Help Print this page 
Title and reference
Small Business Act az európai kkv-k számára

Summaries of EU legislation: direct access to the main summaries page.
Languages and formats available
BG ES CS DA DE ET EL EN FR GA HR IT LV LT HU MT NL PL PT RO SK SL FI SV
HTML html ES html CS html DA html DE html EL html EN html FR html IT html HU html NL html PL html PT html RO html FI html SV
Multilingual display
Text

Small Business Act az európai kkv-k számára

A Small Business Act (SBA), más néven a kis- és középvállalkozásokról (kkv) szóló intézkedéscsomag megteremti a kis- és középvállalkozások növekedési és innovációs lehetőségeinek jobb kihasználhatóságát lehetővé tévő stratégiai keretet. Célja, hogy lehetővé tegye az Európai Unió fenntartható versenyképességének és az Unió tudás alapú gazdaságává történő átalakulásának elősegítését.

JOGI AKTUS

A Bizottság közleménye (2008. június 25.) a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Gondolkozz előbb kicsiben! Európai kisvállalkozói intézkedéscsomag: Small Business Act [COM(2008) 394 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

ÖSSZEFOGLALÓ

Az Európa részére készült Small Business Act elnevezésű kezdeményezés célja, hogy kedvező feltételeket teremtsen az európai kis-és középvállalkozások (kkv-k) gazdasági növekedésének és fenntartható versenyképességének. A közösségi és a nemzeti politikáknak jobban számításba kellene venniük a kkv-k gazdasági növekedésben és munkahelyteremtésben betöltött szerepét.

Az SBA tíz, a közösségi és nemzeti politikák meghatározását keretbe foglaló elven, valamint ezen politikák végrehajtására vonatkozó gyakorlati intézkedéseken alapul.

A vállalkozók számára kedvező környezet kialakítása a kkv-k létrehozásának egyszerűsítése érdekében, valamint a vállalkozások, különösképpen a családi kkv-k átadásának elősegítése.

A Bizottság feladata a vállalkozási kultúra ösztönzése vállalkozási hálózatok kialakításával és tapasztalatcserével. A tagállamok feladata intézkedések meghozatala az oktatás, a képzés, az adózás és a vállalkozások támogatása területén, kölönösen egyes konkrét csoportok, például a nők és a fiatalok számára.

Segítségnyújtás azoknak a vállalkozásoknak, akik a csődeljárás után újra szeretnék kezdeni a tevékenységüket.

A Bizottság ösztönzi az újrakezdés politikájának fejlesztését. Ennek érdekében a tagállamoknak támogatási rendszereket kell létrehozniuk és korlátozniuk kell a nem csalárd csőd esetén indított felszámolás időtartamát.

A szabályozás kidolgozása a kkv-barát elv alapján.

Az új szabályozások elfogadása előtt a Bizottság és a tagállamok egy kkv-teszttel értékelik a szabályozások hatásait, valamint konzultálnak az érdekelt felekkel. Külön intézkedéseket kell hozni a kis- és középvállalkozások tájékoztatási és beszámolási kötelezettségeivel kapcsolatban.

A közigazgatási rendszer hozzáigazítása a kkv-k igényeihez és az adminisztratív akadályok elhárítása.

A tagállamoknak sokkal inkább az egyszerűsített eljárásokat, az e-kormányzat és az egyablakos ügyintézés módszereit kell alkalmazniuk. A tagállamok elkötelezik magukat a vállalkozás alapítására és a kereskedelmi tevékenység megkezdésére irányuló eljárások felgyorsítása mellett.

Azoknak az eszközöknek az átalakítása, amelyek az illetékes hatóságok rendelkezésére állnak a közbeszerzési szerződések és az állami támogatások odaítélésére vonatkozóan.

A Bizottságnak elő kell terjesztenie egy legjobb gyakorlatokat tartalmazó gyűjteményt a közbeszerzések ajánlatkérői számára, valamint egy állami támogatásokkal kapcsolatos tájékoztatót a kkv-k számára. A tagállamoknak különleges intézkedéseket kell elfogadniuk a kkv-kra vonatkozóan és részletesebben tájékoztatniuk kell őket a fennálló lehetőségeikről.

Olyan diverzifikált finanszírozási típusok használata, mint a kockázati tőke, a mikrohitel vagy a kisvállalkozói hitel.

A Bizottságnak kedvező feltételeket kell teremtenie a beruházásokhoz, mégpedig határokon átnyúló szinten. A tagállamoknak új ösztönző programokat kell indítaniuk, amely kiaknázza az olyan közösségi alapok nyújtotta lehetőségeket, mint a 2007–2013-as versenyképességi és innovációs keretprogram (VIK), a kohéziós politika programja és az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA).

A belső piac hozzáigazítása a kkv-k jellemzőihez, valamint a belső piac irányításának és láthatóságának javítása.

A Bizottságnak ügyelnie kell arra, hogy a kkv-k kihasználhassák a közös piac nyújtotta – különösképpen a közösségi szabadalmi és védjegyrendszernek köszönhető – lehetőségeket. Emellett a tagállamoknak ügyelniük kell a kölcsönös elismerés elvének alkalmazására és a SOLVIT rendszer megfelelő működésére.

A kkv-k innovációs és kutatás-fejlesztési lehetőségeinek erősítése, különösképpen annak köszönhetően, hogy a vállalkozók és a személyzet megszerzi a szükséges képesítést, illetve a vállalatok klaszterekbe tömörítésének és a nemzeti kezdeményezések koordinációjának köszönhetően.

