Help Print this page 

Summaries of EU Legislation

Title and reference
Táplálkozás, túlsúly és elhízás - EU-stratégia

Summaries of EU legislation: direct access to the main summaries page.
Multilingual display
Text

Táplálkozás, túlsúly és elhízás - EU-stratégia

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

Fehér könyv (COM(2007) 279 végleges) a táplálkozással, túlsúllyal és elhízással kapcsolatos egészségügyi kérdésekről

MI A FEHÉR KÖNYV CÉLJA?

  • Az Európai Bizottság egy egységes európai uniós megközelítést vázol fel, amely segít a helytelen táplálkozásból, túlsúlyból és elhízásból fakadó egészségügyi problémák csökkentésében.
  • Ennek középpontjában olyan fellépésekre való javaslattétel áll, amelyek helyi, regionális és uniós szinten sokféle partner által megvalósíthatók e közegészségügyi probléma kezelése céljából. Ezek a lépések kiegészítik és támogatják a meglévő intézkedéseket az uniós országokban.
  • A fehér könyv specifikus figyelmet fordít az elhízás társadalmi-gazdasági dimenzióira, mivel az elterjedtebb a hátrányosabb helyzetű társadalmi csoportokba tartozók körében.

FŐBB PONTOK

  • A stratégia elsődleges célja az elhízást elősegítő („obezogén”) környezet elleni küzdelem, valamint a polgárok abban történő támogatása, hogy csökkentsék az olyan magas kockázatú viselkedési mintákat, mint az egészségtelen táplálkozás és a testmozgás hiánya, amelyek túlsúlyhoz és elhízottsághoz vezetnek.
  • Ezt olyan fellépésekre való összpontosítás révén tervezi elérni, amelyek:
    • lehetővé teszik a fogyasztók számára, hogy tájékozott döntéseket hozzanak annak biztosítására, hogy az egészséges lehetőségek elérhetők legyenek például a boltokban és a közétkeztetésben;
    • ösztönzik a magánszektor bevonását;
    • az élelmiszeripar (beleértve a kiskereskedőket) módosíthat termékei összetételén, különösen a só, a cukor és a zsírok mennyiségén, valamint csökkentheti, illetve szabályozhatja marketingjét, hogy az ne helytelenül célozza a gyermekeket, és az egészségesebb választásokat ösztönözze;
    • a munkáltatók egészségesebb életmódot ösztönözhetnek (pl. a gyalog vagy kerékpárral történő munkába járás révén);
    • rendszeres testmozgásra motiválják az embereket ezen életforma előnyeinek hangsúlyozása révén.

