Rákkeltő anyagoknak, mutagéneknek és reprodukciót károsító anyagoknak való kitettség a munkahelyen

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

2004/37/EK irányelv a munkavégzés során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatokkal szembeni védelemről

MI AZ IRÁNYELV CÉLJA?

• Az irányelv azokat a minimumkövetelményekre vonatkozó európai uniós (EU) szabályokat határozza meg, amelyek célja a munkavállalók védelme azon egészségügyi és biztonsági kockázatokkal szemben, amelyek a rákkeltő anyagoknak*, a mutagéneknek*, vagy a reprodukciót károsító anyagoknak* való munkahelyi kitettségből erednek vagy valószínűsíthetően erednek (ideértve e kockázatok megelőzését is).
• Az irányelv egyedi minimumkövetelményeket és határértékeket állapít meg ezen a területen.
• Az irányelvet többször módosították, legutóbb 2022-ben az (EU) 2022/431 irányelvvel, amely az irányelv hatálya alá vonta a reprodukciót károsító anyagokat, és bizonyos rákkeltő és mutagén anyagokra vonatkozó expozíciós határértékekkel egészítette ki azokat, vagy módosította e határértékeket.

FŐBB PONTOK

Hatály

• Az irányelv olyan anyagokra vagy keverékekre vonatkozik, amelyek megfelelnek az 1272/2008/EK rendelet I. mellékletében meghatározott, az 1A. vagy 1B. kategóriába tartozó rákkeltő anyagként, az 1A. vagy 1B. kategóriába tartozó csírasejt-mutagén anyagként vagy az 1A. vagy 1B. kategóriába tartozó reprodukciót károsító anyagként való besorolás kritériumainak (lásd az összefoglalót).
• Vonatkozik továbbá az irányelv I. mellékletében említett anyagokra, keverékekre vagy folyamatokra, valamint az ugyanezen mellékletben említett eljárás során kibocsátott anyagokra vagy keverékekre:
  • Auramin gyártása;
  • a szénkoromban, kőszénkátrányban vagy kőszén-kátrányszurokban jelenlévő policiklusos aromás szénhidrogéneknek való kitettséget magában foglaló munka;
  • a réz-nikkel kéneskő pörkölése és elektrolitikus finomítása során keletkező pornak, füstnek és permetnek való kitettséget magában foglaló munka;
  • erős savas eljárás az izopropil-alkohol gyártása során;
  • keményfapornak való kitettséget magában foglaló munka;
  • olyan munka, amelynek során belélegezhető kristályos szilícium-dioxid por keletkezik;
  • a korábban belső égésű motorokban a mozgó alkatrészek kenésére és hűtésére használt ásványolajok dermális expozíciójával járó munka;
  • dízelmotor-kipufogógázok okozta expozícióval járó munka.
• Az irányelv nem vonatkozik azokra a munkavállalókra, akik csak olyan sugárzásnak vannak kitéve, ami az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés hatálya alá tartozik.
• Vonatkozik azokra a munkavállalókra, akik azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak vannak kitéve, abban az esetben, ha szabályai a 2009/148/EK irányelvben (lásd az összefoglalót) előírt egészségügyi és biztonsági szabályoknál kedvezőbbek.
• A 89/391/EGK irányelv (lásd az összefoglalót) teljes egészében alkalmazandó, a 2004/37/EK irányelvben foglalt szigorúbb és/vagy egyedibb szabályok sérelme nélkül.

A kitettség meghatározása és a kockázatok értékelése

• Bármely olyan tevékenység esetében, ahol felmerül a rákkeltő anyagoknak, mutagéneknek és reprodukciót károsító anyagoknak való kitettség kockázata, a munkavállalókat érintő egészségi vagy biztonsági kockázatok felmérése és a végrehajtandó intézkedések előírása érdekében rendszeresen meg kell határozni, hogy milyen természetű, fokú és időtartamú a munkavállalók expozíciója. Az expozíció összes útvonalát figyelembe kell venni, beleértve a bőrbe és/vagy a bőrön keresztül történő felszívódást.
• Figyelmet kell fordítani a különösen veszélyeztetett munkavállalókra, és a munkáltatóknak meg kell fontolniuk, hogy nem alkalmazzák őket olyan területeken, ahol rákkeltő anyagokkal, mutagénekkel és reprodukciót károsító anyagokkal érintkezhetnek.
• A munkáltatók kérésre kötelesek átadni a hatóságoknak a kockázatértékeléshez használt információkat.