A Bizottságnak támogatnia kell a kkv-kat az olyan közösségi programokban történő részvételükben, mint a tanulók mobilitását biztosító Leonardo Da Vinci program vagy a kutatási és fejlesztési keretprogram. A Bizottságnak elő kell segítenie, hogy a kkv-k hozzáférhessenek az állami támogatásokhoz.

A környezetvédelmi kihívások üzleti lehetőségekké történő átalakítása a termelést, valamint az áruk és szolgáltatások forgalmazását illetően.

A Bizottságnak meg kell könnyítenie a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerhez (EMAS) való hozzáférést. A tagállamok arra ösztönzi a kkv-kat, hogy környezetbarát új termékeket és szolgáltatásokat fejlesszenek ki, és környezetvédelmi szempontból hatékony menedzsmentrendszert vezessenek be.

A kkv-k nyitása a külső piacok felé.

A kkv-knak nagyobb támogatásra van szükségük ahhoz, hogy leküzdjék a harmadik országokkal, különösképpen a feltörekvő piacokkal folytatott kereskedelem során felmerülő akadályokat. Ennek érdekében a Bizottság nemzetközi szintű európai üzleti központokat hoz létre elsőként Kínában és Indiában, továbbá támogatja a harmadik országok magánpiacainak és közbeszerzési szerződéseinek megnyitását.

Jogalkotási javaslatok

AZ SBA a kkv-k szükségleteinek megfelelő új jogszabályi rendelkezéseket is előirányoz. Ezek a javaslatok a kkv-k által igénybe vehető, a közös piaccal összeegyeztethető állami támogatásokkal, az európai zártkörű társaság (SPE) statútumával, bizonyos héakulcsok csökkentésével, a számlázásra vonatkozó szabályok egyszerűsítésével és harmonizációjával, valamint a fizetési késedelmek csökkentésével kapcsolatosak.

Háttér

A kkv-k üzleti környezete javult, mégpedig az olyan európai politikai eszközöknek köszönhetően, mint a modern kkv-politika a növekedésért és a foglalkoztatásért és a Kisvállalkozások Európai Chartája. Ugyanakkor megfelelő politikai választ kell adni az új gazdasági fejlődés kontextusában, mégpedig tekintetbe véve a pénzügyi világválságot és annak reálgazdaságra gyakorolt hatását.

A Small Business Act-et hivatalosan elfogadták a Versenyképességi Tanács következtetéseiben (2008. december 1. és 2.).

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK. Intelligens szabályozás - válasz a kis- és középvállalkozások szükségleteire [ COM (2013) 0122 végleges].

A közlemény számba veszi a Bizottság által 2011 óta a kkv-k kiadásaival kapcsolatosan felmerült problémák megoldására tett intézkedéseket. Az SBA (a kis- és középvállalkozásokról szóló intézkedéscsomag) elfogadása óta a Bizottság arra törekedett, hogy csökkentse a bürokratikus terheket és egyszerűsítse a meglévő szabályozási környezetet. A közlemény az alábbi területeken elért előrehaladást tekinti át:

  • A mikrovállalkozások felmentése egyes uniós jogszabályok alól: hatáselemzések révén folyamatosan értékelik, hogy a jogszabályok milyen költségeket jelentenek a kkv-knak, mielőtt azokat elfogadná a Bizottság. A hatáselemzés alapján döntenek annak a lehetőségéről, hogy adott esetben felmentést adjanak a mikrovállalkozásoknak a jogszabály alól.
  • A kkv-k számára kevesebb terhet jelentő rendszerek bevezetése: amennyiben nem lehetséges felmentést biztosítani a kkv-k részére, a szabályozási javaslatokban olyan rendszereket hozhatnak létre, amelyek kisebb terhet jelentenek a kisvállalkozások számára (pl. a munkavállalók tájékoztatása és a velük való egyeztetés, az élelmiszer-higiénia, a hulladékgazdálkodás, valamint az éves jelentések terén).
  • A kkv-eredménytábla közzététele: A Bizottság éves eredménytáblát tesz közzé, mely tartalmazza a kkv-kra várhatóan jelentős hatást gyakorló szabályozási kezdeményezéseket. Az eredménytábla alapján mérhetővé válik az előremenetel a kkv-kra vonatkozó jogalkotás terén. Ugyancsak követhető lesz a jogalkotási folyamat a Bizottság javaslatától a tagállamokban való végrehajtásig.
  • A kkv-k támogatása és a velük folytatott konzultáció: az ütemtervek révén a Bizottság konzultál az érintettekkel, például a vállalkozásokkal, a szociális partnerekkel és a civil társadalmi szervezetekkel, és nyílt párbeszédet folytat velük annak biztosítására, hogy javaslatai megfeleljenek a gyakorlati igényeknek. Az SBA végrehajtását a nemzeti szintű kkv-követek hálózata is támogatja.

A 2012 decemberében útjára bocsátott új célravezető és hatásos szabályozás program (REFIT) a jogszabályalkotási folyamat szerves és folyamatos részévé teszi az egyszerűsítésre adódó lehetőségek, a szükségtelen szabályozási költségek és területek azonosítását, ahol javítható a teljesítmény.

A Bizottság Közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának - Vállalkozás 2020 cselekvési terv - A vállalkozói szellem felélénkítése Európában. [ COM(2012) 795 végleges]

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag felülvizsgálata [ COM(2011) 78 végleges- a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

Utolsó frissítés: 08.11.2013

Top