Help Print this page 
Title and reference
Balti-tengeri stratégia

Summaries of EU legislation: direct access to the main summaries page.
Languages and formats available
BG ES CS DA DE ET EL EN FR GA HR IT LV LT HU MT NL PL PT RO SK SL FI SV
HTML html ES html DE html EN html FR html IT html HU html PL html RO
Multilingual display
Text

Balti-tengeri stratégia

A Bizottság a Balti-tenger állapotromlásának leküzdésére, a közlekedési hálózat minőségének javítására, és a régió vonzerejének és jólétének erősítésére irányuló európai stratégiát dolgozott ki.

JOGI AKTUS

A Bizottság 2009. június 10-i közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a balti-tengeri régióra vonatkozó európai uniós stratégiáról (COM(2009) 0248 - a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

ÖSSZEFOGLALÓ

A Bizottság 2009-ben átfogó stratégiát fogadott el annak érdekében, hogy kihasználja a balti-tengeri régióban rejlő gazdasági és környezeti lehetőségeket, és választ adjon a régió által kezelendő közös kihívásokra. A stratégia a Balti-tengerrel határos nyolc tagállamra (Dániára, Észtországra, Finnországra, Lettországra, Lengyelországra, Litvániára, Németországra és Svédországra), valamint a többi nem uniós, a Balti-tengerrel határos országra (Izlandra, Norvégiára, Fehéroroszországra és Oroszországra) összpontosít.

Ezen intézkedéseket eredetileg négy pillér köré csoportosították: i. fenntartható környezet kialakítása, ii. a régió jólétének erősítése, iii. a régió elérhetőségének és vonzerejének fokozása és iv. a regionális biztonság biztosítása.

2012 óta a stratégia három fő célkitűzésre összpontosít:

  • a Balti-tenger védelme;
  • a régió elérhetővé tétele;
  • a régió jólétének erősítése.

Ezen prioritásokat, specifikus célkitűzéseket és iránymutatásokat mind azzal a céllal állapították meg, hogy elősegítsék a konkrét intézkedések végrehajtását.

A BALTI-TENGER VÉDELME

A megállapított főbb környezetvédelmi intézkedések az algák elszaporodásával szembeni küzdelemmel, a túlhalászás kérdésével, illetve a veszélyes anyagok tengerben való előfordulásával kapcsolatosak. A cél a jó ökológiai állapot 2020-ig történő elérése, valamint a biológiai sokféleség és a Balti-tenger tengeri ökoszisztémájának megőrzése.

Vannak tervek a tengerbe történő illegális kibocsátásokkal szembeni fellépésekre és a tengeri balesetek számának 2020-ig 20%-kal történő csökkentésére irányuló intézkedésekre vonatkozóan is.

A MAKROREGIONÁLIS INFRASTRUKTÚRA JAVÍTÁSA

A stratégia része továbbá a balti-tengeri régió legtávolabb eső területeinek (különösen Finnország és Svédország északi részeinek) megnyitása. A közlekedési infrastruktúra finanszírozása az Európán belüli kölcsönös kapcsolatok mechanizmusának keretében, valamint a balti államok energiapiacokhoz való hozzáférésének 2015-ig történő javítása is szerepel a tervek között.

2013 óta a stratégia részét képezi a stratégiai regionális tervezésre és a források összevonására alapuló makroregionális fejlesztés keretrendszerének.

A RÉGIÓ JÓLÉTÉNEK ERŐSÍTÉSE

A stratégia célja továbbá a régió jólétének és vonzerejének erősítése. Az intézkedéseknek többek között hozzá kell járulniuk a belső piac gátjainak felszámolásához a balti-tengeri régióban, illetve a fenntartható mezőgazdasági és halászati módszerek ösztönzéséhez.

Az innováció tekintetében intézkedéseket határoztak meg a közös balti-tengeri kutatási és fejlesztési program (BONUS) keretében, melynek célja a kutatók mobilitásának és az innovációs diffúziónak a növelése.

A POLITIKÁK ÉS A FINANSZÍROZÁSI TEVÉKENYSÉGEK KOORDINÁCIÓJÁNAK BIZTOSÍTÁSA 2020-IG

A balti-tengeri stratégia a rendelkezésre álló európai és nemzeti források felhasználását ösztönzi. A szakpolitikák és a finanszírozás szorosabb együttműködésén és az érintett szereplők felelősségének egyértelműsítésén alapul.

A stratégiában szereplő országokat támogathatják a tengeri környezet stratégiai eszközei vagy a közös halászati politika, illetve az EU Északi Dimenzió szakpolitikájából származó finanszírozási struktúrák.

A szomszédos országokkal - különösen Oroszországgal - való fokozott együttműködésről is rendelkeztek.

A finanszírozást illetően a helyi, nemzeti és európai együttműködés megerősítését is tervezik, különösen a 2014-2020 közötti új programozási időszak keretében.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

Az Uniónak a több tagállam által indított közös balti-tengeri kutatási és fejlesztési programban (BONUS) való részvételéről szóló, 2010. szeptember 22-i 863/2010/EU európai parlamenti és tanácsi határozat (Hivatalos Lap, L 256., 2010.9.30.).

A Bizottság 2011. június 22-i jelentése az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának az Európai Uniónak a balti-tengeri régió fejlesztésére irányuló stratégiájának bevezetéséről (EUSBSR) ( COM(2011) 0381 végleges).

A Bizottság 2012. március 23-i közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a balti-tengeri régióra vonatkozó európai uniós stratégiáról ( COM(2012) 0128 final).

A Bizottság 2013. június 27-i jelentése az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a makroregionális stratégiák hozzáadott értékéről ( COM(2013) 0468 final).

Utolsó frissítés: 21.05.2014

Top