A munkáltatók kötelezettségei

• Mérséklés és helyettesítés A munkáltatóknak csökkenteniük kell a rákkeltő anyagok, mutagének és reprodukciót károsító anyagok használatát a munkahelyen, különösen azáltal, hogy – amennyiben ez műszakilag lehetséges – olyan anyaggal, keverékkel vagy eljárással helyettesítik azokat, amely az adott felhasználási feltételek mellett nem veszélyes vagy kevésbé veszélyes a munkavállalók egészségére vagy biztonságára nézve.
• Megelőzés és a kitettség mérséklése Amennyiben a kockázatértékelés a munkavállalók egészségét vagy biztonságát veszélyeztető kockázatot tár fel, a munkavállalók expozícióját meg kell előzni. Ha a rákkeltő anyagok, mutagének és reprodukciót károsító anyagok nem veszélyes vagy kevésbé veszélyes anyaggal történő helyettesítése műszakilag nem lehetséges, a munkáltatónak biztosítania kell, hogy a rákkeltő anyagokat, mutagéneket és reprodukciót károsító anyagokat zárt rendszerben állítsák elő és használják fel. Ha ez műszakilag nem lehetséges, akkor a munkaadóknak arról kell gondoskodniuk, hogy a kitettség a műszakilag lehetséges legalacsonyabb mértékű legyen.
• Amennyiben a küszöbértékekkel rendelkező reprodukciót károsító anyag zárt rendszerben történő felhasználása vagy előállítása nem lehetséges, a munkáltatónak gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállalók adott anyagnak való kitettségével kapcsolatos kockázatot a lehető legkisebbre csökkentsék. Ez vonatkozik a küszöbérték nélküli reprodukciót károsító anyagoktól és a küszöbértékkel rendelkező reprodukciót károsító anyagoktól eltérő, reprodukciót károsító anyagokra is, amelyek esetében a munkáltatónak a kockázatértékelés elvégzésekor figyelembe kell vennie annak lehetőségét, hogy a munkavállalók egészségére nézve nincs biztonságos expozíciós szint, és e tekintetben megfelelő intézkedéseket kell hoznia.
• A rákkeltő anyagoknak, mutagéneknek és reprodukciót károsító anyagoknak való expozíció nem haladhatja meg a III. mellékletben meghatározott korlátokat.
• A rákkeltő anyagok, mutagének és reprodukciót károsító anyagok használatára nézve az irányelv több intézkedést sorol fel, amelyek mindegyikét végre kell hajtania a munkáltatónak (a felhasznált mennyiségek korlátozása, az expozíciónak kitett munkavállalók számának korlátozása, a munkafolyamatok kialakítása stb.).

Az illetékes hatóság tájékoztatása

• Amennyiben a kockázatértékelés eredményei a munkavállalók egészségét vagy biztonságát érintő kockázatot tárnak fel, a munkáltató köteles az illetékes hatóságok kérésére rendelkezésre bocsátani a következő információkat:
  • a veszélynek kitett munkavállalók száma;
  • az eddig foganatosított megelőző intézkedések; és
  • a végzett tevékenységek és/vagy ipari folyamatok, beleértve a rákkeltő anyagok, mutagének és reprodukciót károsító anyagok alkalmazásának okait.

Előre nem látható expozíció

• A munkáltató köteles tájékoztatni munkavállalóit azokról az előre nem látható eseményekről vagy balesetekről, amelyek a munkavállalók rendellenes expozíciójával járhatnak.
• Amíg a helyzetet a rendellenes expozíció okainak megszüntetésével helyre nem állították, csak azok a munkavállalók dolgozhatnak az érintett területen, akiknek jelenléte a javítások és egyéb szükséges munkák elvégzéséhez elengedhetetlenül szükséges. Ezekben a helyzetekben:
  • védőruházatot és egyéni légzésvédő felszerelést kell viselni;
  • az expozíció nem lehet folyamatos és időtartamát minden egyes munkavállaló esetében a legszükségesebbre kell korlátozni; és
  • védelem nélküli munkavállalók nem dolgozhatnak az érintett területen.

