001. június 1-jén lépett hatályba és 2001. július 1-jétől alkalmazandó.

HÁTTÉR

KULCSFOGALMAK

* A fertőző szivacsos agyvelőbántalmak (TSE-k) olyan végzetes kimenetelű betegségek, amelyek az agyszövetek szivacshoz hasonló elváltozásait okozzák.

Ide tartoznak a következő betegségek:

  • Creutzfeldt-Jakob betegség (CJD) embereknél;
  • szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalma (BSE);
  • surlókór a kis kérődzőknél, például a juhoknál és a kecskéknél.

JOGI AKTUS

Az Európai Parlament és a Tanács 999/2001/EK rendelete (2001. május 22.) egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 147., 2001.5.31., 1–40. o.)

A 999/2001/EK rendelet későbbi módosításait és helyesbítéseit belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Bizottság 2002/1003/EK határozata (2002. december 18.) a juhfajták prionfehérje-genotípusainak felmérésével kapcsolatos minimumkövetelmények megállapításáról (HL L 349., 2002.12.24., 105–107. o.)

A Bizottság közleménye: TSE-ütemterv (COM(2005) 322 végleges, 2005. július 15.)

A Bizottság 2007/453/EK határozata (2007. június 29.) a tagállamok vagy harmadik országok, illetve ezek valamelyik régiója BSE-státusának meghatározásáról a szarvasmarhafélék szivacsos agyvelőbántalma előfordulási kockázata alapján (HL L 172., 2007.6.30., 84–86. o.) Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak: A 2. TSE-ütemterv – Stratégiai dokumentum 2010–2015-re a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak tekintetében (COM(2010) 384 végleges, 2010. július 16.)

utolsó frissítés 15.02.2016

Top