Help Print this page 
Title and reference
A táplálkozással, túlsúllyal és elhízással kapcsolatos egészségügyi kérdésekre vonatkozó európai stratégia

Summaries of EU legislation: direct access to the main summaries page.
Languages and formats available
BG ES CS DA DE ET EL EN FR GA HR IT LV LT HU MT NL PL PT RO SK SL FI SV
HTML html ES html CS html DA html DE html EL html EN html FR html IT html HU html NL html PL html PT html RO html FI html SV
Multilingual display
Text

A táplálkozással, túlsúllyal és elhízással kapcsolatos egészségügyi kérdésekre vonatkozó európai stratégia

A Bizottság ezzel a Fehér Könyvvel felvázol egy, a helytelen táplálkozás következtében kialakuló egészségügyi problémák csökkentésére irányuló európai stratégiát. A hatékony partnerségközpontú stratégia közösségi szintű konkrét cselekvéseket próbál előmozdítani annak érdekében, hogy a jövőben ne a helytelen étrend és a korlátozott testmozgás legyenek az elkerülhető betegségek és korai elhalálozás fő okai Európában.

JOGI AKTUS

Fehér Könyv (2007. május 30.): A táplálkozással, túlsúllyal és elhízással kapcsolatos egészségügyi kérdésekre vonatkozó európai stratégiáról [COM(2007) 279 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

ÖSSZEFOGLALÓ

Ennek a fehér könyvnek egy olyan integrált megközelítés kialakítása a célja, amely lehetővé teszi a helytelen táplálkozással, a túlsúllyal és az elhízással kapcsolatos egészségügyi problémák visszaszorítását.

E közegészségügyi probléma kezelése érdekében a Bizottság előnyben részesíti a szakpolitikák egymáshoz igazítását az élelmiszer- és fogyasztóvédelmi politikától kezdve a sportpolitikán át az oktatási és a közlekedési politikáig. Emellett fontos figyelembe venni a probléma társadalmi-gazdasági vonatkozását is, mivel az elhízás leginkább az alacsony társadalmi csoportokba tartozókat érinti. A Bizottság álláspontja szerint az elhízás ellen irányuló közösségi intézkedéseknek az alábbi négy pilléren kell nyugodniuk:

  • az egészségügyi kockázatok (helytelen étrend, korlátozott mozgás) jelentős mértékű csökkentése;
  • átjárhatóság: az intézkedéseknek valamennyi kormányzati politikára vonatkozniuk kell minden szinten és ehhez olyan megfelelő eszközöket kell használniuk, mint a jogalkotás, a köz- és magánszféra közötti partnerség, a civil társadalommal való párbeszéd;
  • a magánszféra, pl. az élelmiszeripar és a civil társadalom, valamint a helyi szereplők hozzájárulása;
  • az intézkedések rendszeres értékelése és nyomon követése annak érdekében, hogy megfigyeljük, melyik működik jól közülük.

Partnerségközpontú megközelítés

A Bizottság támogatja az olyan kezdeményezéseket, mint a 2005 márciusában indult, az étrenddel, a testmozgással és az egészséggel foglalkozó európai fórum. A fórum tagjai közel két év alatt több mint 200, az étrendhez és a testmozgáshoz kapcsolódó kezdeményezést indítottak el Unió-szerte. Ezenkívül a kötelezettségvállalások nyomon követésére szolgáló átlátható és megbízható rendszer kialakítására vonatkozó ötletek, valamint a tevékenységek helyi megközelítése váltak szükségessé.

A stratégia sikerének egyik kulcsa a helyi szereplők (társaságok, kkv-k) bevonása. A csoportdinamika megteremtése érdekében elengedhetetlen a lehető legtöbb szintről származó és legnagyobb számú szereplő összekapcsolását lehetővé tevő többszereplős fórumok létrehozása. Az intézkedések közegészségügyben való helytállóságának biztosítása érdekében a nemzeti hatóságokat kell megbízni a koordinációval. Emellett a tagállamoknak ösztönözniük kell a médiaszektor részvételét a közös üzenetek és kampányok kialakítása érdekében.

A gyakorlatok átadásának elősegítése és a kormányokkal való kapcsolatok javítása érdekében a Bizottság létrehoz egy, az egészségüggyel, a táplálkozással és a testmozgással foglalkozó magas szintű munkacsoportot. A munkacsoport feladata a tagállamok valamennyi kormányzati szakpolitikáján belüli eszme- és gyakorlatcsere biztosítása. Az európai fórum megkönnyíti a különböző ágazatok közötti kommunikációt. Emellett az élelmezéssel kapcsolatos európai hálózat illetékességét kiterjesztik a csoport munkájának támogatása érdekében.

