Help Print this page 
Title and reference
A szakoktatás és szakképzés európai minőségbiztosítási referenciakerete

Summaries of EU legislation: direct access to the main summaries page.
Multilingual display
Text

A szakoktatás és szakképzés európai minőségbiztosítási referenciakerete

Ez az ajánlás olyan új viszonyítási eszközt hoz létre, amely az uniós országoknak és más részt vevő országoknak segít saját szakoktatási és szakképzési rendszereik minőségének továbbfejlesztésében, javításában, irányításában és értékelésében. Az európai minőségbiztosítási referenciakeret javítja az átláthatóságot és ily módon új lendületet ad a mobilitásnak is azáltal, hogy közös eszközt kínál a minőségirányítási módszerek fejlesztésére.

JOGI AKTUS

Az Európai Parlament és a Tanács ajánlása (2009. június 18.) a szakoktatás és szakképzés európai minőségbiztosítási referenciakeretének létrehozásáról [Hivatalos Lap C 155; 2009.7.8.].

ÖSSZEFOGLALÓ

A szakoktatás és szakképzés európai minőségbiztosítási referenciakerete olyan új viszonyítási eszköz, amely segíti az uniós országokat a szakoktatási és szakképzési rendszereik minőségének javításában és e folyamat figyelemmel kísérésében.

A minőségbiztosítás felhasználható rendszerszerű módszerként az oktatási rendszerek korszerűsítésére, különösen a szakképzés hatékonyságának előmozdítása által. Ezért fontos, hogy a minőségbiztosítás a szakoktatás és szakképzés területén minden politikai kezdeményezés hátterében álljon.

Az európai intézmények felkérik az uniós országokat, hogy ezt az eszközt önkéntes alapon fejlesszék és alkalmazzák. A referenciakeret legfontosabb felhasználói nemzeti és regionális hatóságok, valamint azok a köz- és magánszervezetek, amelyek a szakoktatás és szakképzés minőségének biztosításáért és javításáért felelősek.

Végrehajtás

Viszonyítási eszközként a keret olyan módszertani javaslatokat tartalmaz, amelyek segítik az uniós országokat annak a kérdésnek az egyértelmű és koherens megítélésében, hogy a megfelelő intézkedéseket végezték-e el szakoktatási és szakképzési rendszereik minőségének javítása érdekében, és hogy szükséges-e ezek felülvizsgálata.

A keret által javasolt módszertan a következő elemekre támaszkodik:

  • egy ciklusra, amely négy, a szakoktatási, szakképzési szolgáltatók és rendszerek által alkalmazandó fázisból (tervezés, végrehajtás, értékelés, felülvizsgálat) áll;
  • a ciklus egyes fázisait érintő minőségi kritériumokra és indikatív jellemzőkre (I. melléklet);
  • közös mutatókra, amelyek a képzés céljainak, módszereinek, folyamatainak és eredményeinek kiértékelését teszik lehetővé. Egyes mutatók statisztikai adatokra is támaszkodnak, mások minőségi jellegűek (II. melléklet).

A javaslat a hangsúlyt a minőségjavítás és a felelősség kultúrájára helyezi minden szinten, vagyis a szakoktatási és szakképzési rendszerek, szolgáltatók, valamint a képesítések odaítélése szintjén. Az európai szakoktatási és szakképzési minőségbiztosítási referenciakeretben fontos helyet foglal el a szisztematikus önértékelés. Ez többek között az uniós országok által meghatározandó belső és külső értékelési módszerekből áll. Ez visszajelzést nyújt a programban elért előrehaladásról.

A keret alapján az uniós országoknak legkésőbb 2011. június 18-ig ki kellett alakítaniuk egy olyan megközelítést, amelynek célja a nemzeti szintű minőségbiztosítási rendszerük javítása. Ebbe a munkába minden érdekelt felet be kellett vonni.

Az európai minőségbiztosítási hálózat

Az ajánlás arra biztatja az uniós országokat, hogy aktívan vegyenek részt az európai szakoktatási és szakképzési minőségbiztosítási hálózatban, és vegyék azt igénybe a szakoktatás és szakképzés minőségbiztosítása terén alkalmazandó közös elvek és eszközök nemzeti, regionális és helyi szintű továbbfejlesztésének alapjaként.

A javaslatban továbbá arra ösztönzik az uniós országokat, hogy jelöljenek ki szakképzési minőségbiztosítási nemzeti referenciapontokat a szakoktatás és szakképzés területén, amelyek az illetékes szerveket képviselik, és amelyek minden érdekelt felet bevonnak nemzeti és regionális szinten. Ezek a referenciapontok támogatják a keret aktív és gyakorlati szempontokat követő fejlődését nemzeti szinten, az uniós országok önértékelését és a hálózat munkáját, valamint biztosítják az információ minden illetékes félhez való eljuttatását.

Háttér

Az európai szakoktatási és szakképzési minőségbiztosítási referenciakeret az olyan európai kezdeményezések közé tartozik, amelyek a mobilitást támogatják. Támogatja az európai képesítési keretrendszer (EQF) és az európai szakoktatási és szakképzési kreditrendszer (ECVET) megvalósítását.

Ez a javaslat az Európai Tanács 2002-es barcelonai ülésén hozott határozatokra ad választ, amelyek célkitűzése volt, hogy az oktatás és képzés európai rendszereit 2010-ig az egész világ számára példaértékűvé tegye, továbbá összhangban áll a koppenhágai folyamattal, amely a szakoktatás és a szakképzés területén folytatott együttműködés újraindításával foglalkozik.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a szakoktatás és szakképzés európai minőségbiztosítási referenciakeretének létrehozásáról szóló, 2009. június 18-i európai parlamenti és tanácsi ajánlás végrehajtásáról [ COM(2014) 30 final , 2014.1.28. - a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

Az ajánlás elfogadását követően az első jelentés a szakoktatás és a szakképzés minőségbiztosításában elért előrehaladásról. Legfőbb következtetései a következők:

  • A szakképzés európai minőségbiztosítási referenciakerete (EQAVET) az európai országok az európai országokban folyó szakképzés területén hozzájárult a minőség kultúrájának előmozdításához, valamint az EQAVET-hálózat keretében - különösen a minőségi operatív intézkedések fejlesztésén keresztül -, annak gyakorlati végrehajtásához.
  • Ezek az intézkedések azonban az intézményi, iskolaalapú oktatásra (a szakmai alapképzés legnagyobb részére és a szakmai továbbképzés egy részére) összpontosultak, és kevesebb észrevehető hatást gyakoroltak a munkaalapú tanulásra és a nem formális oktatásra (amely a szakmai továbbképzés többségét teszi ki, a duális rendszerekben azonban a szakmai alapképzésben is kulcsfontosságú szerepet játszhat).
  • A szakképzés európai minőségbiztosítási referenciakeretének rugalmas megközelítése, amely választható és kiigazítható eszközöket bocsát rendelkezésre, megkönnyítette a referenciakeret alkalmazását, ugyanakkor csökkentette annak lehetőségét, hogy országok közötti közös nyelvként és fogalmi keretként szolgáljon.

Egyértelműen szükség van tehát más európai minőségbiztosítási és átláthatósági eszközökkel való nagyobb mértékű együttműködésre.

Utolsó frissítés: 15.06.2014

Top