Help Print this page 

Summaries of EU Legislation

Title and reference
Megerősített uniós együttműködés a szakoktatásban és a szakképzésben

Summaries of EU legislation: direct access to the main summaries page.
Multilingual display
Text

Megerősített uniós együttműködés a szakoktatásban és a szakképzésben

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

A szakoktatásért és szakképzésért felelős európai miniszterek és az Európai Bizottság nyilatkozata a szakoktatás és szakképzés terén megvalósuló európai együttműködés bővítéséről

MI A NYILATKOZAT CÉLJA?

  • A nyilatkozat lefekteti a szakoktatás és szakképzés (a továbbiakban: szakképzés) terén megvalósuló európai együttműködés bővítéséről szóló koppenhágai folyamat prioritásait.
  • A folyamat célja az európai szakképzés teljesítményének, minőségének és vonzerejének javítása. Arra törekszik, hogy ösztönözze a különféle szakképzési lehetőségek kihasználását az egész életen át tartó tanulás* keretein belül és az ehhez kapcsolódó eszközök segítségével.

FŐBB PONTOK

A koppenhágai folyamat az „Oktatás és képzés 2020” stratégiai szabályrendszer szerves részét képezi, és célja az Európa 2020 stratégia oktatással kapcsolatos céljainak megvalósítása.

A koppenhágai folyamat a következőkből áll:

  • politikai dimenzió, amelynek célja közös európai célkitűzések lefektetése, valamint a nemzeti szakképzési rendszerek reformja;
  • olyan közös európai keretrendszerek és eszközök kifejlesztése, amelyek javítják a kompetenciák és képesítések átláthatóságát és minőségét, valamint elősegítik a mobilitást;
  • az egymástól való tanulás elősegítése európai szinten, valamint az összes érintett nemzeti szintű bevonását célzó együttműködés.

Prioritások

A koppenhágai nyilatkozat által lefektetett prioritások a szakképzés terén megvalósuló önkéntes együttműködés alapjául szolgálnak. 2010-re a következő célokat tűzték ki:

  • az európai dimenzió megerősítése a szakképzés terén;
  • a szakképzéssel kapcsolatos tájékoztatási, pályaorientációs és tanácsadási szolgáltatások bővítése, valamint a szakképzés átláthatóságának növelése;
  • a kompetenciák és képesítések kölcsönös elismerését és érvényesítését szolgáló eszközök kifejlesztése;
  • a minőségbiztosítás fejlesztése a szakképzés terén.

Eredmények

Több közlemény is tartalmazza az EU sikereit ezen célok elérésében, valamint azokat a lépéseket is, amelyek segítségével tovább javítható a szakképzés terén történő együttműködés.

A 2004-es maastrichti közlemény megerősíti a koppenhágai folyamat sikerességét a szakképzés ismertségének és profiljának európai szintű javítása terén. A közlemény részletesebben kidolgozta a koppenhágai nyilatkozat prioritásait, valamint konkrét prioritásokat fogalmazott meg a szakképzés terén végzendő nemzeti szintű munkához, többek között a következőket:

  • a szakképzésbe történő állami és magánberuházások bővítése;
  • olyan szakképzési rendszerek kifejlesztése, amelyek kielégítik a hátrányos helyzetű személyek és csoportok igényeit;
  • a tanulást elősegítő környezetek megteremtése mind az oktatási intézményekben, mind a munkahelyeken;
  • a szakképzésben részt vevő tanárok és képzésért felelős személyek folyamatos készségfejlesztésének ösztönzése.

A 2006-os helsinki közlemény értékelte a koppenhágai folyamatot, valamint felülvizsgálta annak prioritásait és stratégiáit. Több eredményt emelt ki, többek között a következőket:

A 2008-as bordeaux-i közlemény áttekintette a koppenhágai folyamat prioritásait és stratégiáit a 2010 utáni jövőbeli oktatási és képzési programok fényében. A közlemény szerint a folyamat hatásos eszköznek bizonyult a szakképzésről kialakult kép javítása tekintetében, miközben megőrizte a nemzeti szakképzési rendszerek sokszínűségét. Egyúttal azonban jelezte, hogy új lendületre van szükség, különösen a következők tekintetében:

  • az európai és nemzeti szintű együttműködés előmozdítását célzó szakképzési eszközök és rendszerek végrehajtása;
  • szorosabb kapcsolat megteremtése a szakképzés és a munkaerőpiac között;
  • az európai együttműködési intézkedések megszilárdítása.

