Help Print this page 
Title and reference
Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás

Summaries of EU legislation: direct access to the main summaries page.
Languages and formats available
BG ES CS DA DE ET EL EN FR GA HR IT LV LT HU MT NL PL PT RO SK SL FI SV
HTML html ES html CS html DE html EN html FR html IT html HU html PL html RO
Multilingual display
Text

Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás

Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás az Európai Közösség és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) országai közötti kereskedelem elősegítését célzó egységes piacot hoz létre.

JOGI AKTUS

A Tanács és a Bizottság 94/1/EK/, ESZAK határozata (1993. december 13.) az Európai Közösségek, azok tagállamai, valamint az Osztrák Köztársaság, a Finn Köztársaság, az Izlandi Köztársaság, a Liechtensteini Hercegség, a Norvég Királyság, a Svéd Királyság és a Svájci Államszövetség között az Európai Gazdasági Térségről létrejött megállapodás megkötéséről [Hivatalos Lap L 1., 1994.1.3.].

Megállapodás az Európai Gazdasági Térségről – Záróokmány – Együttes nyilatkozatok – Az EK-tagállamok és az EFTA-államok kormányainak nyilatkozata – Megegyezések – Kölcsönösen elfogadott jegyzőkönyv – Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás egy vagy több szerződő fele által tett nyilatkozatok [Hivatalos Lap L 1., 1994.1.3.].

ÖSSZEFOGLALÓ

E megállapodás célja, hogy megerősítse az Európai Közösség és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) országai közötti kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokat; részben kiterjeszti az adott államok egységes piacán a szabad mozgást érintő négy szabadságot, emellett a versenyszabályok betartásának biztosítását célzó kereskedelmi rendszert hoz létre. A megállapodás sem határok nélküli piacot, sem vámuniót nem hoz létre.

A szerződő felek megállapodnak bizonyos együttműködési területek – többek között a kutatás és a fejlesztés, a környezetvédelem, az oktatás és a szociálpolitika – megerősítéséről is.

A megállapodás nem alkalmazandó a (külön megállapodások tárgyát képező) mezőgazdasági és halászati termékekre és a közvetett adózásra (héa és jövedéki adó). Ezekről a területekről külön megállapodások rendelkeznek.

Az áruk szabad mozgása

A kereskedelem liberalizációja a szerződő felek területéről származó termékek tekintetében a behozatali és kiviteli vámok (ideértve a fiskális vámokat is), a mennyiségi korlátozások és az azonos hatású intézkedések felszámolását feltételezi.

A megállapodás a származási szabályokat (4. jegyzőkönyv) az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) keretében vállalt kötelezettségek sérelme nélkül határozza meg.

A mezőgazdasági és halászati termékekre fokozatos rendszer vonatkozik, amelyről egyedi megállapodások rendelkeznek.

A személyek szabad mozgása

A megállapodás létrehozza munkavállalók és az önálló vállalkozók szabad mozgásának elvét. Az Európai Közösség tagállamainak állampolgárai és az EFTA-országok állampolgárai mozoghatnak a másik szerződő fél területén történő munkakeresés vagy munkavállalás céljából. Alkalmazásukat követően a másik szerződő fél területén maradhatnak.

A munkavállalókat a foglalkoztatás, a javadalmazás és a munkavégzési feltételek terén az egyenlő bánásmód joga illeti meg. A mozgásszabadságot a foglalkoztatáshoz jutásra, a szociális biztonságra, valamint az oklevelek, bizonyítványok és tanúsítványok elismerésére vonatkozó rendelkezések összehangolásának is elő kell segítenie.

A letelepedési jog megilleti a magánszemélyeket és a gazdasági társaságokat, lehetővé teszi a bármelyik szerződő fél területén letelepedett társaságok képviseleteinek, fióktelepeinek és leányvállalatainak létrehozását.

A szolgáltatásnyújtás szabadsága

A szerződő felek felszámolják a szolgáltatásnyújtás szabadságát érintő korlátozásokat, többek között az ipari, a kereskedelmi jellegű, a kézműipari és a szabadfoglalkozásúként végzett tevékenységek vonatkozásában. A szolgáltatók a szolgáltatásnyújtás helye szerinti országban ideiglenesen ugyanolyan feltételek mellett folytathatják tevékenységeiket, mint az adott állam állampolgárai.

A tőke szabad mozgása

A megállapodás létrehozza az egyenlő bánásmód elvét a tőkepiacok és a hitelek vonatkozásában. Az állampolgárságon, a lakóhelyen vagy a befektetés helyén alapuló bármely korlátozás tilos.

A szerződő felek azonban hozhatnak korrekciós vagy védintézkedéseket, többek között az átváltási árfolyamok eltérő szabályozása tekintetében, az egyik szerződő fél tőkepiacának zavara vagy a fizetési mérlegének válsága esetén.

Intézményi és pénzügyi rendelkezések

A megállapodás végrehajtása érdekében létrejön az EGT-Tanács, amely a Tanács és a Bizottság tagjaiból, valamint az egyes EFTA-államok kormányának egy-egy tagjából áll. Elnöksége hathavonta rotációs rendszerben váltakozik. Az EGT-Tanács munkáját az EGT Tanácsadó Bizottsága segíti, amelyben a Gazdasági és Szociális Bizottság tagjai és az EFTA Tanácsadó Bizottságának tagjai egyenlő számban vannak jelen.

A megállapodásban foglalt pénzügyi mechanizmusnak hozzá kell járulnia a két szerződő fél közötti gazdasági és szociális egyenlőtlenségek csökkentéséhez.

Háttér

Az EGT-megállapodást 1992-ben írta alá az Európai Közösség tizenkét tagállama és az EFTA akkori hat tagállama: Ausztria, Finnország, Izland, Liechtenstein, Norvégia, Svájc és Svédország. A megállapodás csak 1994-ben lépett hatályba, mivel Svájc elutasította. 1995-ben Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozott az Európai Unióhoz.

Hivatkozások

Jogi aktus

Hatálybalépés

Az átültetés határideje a tagállamokban

Hivatalos Lap

94/1/EK, ESZAK tanácsi és bizottsági határozat

1994.1.1.

HL L 1., 1994.1.3.

See also

  • Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) (EN).

Utolsó frissítés: 08.01.2010

Top