Megkülönböztetésmentesség és egyenlő esélyek az Európai Unióban

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

Közlemény (COM(2008) 420) – Megkülönböztetésmentesség és esélyegyenlőség: megújított kötelezettségvállalás

MI A KÖZLEMÉNY CÉLJA?

• A közlemény tartalmazza az Európai Unió (EU) megközelítését a
  • faji vagy etnikai származáson, vallási vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron, nemen vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés elleni küzdelem,
  • valamint az esélyegyenlőség előmozdítása tekintetében.
• Célja annak biztosítása, hogy mindenki tisztességes esélyt kaphasson lehetőségeinek kiaknázására.

FŐBB PONTOK

A megkülönböztetés elleni küzdelem megerősítése

• Az Európai Bizottság közleménye hangsúlyozza, hogy a megkülönböztetés elleni küzdelem nem nyerhető meg pusztán jogszabályokkal. Mindazonáltal a hatékony és megfelelő módon végrehajtott jogszabályok fontos szerepet játszhatnak az emberek hozzáállásának és magatartásának megváltoztatásában.
• A Bizottságnak itt két fontos feladata van:
  • a meglévő uniós jogszabályok (többek között a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmódról, a faji vagy etnikai eredettől független egyenlő bánásmódról, valamint a férfiakkal és nőkkel a munkaerőpiacon kívül alkalmazott egyenlő bánásmódról szóló irányelvek) végrehajtásának biztosítása;
  • új jogszabályok javasolása a jogi védelemnek az élet valamennyi területén előforduló (pl. a személyekkel szembeni egyenlő bánásmódról szóló irányelvre irányuló javaslat), valamennyi diszkriminatív magatartásra történő kiterjesztésére, a vallásra vagy meggyőződésre, fogyatékosságra, életkorra vagy szexuális irányultságra való tekintet nélkül.

A szakpolitikai eszközök megerősítése az esélyegyenlőség aktív előmozdítása érdekében

A közlemény kiemeli a jogi intézkedések kiegészítéseként működő szakpolitikai eszközök szerepét.

• Az esélyegyenlőség hatékony előmozdítása érdekében erős szakpolitikai eszközökre van szükség. Ezek között szerepelnek a következők:
  • a megkülönböztetésmentesség általános érvényesítése minden uniós szakpolitikában – ideértve különösen a foglalkoztatási, a társadalmi befogadási és az oktatási és szakképzési szakpolitikákat. Közzétettek egy, a társadalmi szempontból felelős közbeszerzésről szóló útmutatót annak érdekében, hogy az uniós országokban tudatosuljon a megkülönböztetésmentesség és az esélyegyenlőség közbeszerzési politikán és gyakorlaton keresztül történő érvényesítésének módja;
  • a diszkrimináció mérése és az előrelépés értékelése – a Bizottságnak meg kell vizsgálnia, hogy megvalósítható-e a statisztikák rendszeres gyűjtése az uniós országokkal a megkülönböztetés mértékének és hatásának felmérésére, valamint a megkülönböztetéssel kapcsolatos EU-felmérési modul létrehozása. A Bizottság együttműködést folytat továbbá az Equinettel, az esélyegyenlőségi testületek európai hálózatával is egy olyan rendszer kialakításában, amely összegyűjti az e nemzeti testületek által kezelt panaszokról szóló információkat;
  • pozitív intézkedések – az uniós jog nem akadályozza meg az uniós országokat abban, hogy sajátos intézkedéseket tartsanak fenn vagy fogadjanak el az olyan okból történő megkülönböztetéshez fűződő hátrányok megakadályozására vagy kompenzálására, amellyel szemben védelmet írtak elő. Az uniós országokat a pozitív intézkedésekkel kapcsolatos lehetőségek teljes körű kihasználására is ösztönzik, különösen az oktatáshoz, foglalkoztatáshoz, lakáshoz és egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésben;
  • tudatosságerősítési és képzési tevékenységek az érdekelt felek számára – például tájékoztató kampányok a munkáltatók, a szolgáltatók és a közigazgatási szervek számára, hogy ismerjék a feladataikat;
  • a munkahelyi sokszínűség előnyeinek támogatása – a jogalkotás hatékonyabb, ha azt a munkáltatók által egyre inkább különböző személyi állomány irányítása érdekében végrehajtott progresszív és innovatív stratégiák kísérik. A kezdeményezések közé tartoznak az önkéntes charták, valamint a vállalkozások, üzleti iskolák és egyetemek közötti összefogás a sokszínűséggel kapcsolatos témákban.
• Szükség van a megkülönböztetésmentességgel és az esélyegyenlőséggel kapcsolatos párbeszéd kialakítására az összes érdekelt féllel és a civil társadalommal. Ilyenek többek között a rendszeres időközönként, a tudás- és a tapasztalatcsere céljából megtartott egyenlőségi csúcstalálkozók.
• A romák társadalmi befogadásának elősegítése: Európa legnagyobb etnikai kisebbsége politikai prioritás uniós szinten és az uniós országokban is. Minden uniós ország nemzeti romaintegrációs stratégiát hozott létre, és erőfeszítéseket tesznek a megkülönböztetés és a romaellenesség elleni küzdelem érdekében. Ennek célja a hatékony és befogadó együttműködési mechanizmusok kifejlesztése középtávon a civil társadalom, valamint a nemzeti, a regionális és a helyi hatóságok bevonásával.

Finanszírozás

• Jelenleg az Európai Szociális Alap által nyújtott finanszírozás érhető el a fenti tevékenységek támogatásához az uniós országokban. Az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz pénzügyi támogatást nyújt a tagjelölt és potenciális tagjelölt országoknak annak érdekében, hogy megfeleljenek a jövőbeli EU-tagsággal járó kötelezettségeknek, mint például az alapvető jogok tiszteletben tartása, a nemek közötti egyenlőség, a tolerancia és a társadalmi befogadás.

HÁTTÉR

A szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és az alapvető szabadságok közös értékeinek tiszteletben tartása az EU alapító szerződéseiben is megjelenik. A szerződések elismerik, hogy minden ember egyenértékű, és igazságosan hozzá kell férnie az élet kínálta lehetőségekhez.

További információkért lásd:

• A megkülönböztetés elleni küzdelem az Európai Bizottság weboldalán

FŐ DOKUMENTUM

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának — Megkülönböztetésmentesség és esélyegyenlőség: megújított kötelezettségvállalás (COM(2008) 420 végleges, 2008.7.2.)

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Tanács 2000/43/EK irányelve (2000. június 29.) a személyek közötti, faji- vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról (HL L 180., 2000.7.19., 22–26. o.)

A Tanács 2000/78/EK irányelve (2000. november 27.) a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról (HL L 303., 2000.12.2., 16–22. o.)

A Tanács 2004/113/EK irányelve (2004. december 13.) a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 373., 2004.12.21., 37–43. o.)

A Tanács 2008/913/IB kerethatározata (2008. november 28.) a rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái és megnyilvánulásai elleni, büntetőjogi eszközökkel történő küzdelemről (HL L 328., 2008.12.6., 55–58. o.)

A Tanács ajánlása (2013. december 9.) a romák integrációját célzó hatékony tagállami intézkedésekről (HL C 378., 2013. december 24., 1–7. o.)

A személyek közötti, vallásra vagy meggyőződésre, fogyatékosságra, életkorra vagy szexuális irányultságra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslat (COM(2008) 426 végleges, 2008.7.2.)

utolsó frissítés 12.01.2017