Help Print this page 
Title and reference
A nemek közötti bérszakadék elleni küzdelem

Summaries of EU legislation: direct access to the main summaries page.
Languages and formats available
BG ES CS DA DE ET EL EN FR GA HR IT LV LT HU MT NL PL PT RO SK SL FI SV
HTML html ES html CS html DA html DE html EL html EN html FR html IT html HU html NL html PL html PT html RO html FI html SV
Multilingual display
Text

A nemek közötti bérszakadék elleni küzdelem

A nemek közötti bérszakadék az Európai Unión (EU-n) belül továbbra is egy létező jelenség. A Bizottság e közleményben e fennálló helyzet okait elemzi, és kijelöli az egyenlőtlenség esetleges megszüntetésének módjait, valamint cselekvésre hív fel minden érdekelt felet.

JOGI AKTUS

A Bizottság 2007. július 18-i közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A nemek közötti bérszakadék elleni küzdelem [COM(2007) 424 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

ÖSSZEFOGLALÓ

A Római Szerződés 1957 óta tartalmazza a férfi és női munkavállalók közötti béregyenlőség elvét. Az Európai unió működéséről szóló szerződés 157. cikke előírja, hogy a tagállamok kötelesek biztosítani az azonos vagy azonos értékű munkáért járó bérek egyenlőségének elvét. A bérszakadék csökkentése továbbá egyike a foglalkoztatást és növekedést célzó európai stratégia célkitűzéseinek.

Ugyanakkor a gyakorlatban a helyzet továbbra is problémásnak bizonyul. A nők órabére az Unión belül továbbra is átlagosan 16,2%-kal kevesebb a férfiakénál (Eurostat 2011), a képzés és szakmai tapasztalat tekintetében tapasztalható nyilvánvaló előrelépés ellenére. Ezek az adatok bizonyítják a nemek közötti bérszakadék változatlan fennállását, amely szakadék egyelőre csak igen lassú léptékben zsugorodik.

A szakadék kialakulásának nagy része nem magyarázható objektív kritériumokkal. A nők valamennyi tagállamban jobban teljesítenek az iskolában és nők alkotják a felsőoktatásból kikerülő diplomások többségét is. Nehéz tehát magyarázatot találni arra, hogy miért nem indulnak jobb esélyekkel a munkaerőpiacon és termelőképességük miért nem hasznosul jobban.

A nemek közötti bérszakadék csökkentéséért folytatott küzdelem azonban jelentősen túlmutat az Európai Bizottság intézkedési lehetőségein. Éppen ezért nagy szükség van valamennyi érdekelt fél -a tagállamoktól kezdve a szociális partnereken át- részvételére, hiszen ők rendelkeznek a legtöbb döntési és cselekvési lehetőséggel.

Összetett és állandó jelenség

A nemek közötti bérszakadék többek között a következő tényezőkkel is magyarázható:

  • egyéni jellemzők (életkor, iskolai végzettség, megszerzett tapasztalat);
  • munkához kapcsolódó tényezők (foglalkozás, a szerződés típusa vagy munkafeltételek);
  • konkrétan a vállalathoz kötődő szempontok (tevékenységi szektor, méret).

Előfordulhat nyílt diszkrimináció is, amikor az azonos munkáért a női dolgozó alacsonyabb bért kap férfi kollégájánál.

A bérszakadék emellett a munkaerő-piaci egyenlőtlenségek egyik megnyilvánulása:

  • horizontális szegregáció: a nők sokkal kevesebb szektorban és szakmában vannak jelen, mint a férfiak, és ezek a szektorok és szakmák általában kevésbé megbecsültek és rosszabbul fizetettek;
  • vertikális szegregáció: a nők főként kevésbé jól fizető állásokban dolgoznak, és több akadállyal kell szembenézniük a szakmai előrelépéshez (az EU vállalataiban dolgozó vezető tisztviselők mindössze egyharmada nő);
  • a hagyományok és sztereotípiák: ezek erősen befolyásolják a szakok megválasztását az oktatásban, a foglalkozások megbecsülését és osztályozását, illetve a munkahelyválasztást is;
  • a magánélet és a munka összeegyeztetésének a nehézségei, amelyek a nők számára gyakran részmunkaidő vállalásához és karrierjük többszöri megszakításához vezetnek, ami kedvezőtlen hatással van szakmai előmenetelükre.