Jobb fogyasztói tájékoztatás

Az egyén étkezési szokásokkal és életmóddal kapcsolatos preferenciáit gyakran a környezete alakítja. A Bizottság ezzel kapcsolatban három különböző gondolatot indít útjára:

  • a fogyasztók tájékoztatásának javítása a tápértékjelöléssel, amelyet a Bizottság jelenleg felülvizsgál. A fogyasztók tájékoztatásához kapcsolódó másik szempont a gyártóknak a saját termékeikre vonatkozó állításainak a szabályozása. A szabályozás célja a gyártók által közölt tudományos és a táplálkozásra vonatkozó adatok megbízhatóságának ellenőrzése;
  • magatartási kódexek kialakításának támogatása az olyan reklámokra és marketingtevékenységre vonatkozóan, amelyek üzenete hatással van az étrendre, főként a gyermekek étrendjére;
  • a sebezhető csoportokat megcélzó specifikus tájékoztató és oktatási kampányok kidolgozása (pl. helytelen táplálkozással, túlsúllyal kapcsolatosan) a tagállamok és az érdekelt felek együttműködésével.

Az egészséges táplálkozás elérhetőbbé tétele

A Közösségi Agrárpolitika (KAP) a Bizottság egyik eszköze a közegészségüggyel kapcsolatos célkitűzések megvalósítására. Ezen eszközök egyike a gyümölcs- és zöldségpiac közös szervezésének reformja: a Bizottság támogatni fogja a többlettermelés oktatási intézményekben és szabadidőközpontokban való szétosztását. A Bizottság további ösztönzőkkel is rendelkezik a gyümölcs- és zöldségpiac közös szervezése reformjának köszönhetően, pl. a fiatal fogyasztókat célzó kampányok megvalósítása, vagy az EU által társfinanszírozott, az iskolai gyümölcsfogyasztást népszerűsítő projekt létrehozása.

A testmozgás ösztönzése

A Bizottság számos tevékenységet ért a testmozgáson: a szervezett sporttevékenységtől kezdve egészen az „aktív ingázásig”, és elvárja, hogy mind a tagállamok, mind az EU proaktív intézkedéseket hozzanak ezen a területen, beleértve a a fenntartható városi közlekedésre vonatkozó intézkedéseket is.

Prioritási csoportok és helyek

Az elhízás drasztikusan terjed a gyermekek, különösen az alacsony társadalmi-gazdasági csoportokba tartozó gyermekek körében. Mindazonáltal a táplálkozással kapcsolatos neveléssel és testmozgással kapcsolatos, a (0-12 éves korú) fiatal népességet célzó helyi fellépések bebizonyították hatékonyságukat. E két cselekvési terület az egész életen át tartó tanulás új (2007–2013-ig tartó) programjának prioritási kérdései között kapott helyet.

A kutatás szerepe

A kutatás döntő szerepet játszik az elhízás elleni harcban. A Bizottság ezért elvárja, hogy több ismeret álljon az emberek rendelkezésre az élelmiszer-választást meghatározó tényezőkről, ehhez többek között az EU hetedik kutatási keretprogramja egészségügyre és táplálkozásra vonatkozó része nyújt segítséget.

Nyomonkövetési politika

A Bizottság úgy döntött, hogy három fontos szinten erősíti meg az elhízással és túlsúllyal kapcsolatos adatok ellenőrzését:

  • makroszinten: az étrendhez és testmozgáshoz kapcsolódó általános előrehaladási mutatókkal kapcsolatos konzisztens, összehasonlítható adatok (mint az elhízás gyakorisága) biztosítása érdekében az európai közösségi egészségügyi mutatók keretében;
  • a tagállamok szintjén: így értékelhetők a folyamatban lévő fellépések és azok hatásai;
  • az egyéni projektek szintjén.

A Bizottság jelzi ugyanakkor, hogy valamennyi javasolt cselekvés a tagállamok már meglévő intézkedéseit egészíti ki és támogatja.

A magánszféra szereplőinek bevonása

A magánszféra szereplői az alábbiakkal segíthetnek a fogyasztók egészséges étkezési szokásainak ösztönzésében:

  • az egészséges étkezés választásának elősegítése azzal, hogy hozzáférhetőbbé és megfizethetővé teszik azt: az élelmiszeripar fontos szerepet játszik az élelmiszerek összetételének megváltoztatásában (a só-, zsír- és cukortartalom megváltoztatása);
  • a fogyasztók, a kiskereskedők és élelmiszer-ipari vállalatok tájékoztatása, az önkéntes nemzeti kezdeményezésekben való részvétel;
  • a testmozgás ösztönzése: a sportegyesületek együttműködhetnek a közegészségügyi ágazat képviselőivel a testmozgást népszerűsítő reklám- és marketingkampányok kivitelezésében;
  • prioritási csoportok megcélzása, nem kereskedelmi célú partnerségek kialakításának lehetősége az iskolák és a magánszféra szereplői között. Ezenfelül kívánatos lenne, hogy a vállalatok támogassák a egészséges munkahelyi életmód kialakítását;
  • követhetnék többek között a közegészségügy, ifjúság és sport terén működő civil szervezetek olyan bevált gyakorlatait, amelyek már bizonyították hatékonyságukat.

Nemzetközi együttműködés

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) (EN) (ES) (FR) és a Bizottság együttműködik egy táplálkozási és testmozgási megfigyelőrendszer kidolgozásában az EU-27 országai körében, a 2006. november 16-án, Isztambulban elfogadott „Elhízás elleni európai charta” egyik nyomon követési fellépéseként.

See also

Utolsó frissítés: 30.06.2011

Top