A bruges-i közlemény 2010-ben az európai szakképzési együttműködés terén 2011 és 2020 között hosszú távú célkitűzéseket, a 2011 és 2014 közötti időszakban pedig ezen célkitűzések megvalósítására nemzeti szintű konkrét intézkedéseket kínáló 22 rövid távú célkitűzést fogalmazott meg. Ezen, a koppenhágai folyamat alapelvein és eszméin alapuló célkitűzések az eddig elért eredményekre építenek, valamint választ próbálnak adni a jelenlegi és a jövőben várható kihívásokra is.

A közlemény következtetéseiből kiderül, hogy a koppenhágai folyamat:

  • döntő szerepet játszott a szakképzés jelentőségének megismertetésében nemzeti és uniós szinten egyaránt, különösen a közös európai szakképzési eszközök, elvek és iránymutatások végrehajtása révén;
  • mélyreható reformokat indított el, amelyek révén elmozdulás történt a tanulási eredményeken alapuló megközelítés irányába.

Megállapította, hogy ahhoz, hogy a szakképzés választ adhasson az aktuális és jövőbeli kihívásokra, az európai oktatási és képzési rendszereknek többek között a következő feltételeknek kell megfelelniük:

  • rugalmasnak és magas színvonalúnak kell lenniük;
  • lehetővé kell tenniük az emberek számára, hogy kulcskompetenciák elsajátításával alkalmazkodhassanak a változásokhoz, és irányíthassák azokat;
  • elő kell mozdítaniuk és ösztönözniük kell a szakképzésben részt vevő tanulók és oktatók határokon átnyúló mobilitását.

A rigai következtetések a 2011–2014-es időszak eredményeinek vizsgálata alapján új célkitűzéseket határoztak meg a 2015–2020-as időszakra vonatkozóan.

Az eredmények felülvizsgálatából kiderült, hogy a célkitűzések az Európai Uniónak és a tagjelölt országoknak is segítettek a reformokra történő összpontosításban és ezek végrehajtásában. A 2015–2020-as időszakra öt prioritási területet határoztak meg:

  • a munkaalapú tanulás minden formájának előmozdítása;
  • a szakképzési minőségbiztosítási mechanizmusok továbbfejlesztése az európai minőségbiztosítási ajánlásoknak megfelelően;
  • a szakképzéshez és a képesítésekhez történő hozzáférés javítása rugalmasabb és átjárhatóbb rendszerek révén;
  • a szakképzési tantervek kulcskompetenciáinak további erősítése, valamint eredményesebb lehetőségek biztosítása ezen készségek elsajátításához és kifejlesztéséhez a szakmai alap- és továbbképzés révén;
  • a szakképzésben részt vevő tanárok, oktatók és mentorok kezdeti és folyamatos szakmai fejlődését elősegítő szisztematikus megközelítés és lehetőségek biztosítása iskolai és munkaalapú körülmények között egyaránt.

HÁTTÉR

* KULCSFOGALMAK

Egész életen át tartó tanulás: lehetővé teszi az emberek számára, hogy életük bármely szakaszában ösztönző tanulási tapasztalatokat szerezzenek.

FŐ DOKUMENTUM

A szakoktatásért és szakképzésért felelős európai miniszterek és az Európai Bizottság 2002. november 29–30-a között Koppenhágában tartott ülésükön elfogadott nyilatkozata a szakoktatás és szakképzés terén megvalósuló európai együttműködés bővítéséről - „A koppenhágai nyilatkozat” (A Hivatalos Lapban nem tették közzé)

utolsó frissítés 11.10.2016

Top