Partnerségek

  • A stratégia hangsúlyozza a partnerségek kiépítésének fontosságát az EU-ban annak érdekében, hogy a gyakorlatban, azaz az uniós szintű fellépések mellett a helyi, regionális és nemzeti szinteken is lehessen lépéseket tenni. Ezek a partnerségek a magánszektor (pl. az élelmiszergyártók, kiskereskedelem és a reklámipar), a közegészségügyi ágazat, valamint a civil szervezetek (pl. sportegyesületek, fogyasztóvédelmi és közegészségügyi szervezetek) együttműködésén alapulnak.
  • A 2005-ben létrehozottTáplálkozás, Testmozgás és Egészség Európai Uniós Platformjára építve a stratégia hasonló platformok létrehozását javasolja az uniós országokban nemzeti és alacsonyabb szinteken egyaránt. A helyi érdekeltek (pl. egyesületek és kisvállalkozások) bevonása kulcsfontosságú a stratégia sikere szempontjából, mivel csoportdinamikát hoz létre és a lehető legtöbb szereplőt kapcsolja össze valamennyi szinten.
  • Az uniós országok hatóságai felelnek az alábbiakért:
    • koordinálás annak biztosítására, hogy az intézkedések relevánsak legyenek a közegészségügy területén; valamint
    • a média ösztönzése a közös üzenetek és kampányok kidolgozásában történő részvételre.
  • Az uniós országok, illetve Norvégia és Svájc képviselőiből álló,a táplálkozással és testmozgással foglalkozó magas szintű csoport ösztönzi a jó gyakorlatok és az információk cseréjét, és emellett önkéntes közös megközelítéseket dolgoz ki.
  • A csoport részt vett bizonyos élelmiszer-termékek összetételének megváltoztatásában, különös tekintettel a -, telítettzsír- és hozzáadottcukor-összetevőkre. 2011-ben hozzájárult bizonyos tápanyagokkal kapcsolatos nemzeti kezdeményezések uniós keretéhez (a 2008. évi változtatási modell alapján, amelynek célja az élelmiszerek sótartalmának 16 %-kal való csökkentése négy éven belül). Ekkor kezdődtek a telített zsír 2016-ig 5 %-kal, 2020-ig pedig további 5 %-kal történő csökkentésére irányuló intézkedések. 2015-ben a hozzáadott cukorra vonatkozó melléklet kidolgozása indult el, amely a hozzáadott cukor 10 %-os önkéntes csökkentésének ösztönzését célozta a feldolgozott élelmiszerekben 2020-ig.
  • A magas szintű csoport 2016-ban megállapodott egy, a nemzeti változtatási kezdeményezékekre irányuló ellenőrzési rendszerben, amely a nemzeti fellépések támogatása tekintetében igencsak jelentős mérföldkövet és lépést jelentett. Ezen erőfeszítések előnyeit végeredményben a polgárok minden egyes vásárlás során érzékelhetik. A táplálkozásra és testmozgásra irányuló, folyamatban lévő közös fellépés is támogatja ezen erőfeszítést, 2017-ben pedig további fejlemények várhatók.
  • 2014-ben a csoport elfogadta azEU 2014–2020 időszakra vonatkozó cselekvési tervét a gyermekkori elhízásról, amelynek célja a gyermekkori elhízás növekedésének megállítása 2020-ra. Félidős értékelés készítésére is sor kerül.
  • 2017-ben a magas szintű csoport részt vett az iskolaétkeztetésre irányuló közbeszerzési eljárásokra vonatkozó iránymutatások kidolgozásában és megállapodásában.

Interdiszciplináris megközelítés

  • Habár a problémakör középpontjában a közegészségügy áll, a stratégia – amellett, hogy hangsúlyozza a partnerség fontosságát valamennyi szinten – felhívja a figyelmet arra, hogy a túlsúly és az elhízás elleni fellépés összehangolt megközelítést kíván, számos szakpolitikai ágazat bevonásával. Ezek például a következők:
    • Oktatás: gyermekeket és felnőtteket megcélzó tájékoztató kampányok kidolgozása.
    • Fogyasztóvédelem: egyértelmű és átfogó információk biztosítása az élelmiszerekkel kapcsolatos választási lehetőségekről, pl. tápértékjelölés.
    • Marketing: az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv ösztönzi az élelmiszerek felelősségteljes marketingjét, különösen a gyermekek tekintetében.
    • Sport: a szervezett sporttevékenységek hozzáférhetőbbé tétele és nagyobb mértékű részvétel ösztönzése a testmozgás terén.
    • Várostervezés és aktív mobilitás: az „aktív közlekedés és ingázás”, pl. gyaloglás vagy biciklizés és a tömegközlekedés használata.
    • Kutatás: további ismeretek szerzése az élelmiszer-választást és a testmozgásforma-választást meghatározó tényezőkről, különösen az EU (Horizont 2020) és a nemzeti kutatásfinanszírozási mechanizmusok keretében.
    • Mezőgazdaság: az egészségesebb választási lehetőségek megfizethetőbbé és elérhetőbbé tétele valamennyi lakossági csoport, különösen a gyermekek részére.
    • Európai Parlament: a lakossági csoportok körében az egészséges étrendet támogató kísérleti projekteket a Bizottság Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatósága hajtja végre.