A statisztikai adatok szerint a bérszakadék az életkor emelkedésével, a végzettséggel és a munkatapasztalattal együtt nő: az 50–59 éves korosztály esetében a bérkülönbség meghaladja a 30%-ot, míg ez az adat mindössze 7% a 30 év alattiak esetében. A különbség több mint 30% a diplomások esetében is, de csupán 13% azoknál, akik csak középiskolai végzettséggel rendelkeznek. Végezetül a különbség akár 32% is lehet azoknál a dolgozóknál, akik több mint 30 éve foglalkoztatottak egy adott cégnél, míg a szakadék csak 22%-nyi azok esetében, akik 1 és 5 év közötti időt töltöttek el a cégnél.

A nők és férfiak közötti fizetési egyenlőtlenségek elleni küzdelem

Annak érdekében, hogy hatékonyan lehessen csökkenteni a férfiak és nők fizetése közötti bérszakadékot, a Bizottság a következő lépésekre koncentrál:

  • a már meglévő jogszabályok fokozottabb alkalmazása, tudatosságnövelő kampányokkal egybekötve;
  • a növekedési és foglalkoztatási európai stratégia teljes mértékű kiaknázása, az európai pénzügyi segítség különböző formái révén (Strukturális Alapok);
  • az egyenlő bérezés előmozdítása a munkáltatók között, alapvetően szociális felelősségérzetükre alapozva;
  • a bevált gyakorlatok cseréjének támogatása közösségi szinten, a szociális partnerek bevonásával.

Háttér

A nemek közötti bérszakadék felszámolása a nemek közötti egyenlőség európai politikájának egyik központi eleme, és számos uniós jogalkotási eszköz és iránymutatás foglalkozik vele:

  • a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról szóló jogszabályok;
  • a nők és férfiak egyenlőségére vonatkozó stratégia (2010-2015), amely a nők és férfiak közötti egyenlőségre vonatkozó ütemtervet (2006-2010) követi;
  • a nemek közötti egyenlőségről szóló, a Tanács által 2006-ban és 2011-ben elfogadott európai paktumok; stb.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A férfiak és nők egyenlő díjazása elvének az átláthatóság révén történő megerősítéséről szóló, 2014. március 7-i 2014/124/EU bizottsági ajánlás [Hivatalos Lap L 69., 2014.3.8.].

Az ajánlás iránymutatásokat nyújt a tagállamok számára azzal céllal, hogy támogassa őket a férfiak és nők egyenlő díjazása elve érvényesítésének javításában. A javasolt intézkedések a következők:

  • a bérek átláthatóságának előmozdítása;
  • az egyenlőség előmozdításáért felelős nemzeti szervek szerepének megerősítése, a bérdiszkriminációra is tekintettel;
  • fokozott ellenőrzés az egyenlő díjazás elvének érvényesítése és a bérdiszkrimináció elleni küzdelemre irányuló intézkedések tekintetében;
  • az egyenlő díjazás elvével kapcsolatos tudatosság növelésére irányuló kampányok lebonyolítása.

A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról szóló, 2006. július 5-i 2006/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (átdolgozott szöveg) alkalmazásáról (COM(2013) 861 final) [A Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

A Bizottság 2010. szeptember 21-i közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának, a nők és férfiak közötti egyenlőségre vonatkozó stratégiáról (2010-2015) [ COM(2010) 491 final - A Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

A férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról szóló, 2006. július 5-i 2006/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( HL L 204. 2006.7.26., 23 .o.).

Utolsó frissítés: 10.06.2014

Top