Help Print this page 

Summaries of EU Legislation

Title and reference
A Gazdasági és Monetáris Unió harmadik szakasza

Summaries of EU legislation: direct access to the main summaries page.
Multilingual display
Text

A Gazdasági és Monetáris Unió harmadik szakasza

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMOKRÓL:

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 119. cikke

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 140. cikke

MI A CÉLJA A GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓ HARMADIK SZAKASZÁNAK?

A Gazgasági és Monetáris Unió (GMU) harmadik szakasza az euró bevezetését és a közös monetáris politika megvalósítását jelenti az uniós országokban.

FŐBB PONTOK

A GMU egy olyan folyamat, amelynek célja az uniós országok gazdasági és monetáris politikájának harmonizációja. A folyamat az alábbi három szakaszból áll:

  • 1. szakasz (1990. július 1-jétől 1993. december 31 -ig): a tőke szabad mozgása az uniós országok között;
  • 2. szakasz (1994. január 1-jétől 1998. december 31 -ig): az uniós országok monetáris politikájának összehangolása, a központi bankjaik közötti együttműködés növelése, és az uniós országok közötti konvergencia megerősítése.
  • 3. szakasz (1999. január 1-je óta): az euró fokozatos bevezetése és az egységes monetáris politika megvalósítása az Európai Központi Bank (EKB) felügyelete alatt.

A GMU első két szakasza lezárult. A harmadik és egyben utolsó szakasz még mindig folyamatban van. Ennek a szakasznak a célja az euró bevezetése az uniós országokban. Napjainkra 19 uniós ország vezette be az eurót közös valutaként. Ezek az országok alkotják az euróövezetet.

Az euróra történő áttérés

A GMU harmadik szakaszába történő belépést megelőzően az érintett uniós országnak már számos gazdasági és jogi követelménynek kell megfelelnie.

A gazdasági követelményeket konvergenciakritériumoknak hívják. A kritériumok alkalmazásának célja annak garantálása, hogy az EU stabil gazdasággal és pénzügyi helyzettel rendelkezzen az euróövezet stabilitásának megőrzése érdekében.

A jogi követelmények közé tartozik, hogy a nemzeti jog összhangban legyen az uniós szerződésekkel, különösen a nemzeti központi bankot és a valutát érintő pontokat illetően.

Amennyiben egy uniós ország valamennyi konvergenciakritériumot teljesít, részt vehet a GMU harmadik szakaszában és közös valutaként bevezetheti az eurót. Az euró így a korábbi nemzeti valuta helyébe lép és az ország hivatalos pénznemévé válik.

Az Európai Központi Bank

Az Európai Központi Bank kulcsfontosságú szerepet játszik a GMU-ban. Ő dolgozza ki ugyanis az euróövezet országainak monetáris politikáját, valamint egyedül ő jogosult az euróbankjegyek kibocsátását engedélyezni. Az uniós országok bocsáthatnak ki érméket, de az EKB-nak előzetesen jóvá kell hagyni az éves kibocsátási mennyiséget.

Az euróövezet első országai

1998. május 3-dika a gazdasági és monetáris unió harmadik szakaszának indulását jelentő történelmi nap. Ezen a napon fogadta el a Tanács azt a határozatot, amelyben elismeri, hogy 11 uniós ország (Belgium, Németország, Írország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Ausztria, Portugália és Finnország) teljesíti a közös valuta 1999. január 1 -jei bevezetéséhez szükséges feltételeket.

Az euró bevezetése ezután két szakaszban folytatódott:

  • 1999. január 1.: elszámolási pénzként bevezették az eurót és rögzítették a korábbi nemzeti valuták átváltási arányát, melyek ezáltal az euró nem decimális alegységeivé váltak;
  • 2002. január 1.: az uniós országok területén bevezették az euróérméket és -bankjegyeket; az európai polgárok és vállalkozások tehát készpénzben is euróval fizethettek.

Görögország, amely 1998-ban nem teljesítette a konvergenciakritériumokat, 2000-ben helyzetének felülvizsgálatát kérte. Az Európai Bizottság kedvező véleményt nyilvánított, így Görögország 2001. január 1 -jén hivatalosan belépett a GMU harmadik szakaszába.

Az euróövezet bővítése

Elvileg valamennyi uniós országnak be kellene lépnie a GMU harmadik szakaszába és így be kellene vezetnie az eurót (az EU működéséről szóló szerződés 119. cikke alapján). Egyes országok azonban még nem teljesítik a szükséges gazdasági és jogi feltételeket. Ezek az országok ideiglenesen eltérhetnek e belépési kötelezettségtől mindaddig, amíg nem képesek belépni az euróövezetbe. Ezenkívül Dánia és az Egyesült Királyság mentességet élveznek az euróövezetben való részvétel alól, melyet kívülmaradásnak neveznek (lásd lentebb).

A Bizottság és az EKB legalább kétévente értékelik azoknak az országoknak a fejlődését, amelyek eltérnek a konvergenciakritériumoktól és a jogi követelményektől. Amennyiben kedvező véleményt nyilvánítanak az ország a GMU harmadik szakaszába való belépési képességéről, a Tanács határozatot hoz az ország euróövezethez történő csatlakozásáról.

A fenti eljárás alapján az euróövezet több alkalommal az alábbi országokkal bővült:

Jelenleg tehát a 28 uniós országból 19 használja az eurót közös valutaként.

Mentességek

Az Egyesült Királyság és Dánia jelezte szándékát, hogy nem kíván részt venni a GMU harmadik szakaszában, tehát nem kívánja bevezetni az eurót. E két ország így mentességet élvez a GMU-ban való részvétel alól, mely mentességi rendszer részletei az EU alapító szerződéseihez mellékelt 15. és 16. jegyzőkönyvekben találhatók meg. Ugyanakkor Dániának és az Egyesült Királyságnak lehetősége van arra is, hogy lemondjon mentességéről és kérje csatlakozását a GMU harmadik szakaszához.

HÁTTÉR

További információk a következő oldalakon állnak rendelkezésre:

FŐ DOKUMENTUM:

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 119. cikke

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 140. cikke

utolsó frissítés 01.08.2016

Top