Előre látható expozíció

• Ha előreláthatóan fennáll az expozíció jelentős növekedésének kockázata, például karbantartási munkák során, akkor – azután, hogy sor került minden egyéb, a munkavállalók expozícióját korlátozó műszaki megelőző intézkedésre – a munkáltató köteles a munkavállalók expozíciójának időtartamát a lehető legkisebbre csökkenteni, és köteles gondoskodni a munkavállalók védelméről a szükséges védőruházat és egyéni légzésvédő eszközök biztosításával (ezeket a munkavállalóknak addig kell viselniük, amíg a rendellenes expozíció fennáll). Az expozíció nem lehet folyamatos, és időtartamát minden egyes munkavállaló esetében a legszükségesebbre kell korlátozni.
• Az ilyen tevékenységekre használt területeket egyértelműen el kell határolni és figyelmeztető jelzésekkel kell ellátni és meg kell akadályozni, hogy illetéktelen személyek e területekre bejuthassanak.

Belépés a veszélyeztetett területekre

• A munkáltatók a veszélyeztetett területekre való belépés jogosultságát kötelesek azokra a munkavállalókra korlátozni, akiknek munkájuk vagy feladataik miatt kell belépniük az adott területre.

Higiénia és egyéni védőeszközök

• Valamennyi olyan tevékenység esetében, amelyeknél fennáll a rákkeltő anyagok, mutagének vagy reprodukciót károsító anyagok okozta szennyeződés kockázata, a munkáltatók kötelesek az alábbi intézkedéseket hozni:
  • gondoskodniuk kell arról, hogy munkavállalók ne étkezzenek, ne igyanak és ne dohányozzanak olyan munkaterületeken, ahol fennáll a rákkeltő anyagok, mutagének vagy reprodukciót károsító anyagok okozta szennyeződés kockázata;
  • megfelelő védő- vagy egyéb megfelelő speciális ruházatot kell biztosítaniuk a munkavállalók számára;
  • külön tárolóhelyeket kell biztosítaniuk a munka- vagy védőruházat, illetve az utcai ruházat számára;
  • mosdási és WC-használati lehetőségeket kell biztosítaniuk;
  • gondoskodniuk kell a védőfelszerelés megfelelő tárolásáról, ellenőrzéséről és tisztításáról (a használat előtt lehetőség szerint, használat után minden esetben);
  • gondoskodniuk kell arról, hogy a meghibásodott felszerelést a további használat előtt kijavítsák vagy kicseréljék.
• Ezeknek az intézkedéseknek a költségei nem terhelhetik a munkavállalókat.

A munkavállalók tájékoztatása, képzése és a számukra biztosított tanácsadás

A munkáltatók kötelesek gondoskodni a következőkről:

• a munkavállalók és/vagy a munkavállalók képviselői kielégítő és megfelelő oktatásban részesüljenek az összes rendelkezésre álló információ alapján (főként tájékoztatás és utasítások formájában) az alábbiakról:
  • potenciális és kiegészítő egészségügyi kockázatok (ideértve a dohányzást),
  • óvintézkedések a kockázatnak való kitettséggel kapcsolatban,
  • higiéniai követelmények,
  • a védőeszközök és -öltözet,
  • azok a lépések, amelyeket a munkavállalóknak (a mentést végző munkavállalókat is beleértve), meg kell tenniük váratlan események esetén, illetve ezek megelőzésére;
• az oktatást az új vagy megváltozott kockázatokhoz igazítják, ha a munkavállalók új rákkeltő anyagoknak, mutagéneknek és reprodukciót károsító anyagoknak vagy többféle ilyen anyagnak vannak vagy lehetnek kitéve (beleértve a veszélyes gyógyszerekben található rákkeltő anyagokat, mutagéneket és reprodukciót károsító anyagokat is), vagy ha a munkával kapcsolatos körülmények megváltoznak;
• egészségügyi intézményekben rendszeres időközönként oktatást tartanak minden olyan dolgozó számára, akinek esetében fennáll a rákkeltő anyagoknak, mutagéneknek és reprodukciót károsító anyagoknak való kitettség (különösen az ilyen anyagokat tartalmazó új veszélyes gyógyszerek használata esetén); a képzéseket szükség esetén más helyszíneken is rendszeresen megismétlik.

