Help Print this page 

Summaries of EU Legislation

Title and reference
Munkaidő-szervezés

Summaries of EU legislation: direct access to the main summaries page.
Languages and formats available
Multilingual display
Text

Munkaidő-szervezés

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

2003/88/EK irányelv – munkaidő-szervezés egyes szempontjairól

MI AZ IRÁNYELV CÉLJA?

Az irányelv meghatározza a munkaidő megszervezésével kapcsolatos minimális biztonsági és egészségügyi követelményeket a munkavállalókra vonatkozóan. E követelmények a következőkre terjednek ki:

  • minimális napi és heti pihenés, éves szabadság, szünetek és maximális heti óraszám;
  • az éjszakai és a váltott műszakban végzett munka.

FŐBB PONTOK

Uniós országok

  • Az uniós országoknak biztosítaniuk kell valamennyi munkavállaló számára a következőket:
    • 24 órás időtartamonként 11 összefüggő órából álló minimális napi pihenőidő;
    • pihenőszünet, ha a munkanap hat óránál hosszabb;
    • hétnaponként 24 órás minimális, megszakítás nélküli pihenőidő a 11 órás napi pihenőidőn túl;
    • legalább négy hét éves szabadság;
    • a hétnapos időtartamokban az átlagos munkaidő, a túlórát is beleértve, ne haladja meg a 48 órát.
  • Az éjszakai munka esetében a rendes munkaórák száma átlagosan ne haladja meg a nyolc órát 24 órás időszakonként.
  • Az éjszakai munkát végző munkavállalók rendszeres időközönként ingyenes egészségügyi vizsgálatra jogosultak.

Nemzeti hatóságok

  • A nemzeti hatóságok:
    • a heti pihenés és a maximális heti munkaidő kiszámítására referencia-időszakot alkalmazhatnak, amely 14 naptól négy hónapig tarthat;
    • az ügyvezetőket vagy más önálló döntéshozatali jogkörrel rendelkező személyeket, családtag munkavállalókat és vallási tisztviselőket mentesíthetik a jogszabály alkalmazása alól.
  • A következők esetén is alkalmazhatók eltérések bizonyos rendelkezésektől:
    • olyan biztonsági és felügyeleti tevékenységek esetében, amelyek állandó jelenlétet igényelnek a vagyon- vagy személyvédelem érdekében;
    • olyan tevékenységek esetében, ahol folyamatos szolgálatra vagy termelésre van szükség, például kórházak, kikötők, repülőterek, valamint a média és a mezőgazdaság területén;
    • ahol a tevékenység előreláthatóan hullámzó jellegű (különösen a következő területek tekintetében: mezőgazdaság, turizmus, postai és vasúti szolgáltatások, balesetek);
    • a munkáltatók és a munkavállalók közötti kollektív szerződésekben szereplő eltérések.
  • A jogszabály nem vonatkozik a tengerészekre; továbbá a specifikusabb szabályok hatálya alá tartozó munkavállalókra sem (például a közúti fuvarozási, a polgári repülési, a határokon átnyúló vasúti vagy belvízi árufuvarozási ágazat munkavállalóira).
  • Az uniós országok kedvezőbb egészségügyi és biztonsági rendelkezéseket is alkalmazhatnak.

MIKORTÓL HATÁLYOS EZEN IRÁNYELV?

Az irányelv 2004. augusztus 2-án lépett hatályba.

HÁTTÉR

Munkakörülmények – munkaidő-irányelv

FŐ DOKUMENTUM

Az Európai Parlament és a Tanács 2003/88/EK irányelve (2003. november 4.) a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól (HL L 299., 2003.11.18., 9–19. o.)

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: A munkaidő-irányelv felülvizsgálata (az EUMSZ 154. cikke szerint a szociális partnerekkel folytatandó uniós szintű konzultáció első szakasza) (COM(2010) 106 végleges, 2010.3.24.)

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: A munkaidő-irányelv felülvizsgálata (az EUMSZ 154. cikke szerint a szociális partnerekkel folytatandó európai szintű konzultáció második szakasza) (COM(2010) 801 végleges, 2010.12.21.)

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a 2003/88/EK irányelv („a munkaidőről szóló irányelv”) tagállamok általi végrehajtásáról (COM(2010) 802 végleges, 2010.12.21.)

utolsó frissítés 01.12.2016

Top