Help Print this page 
Title and reference
A balti-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégia

Summaries of EU legislation: direct access to the main summaries page.
Multilingual display
Text

A balti-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégia

A közlemény a balti-tengeri régióra vonatkozó átfogó uniós stratégiára kíván javaslatot tenni. E stratégia célja az együttműködés megerősítése a régióban annak érdekében, hogy ezzel reagáljon a régió közös kihívásaira és előmozdítsa a környezettudatos gazdasági fejlődést.

JOGI AKTUS

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a balti-tengeri régióra vonatkozó európai uniós stratégiáról (COM(2009) 248 végleges, 2009. június 10.).

ÖSSZEFOGLALÓ

MI A KÖZLEMÉNY CÉLJA?

A közlemény a balti-tengeri régióra vonatkozó átfogó uniós stratégiára kíván javaslatot tenni. E stratégia célja az együttműködés megerősítése a régióban annak érdekében, hogy ezzel reagáljon a régió közös kihívásaira és előmozdítsa a környezettudatos gazdasági fejlődést.

FŐ ELEMEK

A stratégia az Európai Unió (EU) Balti-tengerrel határos országaira terjed ki (Dánia, Észtország, Finnország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Németország és Svédország).

A következő három fő célkitűzés köré összpontosul:

1.

A tenger megmentése: e célkitűzés - többek között - a Balti-tenger eutrofizációval szembeni sebezhetőségével (amikor a vízben található többlettápanyag az algák nagymértékű elszaporodásához vezet), a szennyezéssel és túlhalászással foglalkozik, amelyek következtében különösen nagy az igény a régión belüli együttműködésre. E célkitűzés része a tengerben a jó környezeti állapot és a biológiai sokféleség elérése is, valamint az, hogy a balti-tengeri régió a tiszta és biztonságos hajózás modellrégiójává váljon.

2.

A régió összekötése a régióban található országok energia- és közlekedési rendszerei szorosabb összeköttetésének a kialakítása révén, ideértve a legtávolabbi területeket is (Finnország és Svédország északi része). Mindez konkrét partnerségek létrehozását is jelentheti többek között az emberkereskedelemhez hasonló határon átnyúló bűnözéssel szembeni küzdelem érdekében.

3.

A régió jólétének erősítése a balti-tengeri régió belső piaca előtt álló akadályoknak a kiküszöbölése, közös gazdasági, kulturális és turisztikai alapok létrehozása, valamint az innovációnak a BONUS nevű közös balti-tengeri kutatási és fejlesztési programmal való ösztönzése révén.

Makroregionális megközelítés

E három célkitűzés szakpolitikai területekenmakroregionális intézkedések formájában megvalósuló intézkedésekre oszlik. Ezen intézkedések segítségével reagálnak egy adott terület közös kihívásaira (amely intézkedések a fenntartható környezet előmozdítását, a régió jólétének erősítését, az elérhetőség és vonzerő fokozását, valamint a biztonság előmozdítását szolgálják).

A végrehajtott intézkedések ily módon az egész területre hatással vannak, az érintett országok határain túl is.

Az intézkedések a következő formákat ölthetik:

zászlóshajó intézkedések, amelyek célja a tiszta hajózás módszerének előmozdítása vagy például a kkv-k növekedésének támogatása;

közös kezdeményezések, amelyek a hálózatépítés és az összekapcsolódás ösztönzése érdekében számos országot összefognak egy adott területen.

Beavatkozási módszerek

Az Európai Strukturális Alapok és a 2014-2020 közötti időszakra szóló Beruházási Alap a stratégia kulcsfontosságú forrásai. A stratégia, illetve az ahhoz tartozó cselekvési terv szerinti intézkedések és projektek azonban számos egyéb forrásból (Horizont 2020, BONUS program, LIFE program, oktatási és kulturális programok, Interreg balti-tengeri térségi program), továbbá nemzeti, regionális és magánforrásokból is finanszírozhatók.

A közlekedés, az energiaipar, valamint az információ és kommunikációs technológia ágazataiban hozott intézkedések és ezen ágazatok projektjei szintén jogosultak lehetnek az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) általi finanszírozásra. Néhány nagyobb projekt pedig nemzetközi pénzintézetek, például az Európai Beruházás Bank és az Északi Beruházási Bank támogatását is élvezheti.

Irányítás

A makroregionális hatály miatt a stratégia végrehajtása valamennyi érdekelt fél, így a civil társadalmi szereplők, a regionális, nemzeti és uniós hatóságok bevonását is megkívánja.

HÁTTÉR

A Bizottság 2009-ben javaslatot tett egy kiindulási stratégiára, amelyet 2012-ben el is fogadott; ennek célja a balti-tengeri térség előtt álló közös makroregionális kihívások kezelése volt. A stratégia felülvizsgált cselekvési tervét 2015 júniusában terjesztették elő.

További információkért lásd a balti-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégia honlapját, amelyen a 2015-ös cselekvési tervről is találhatók információk.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

Az Európai Parlament és a Tanács 862/2010/EU határozata (2010. szeptember 22.) az Uniónak a több tagállam által indított közös balti-tengeri kutatási és fejlesztési programban (BONUS) való részvételéről (HL L 256., 2010.9.30., 1-14. o.).

A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának az Európai Uniónak a balti-tengeri régió fejlesztésére irányuló stratégiájának bevezetéséről (EUSBSR) (COM(2011) 381 végleges, 2011. június 22.).

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a balti-tengeri régióra vonatkozó európai uniós stratégiáról (COM(2012) 128 final, 2012. március 23.).

A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a makroregionális stratégiák hozzáadott értékéről (COM(2013) 468 final, 2013. június 27.).

Utolsó frissítés: 07.06.2015

Top