A munkáltatók tájékoztatják a munkavállalókat azokról a berendezésekről és az azokhoz kapcsolódó tartályokról, amelyek rákkeltő anyagokat, mutagéneket és reprodukciót károsító anyagokat tartalmaznak, és biztosítják, hogy az ilyen anyagokat tartalmazó tartály, csomag és berendezés minden esetben jól látható legyen és olvasható címkével legyen ellátva, valamint gondoskodnak jól látható figyelmeztető és veszélyre utaló jelzések elhelyezéséről.

Amennyiben egy biológiai határértéket* határoztak meg a IIIa. mellékletben, egészségügyi felülvizsgálat elvégzése kötelező a szóban forgó rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyaggal végzett munka során, az említett mellékletben megállapított eljárásoknak megfelelően. A munkavállalókat tájékoztatni kell az említett követelményről, mielőtt a szóban forgó rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyagnak való expozíció kockázatával járó feladattal bíznák meg őket.

Intézkedéseket kell végrehajtani annak biztosítására, hogy a munkavállalók és/vagy a munkavállalók képviselői:

• ellenőrizni tudják, hogy az irányelv alkalmazására sor kerül-e vagy részt vehessenek annak alkalmazásában, különös tekintettel azokra a következményekre, amelyekkel a védőruházat és védőfelszerelés kiválasztása, viselése és használata, valamint a munkáltató által az előrelátható expozícióra vonatkozóan meghatározott intézkedések járnak a munkavállalók biztonságára és egészségére nézve (a védőruházat és védőfelszerelés hatásosságát és az előrelátható expozícióra vonatkozó ilyen jellegű intézkedések meghatározását érintő munkáltatói felelősség sérelme nélkül);
• rendellenes expozíció esetén a lehető legrövidebb időn belül tájékoztatást kapnak annak okairól és a helyzet orvoslására hozott vagy hozandó intézkedésekről.

Intézkedni kell az alábbiak biztosításáról:

• a munkáltatók naprakész listát vezetnek az egészségüket és biztonságukat veszélyeztető tevékenységet végző munkavállalókról, feltüntetve az expozíciót is (amennyiben az információ rendelkezésre áll);
• az orvos és/vagy az illetékes hatóság, továbbá minden más, a munkahelyi egészségvédelemért és biztonságért felelős személy hozzáfér a fent említett listához;
• minden munkavállaló hozzáférhet a listán szereplő olyan információkhoz, amelyek őt személyesen érintik;
• a munkavállalók és/vagy képviselőik hozzáférhetnek az anonimizált, összesített információkhoz;
• a munkavállalókkal és/vagy képviselőikkel konzultálnak, és az 89/391/EGK irányelvnek megfelelően minden, a rákkeltő anyagokkal, mutagénekkel és reprodukciót károsító anyagokkal kapcsolatos kérdésbe bevonják őket.