Nemzetközi együttműködés

A Bizottság szoros együttműködésben dolgozott az Egészségügyi Világszervezettel referenciadokumentumok és egy közös táplálkozási és testmozgási adattár létrehozása érdekében.

A szakpolitikák figyelemmel kísérése és értékelése

  • A túlsúlyosságra és az elhízásra vonatkozó adatokat figyelemmel kísérik:
    • makroszinten, annak érdekében, hogy összefüggő és összevethető adatokra tegyenek szert az előremenetel általános mutatóit illetően az európai alapvető egészségügyi mutatók kontextusában, az étrenddel és a testmozgással összefüggésben;
    • országok szintjén, a jelenlegi tevékenységek és azok hatása értékelésére;
    • az egyes fellépések szintjén.
  • A tevékenységeket szisztematikusan értékelik azok hatása tekintetében, hogy azonosítsák, melyek eredményesek.

Nyomon követés

A túlsúly és az elhízás csökkentésére vonatkozó szakpolitikai munka továbbra is a következőkhöz hasonló prioritásokra összpontosít:

  • a só, a telített zsír, a transzzsírok és a hozzáadott cukor étrendi bevitelének csökkentése;
  • a gyümölcs- és zöldségbevitel növelése;
  • a gyermekek magas só-, telítettzsír-, transzszír- és hozzáadott cukortartalmú élelmiszereknek való kitettségének, illetve azok gyermekekre gyakorolt hatásának csökkentése;
  • az élelmiszerek közbeszerzési eljárása;
  • a testmozgás növelése és az ülő életmód csökkentése;
  • a kizárólagos szoptatás mértékének növelése az első hat hónapban;
  • a lakossági csoportok közötti étrendbeli és testmozgásbeli egyenlőtlenségek csökkentése.

HÁTTÉR

  • A nem megfelelő étrend és a testmozgás hiánya közvetlenül érinti polgárok millióinak várható élettartamát és életminőségét, valamint az egészségügyi rendszerek hatékonyságát és fenntarthatóságát. Az uniós egészségügyi költségvetések 7 %-át az elhízással összefüggő betegségekre költik el évi szinten. További költségek pedig a termelékenységben az egészségügyi problémák és a korai elhalálozás (évente 2,8 millió haláleset oka vezethető vissza a túlsúlyra, illetve az elhízásra) miatt bekövetkező veszteségből fakadnak.
  • Az EU felnőttjeinek 52 %-a túlsúlyos vagy elhízott, 17 %-a elhízott. Az elhízás a felnőttek körében számos súlyos krónikus megbetegedés – például a 2-es típusú diabétesz, a szív- és érrendszeri megbetegedések és egyes rákbetegeségek – kockázati tényezőjét jelenti, továbbá a korai elhalálozás megelőzhető oka.
  • A gyermekkori elhízás különösen aggályos. A 6–9 éves korosztályon belül jelenleg 3-ból 2 gyermek túlsúlyos vagy elhízott az EU-ban. Ez a számadat 2008 óta jelentős növekedést jelent, amikor is 4-ből csak 1 gyermek volt túlsúlyos vagy elhízott. A túlsúlyos vagy elhízott gyermekek várhatóan felnőttkorukban is ezzel a problémával küzdenek majd. Az elhízott gyermekek körében nagyobb valószínűséggel jelentkeznek olyan problémák, mint a zaklatás, önbizalomhiány, depresszió és a gyenge iskolai teljesítmény.
  • További információkért lásd az alábbi forrásokat:

FŐ DOKUMENTUM

Fehér könyv a táplálkozással, túlsúllyal és elhízással kapcsolatos egészségügyi kérdésekre vonatkozó európai stratégiáról (COM(2007) 279 végleges, 2007.5.30.)

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Tanács következtetései a táplálkozásról és a testmozgásról (HL C 213., 2014.7.8., 1–6. o.)

A Tanács következtetései az élelmezés-és táplálkozásbiztonságról

utolsó frissítés 13.03.2017

Top