Help Print this page 
Title and reference
A fejlődő országok élelmezésbiztonságára vonatkozó szakpolitikai keret

Summaries of EU legislation: direct access to the main summaries page.
Languages and formats available
BG ES CS DA DE ET EL EN FR GA HR IT LV LT HU MT NL PL PT RO SK SL FI SV
HTML html ES html CS html DA html DE html EL html EN html FR html IT html HU html NL html PL html PT html RO html FI html SV
Multilingual display
Text

A fejlődő országok élelmezésbiztonságára vonatkozó szakpolitikai keret

A Bizottság új stratégiát terjeszt elő az Európai Uniónak a fejlődő országok élelmezésbiztonságát támogató tevékenységének a keretbe foglalásához. A stratégiának lehetővé kell tennie a népesség életfeltételeinek javulását, valamint a legkiszolgáltatottabbak védelmezését az éhezés ellen. A stratégiát a millenniumi fejlesztési célok elfogadása után 10 évvel terjesztették elő.

JOGI AKTUS

A Bizottság közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek (2010. március 31.): A fejlődő országok élelmezésbiztonsági kihívásainak kezeléséhez nyújtott segítség uniós szakpolitikai kerete [COM(2010) 127 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

ÖSSZEFOGLALÓ

Az Európai Unió (EU) és tagállamai elkötelezték magukat a millenniumi fejlesztési célok érdekében végzett tevékenységeik megerősítésére, többek között a fejlődő országokban tapasztalható súlyos szegénység és éhínség felszámolása érdekében.

Ennek megfelelően a Bizottság egy új politikai keretet terjeszt elő a világban tapasztalható éhínség és alultápláltság elleni harc érdekében. A fejlesztési stratégiáknak új korlátokkal kell számolniuk, különösen olyanokkal, amelyek a népesség növekedését és az éghajlatváltozás mezőgazdaságra gyakorolt hatását érintik.

Az EU-nak elsősorban a legkiszolgáltatottabb helyzetű országokat kell támogatnia, vagyis azokat, amelyeknek a legjelentősebb a lemaradásuk a millenniumi fejlesztési célok megvalósításában (ezek főként afrikai és dél-ázsiai országok).

Több ágazatot érintő megközelítés

Az élelmezésbiztonságot elősegítő stratégiák négy alapvető pilléren nyugszanak:

  • az élelmiszer-ipari termékek rendelkezésre állása, amely szükségessé teszi a fenntartható agrár-élelmiszeripari termelési lánc kialakítását, a mezőgazdasági termelés intenzívebbé tételét, a nemzetközi kereskedelem fejlesztését és a regionális integrációt. Elengedhetetlen a kisbirtokok támogatása, mivel a vidéki környezetet jobban érinti az esetleges élelmiszerhiány (a veszteségek és a raktározás kezelése, valamint a talajgazdálkodás támogatása stb.);
  • az élelmiszerekhez való hozzáférés a foglalkoztatottság támogatásával, a jövedelmek és a szociális ellátások válságidőszakok során is történő növelésével;
  • a bevitt táplálék tápértéke, különösen a terhes és szoptató nők, valamint az öt éven aluli gyermekek esetében. Ezen a cselekvési területen főként képzési és oktatási feladatok, valamint a mezőgazdasági termelés nagyobb diverzifikációja szükséges;
  • a válságmegelőzés és -kezelés a humanitárius és fejlesztési politika területén tevékenykedő egyes szereplők közötti kapcsolat kialakításával a segélyezési, a helyreállítási és a fejlesztési (LRRD) stratégia és a katasztrófakockázatok csökkentésére (RRD) irányuló stratégia megvalósítása során. A stratégiának támogatnia kell a regionális integrációt és az áringadozások elleni harcot (a termelés növelésének és az élelmiszerkészletek stabilitásának köszönhetően).

A fellépések hatékonyságának növelése

A Bizottság három módon kívánja javítani a fejlesztési együttműködésben végzett tevékenységét:

  • a fejlődő országok nemzeti és regionális kezdeményezéseinek támogatása, beleértve az élelmezéshez kapcsolódó területeket is (talaj-, víz- és bioüzemanyag-gazdálkodás stb.). E politikák kialakításakor ki kell kérni a gazdaszervezetek, a civil társadalom, a magánszektor és valamennyi érdekelt fél véleményét;
  • az EU-s és tagállami beavatkozások összehangolása egy fő koordinátor kinevezésével, közös eszközök elfogadásával és az érintett különböző politikák (pl. a mezőgazdasági, halászati, környezetvédelmi és kutatási politikák) összehangolásával. Ez a megközelítés a fejlesztési politikáról kialakított európai konszenzuson, a támogatáshatékonyságról szóló párizsi nyilatkozaton, az accrai cselekvési programon és az EU munkamegosztásra vonatkozó magatartási kódexén alapul;
  • a nemzetközi kormányzási rendszer koherenciájának javítása, mégpedig a világ élelmezésbiztonságával foglalkozó bizottság (CFS) (EN) (ES) (FR) világszintű szervezési és koordinációs szerepének növelésével, és az ENSZ szervezetei (FAO, WFP és IFAD) közötti együttműködés javításával.

Háttér

Ezt a közleményt kiegészíti a humanitárius élelmiszer-segélyezésről szóló új stratégia.

Utolsó frissítés: 28.05.2010

Top