Vegyes rendelkezések

Egészségügyi felülvizsgálat

• Az uniós tagállamoknak a nemzeti joggal vagy gyakorlattal összhangban intézkedéseket kell hozniuk a munkavállalók egészségének és biztonságának ellenőrzésére, hogy szükség esetén már az expozíciót megelőzően, illetve azt követően rendszeres időközönként, az egészség védelméhez szükségesnek ítélt ideig megfelelő módon ellenőrizzék egészségi állapotukat. A munkavállalók egészségügyi felülvizsgálatáért felelős orvos vagy hatóság jelezheti, hogy az egészségügyi felülvizsgálatra az expozíció megszűnése után is szükség van, amíg azt az érintett munkavállaló egészségének védelme érdekében szükségesnek tartja.
• A fent említett egészségügyi felülvizsgálati intézkedéseknek lehetővé kell tenniük az egyéni és munkahelyi higiéniai intézkedések közvetlen alkalmazását. A munkavállaló egészségi állapotának figyelemmel kísérése során egyéni egészségügyi dokumentációt kell készíteni. Az orvosnak vagy hatóságnak az egyes munkavállalók vonatkozásában meghozandó védelmi vagy megelőző intézkedéseket kell javasolnia.
• A munkavállalókat információval és tanáccsal kell ellátni minden olyan egészségügyi felülvizsgálatról, amelynek az expozíciót követően vetik alá őket.
• Ha egy munkavállalóról megállapítják, hogy olyan rendellenességben szenved, amely feltételezhetően a rákkeltő anyagoknak, mutagéneknek és reprodukciót károsító anyagoknak való expozíció következménye, vagy ha egy biológiai határérték túllépését állapítják meg, akkor a munkavállalók egészségügyi felülvizsgálatáért felelős orvos vagy hatóság előírhatja, hogy más, hasonló expozíciónak kitett munkavállalókat is alávessenek egészségügyi felülvizsgálatnak.
• A munkavállalók egészségi állapotának nyomon követésére vonatkozóan a II. melléklet tartalmaz gyakorlati ajánlásokat.
• Az illetékes hatóságot értesíteni kell valamennyi olyan rákos megbetegedésről, a szexuális működésre és termékenységre gyakorolt káros hatásokról a felnőtt férfi és női munkavállalóknál, illetve az utódoknál jelentkező fejlődési toxicitásról, amelyeket a nemzeti joggal vagy gyakorlattal összhangban egy rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyagnak való foglalkozási expozíció következményeként azonosítottak. A tagállamoknak ezt a tájékoztatást figyelembe kell venniük az Európai Bizottság számára küldött, a 89/391/EGK irányelv szerinti jelentéseikben.

Nyilvántartás

• A rákkeltő anyagok és mutagének tekintetében kockázatoknak kitett munkavállalók frissített listáját (amelyet a munkaadónak kell őriznie) és az egyéni egészségügyi dokumentációt az expozíció megszűnése után legalább 40 évig meg kell őrizni.
• A reprodukciót károsító anyagok tekintetében az expozíció szempontjából egészséget és biztonságot veszélyeztető tevékenységet végző munkavállalók naprakész listáját és az egészségügyi nyilvántartást az expozíció végét követően legalább 5 évig meg kell őrizni.
• E dokumentumokat az illetékes hatóság rendelkezésére kell bocsátani abban az esetben, ha a vállalkozás beszünteti tevékenységét.

MIKORTÓL ALKALMAZANDÓ AZ IRÁNYELV?

• Az irányelvet 1992. december 31-ig kellett átültetni a nemzeti jogba. A benne foglalt szabályok 2004. május 20. óta hatályosak.
• Az (EU) 2022/431 irányelvet 2024. április 5-ig kell átültetni a nemzeti jogba.

HÁTTÉR

További információk:

• 2004/37/EK irányelv — rákkeltő anyagok és mutagének a munkahelyen (Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség).

A 2004/37/EK irányelv törvénybe iktatja és felváltja a 90/394/EGK irányelvet és annak egymást követő módosításait, a 97/42/EK és az 1999/38/EK irányelveket.

KULCSFOGALMAK

FŐ DOKUMENTUM

Az Európai Parlament és a Tanács 2004/37/EK irányelve (2004. április 29.) a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről (hatodik egyedi irányelv a 89/391/EGK tanácsi irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) (Egységes szerkezetbe foglalt változat) (HL L 158., 2004.4.30., 50–76. o.) Újbóli közzététel helyesbítésekkel (HL L 229., 2004.6.29., 23–34. o)

A 2004/37/EK irányelv későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az Európai Parlament és a Tanács 2009/148/EK irányelve (2009. november 30.) a munkájuk során azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről (HL L 330., 2009.12.16., 28–36. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács 1272/2008/EK rendelete (2008. december 16.) az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról (HL L 353., 2008.12.31., 1–1355. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

A Tanács 89/391/EGK irányelve (1989. június 12.) a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről (HL L 183., 1989.6.29., 1–8. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

utolsó frissítés 01.06.2022