Help Print this page 
Title and reference
Az Európai Unió Bíróságának eljárási szabályzata

Summaries of EU legislation: direct access to the main summaries page.
Multilingual display
Text

Az Európai Unió Bíróságának eljárási szabályzata

Az eljárási szabályzat megállapítja az Európai Unió Bíróságának a Szerződésekhez csatolt 3. jegyzőkönyvben szereplő alapokmánya végrehajtását és kiegészítését szolgáló rendelkezéseket. A 2012-ben elfogadott új szabályzat célja, hogy az egyszerűbb és átláthatóbb legyen a jogalanyok és a nemzeti bíróságok számára, és hogy jobban figyelembe vegye a Bíróság ügyterhének alalkulását.

JOGI AKTUS

A Bíróság eljárási szabályzata (2012. szeptember 29.) [Hivatalos Lap L 265., 2012.9.29.].

ÖSSZEFOGLALÓ

A Bíróság az egyike annak a három bírósági ágnak, amely az Európai Unió Bíróságát, az Unió és az Európai Atomenergia-közösség (Euratom) igazságszolgáltatási intézményrendszerét alkotja. A másik két bírósági ág aTörvényszék és aKözszolgálati Törvényszék. Ezeknek a szerveknek a feladata biztosítani a jogok tiszteletben tartását a Szerződések értelmezésében és alkalmazásában, többek között azáltal, hogy ellenőrzik az Unió jogi aktusainak törvényességét.

A Bíróság szervezete

A Bíróság szervezete a következő módon épül fel:

  • a Bíróság összetétele: a Bíróság 28 bíróból és 9 főtanácsnokból áll, akiket hat évre neveznek ki. A főtanácsnokok feladata, hogy támogassák a Bíróság munkáját, és jogi véleményt adjanak. A Bíróság elnökét és alelnökét a bírák választják meg hároméves időtartamra. Az elnök feladata a Bíróság képviselete és a Bíróság munkájának irányítása; az alelnök segíti őt e feladatai ellátásában.
  • a tanácsok megalakítása és az előadó bírák kijelölése: a Bíróság szervezetén belül öt bíróból álló tanácsokat hoz létre, ezek elnökét három évre választják meg; valamint három bíróból álló tanácsokat is felállít, ezek elnöke egy évig viseli tisztségét. Az egyes ügyekhez a Bíróság elnöke előadó bírát jelöl ki, míg a főtanácsnokokat az első főtanácsnok jelöli ki. Amennyiben szükséges, a Bíróság segédelőadókat nevezhet ki.
  • a hivatalvezető szerepe: a Bíróság a hivatalvezetőt hat évre nevezi ki. A hivatalvezető felelős a dokumentumok átvételéért, megküldéséért és megőrzéséért, és ő felel az irattárért. Ezenkívül segíti a Bíróság tagjainak munkáját, gondozza a Bíróság kiadványait. Végső soron a hivatalvezető – a Bíróság elnökének felügyelete alatt – irányítja az intézmény szervezeti egységeit.
  • a Bíróság működése: az ügyeket a teljes ülés, a nagytanács, illetve az öt vagy három bíróból álló tanács elé utalják. Ugyanazon ítélkező testület határozhat több ügyről együttesen. A Bíróság határozatai titkosak.
  • a nyelvhasználat szabályai: egy ügyhöz egy eljárásnyelv van rendelve. A közvetlen keresetekben a felperes választhatja ki ezt a nyelvet az Unió huszonnégy hivatalos nyelve közül. Az előzetes döntéshozatali eljárásokban az eljárás nyelve a nemzeti bíróság nyelve.

Az eljárás jellemzői

A Bíróság előtti eljárás alapvetően a következő szakaszokból áll:

  • az eljárás írásbeli szakasza: ebben a szakaszban a felek között beadványváltásra kerül sor. A beadványok tartalmát szabályok határozzák meg. Az eljárás e szakaszának lezárását követően az előadó bíró előzetes jelentést nyújt be a Bíróság általános értekezletéhez.
  • a bizonyításfelvétel: a Bíróság dönthet bizonyításfelvételről, ide a részt vevő felek személyes megjelenése, tájékoztatás és dokumentumok benyújtásának kérése, tanúvallomás, szakértői vélemény és helyszíni szemle tartozhat. Jegyzőkönyv készül minden olyan tárgyalásról, amelyen bizonyításfelvétel történt.
  • az eljárás szóbeli szakasza adott esetben a bizonyításfelvétel után kezdődik. A tárgyalást az elnök nyitja meg és vezeti. Az eljárás szóbeli szakasza történhet a nyilvánosság kizárásával.
  • a főtanácsnok indítványa: az eljárás e szakaszát követően a főtanácsnok ismerteti indítványát.
  • a végső határozat: a Bíróság ítéletet vagy végzést hoz. Csak az ítéletet hirdetik ki nyilvános ülésen. Az ítéletek és végzések különböző információkat tartalmaznak, többek között a tények összefoglalását vagy az indokolást. Ezt követően a felek egy-egy másolatot kapnak.

A szabályzat ezenkívül külön rendelkezéseket tartalmaz a Bíróság előtt zajló különböző eljárásokra vonatkozóan: előzetes döntéshozatali eljárás, közvetlen keresetek, fellebbezések a Törvényszék határozatai ellen, a Törvényszék határozatainak felülvizsgálata, véleménynek, valamint egyéb különleges eljárások.

Előzetes döntéshozatal iránti kérelem

A nemzeti bíróságok előzetes döntéshozatali kérelmet adhatnak be a Bírósághoz, hogy kérdést tegyenek fel az uniós jog érvényességére vagy értelmezésére vonatkozóan. Az előzetes döntéshozatali kérelem keretében többek között az alábbiak tehetnek észrevételeket:

  • az eljárásban részt vevő felek;
  • a tagállamok;
  • az Európai Bizottság;
  • az intézmény, amely elfogadta a vitatott érvényességű jogi aktust.

A Törvényszék határozatai elleni fellebbezés

A Törvényszék határozata ellen lehetőség van fellebbezni. Ebben az esetben keresetlevelet kell benyújtani a Hivatalhoz, amely tartalmazza többek között a felhozott jogalapokat és érveket. A keresetlevélnek a határozat teljes vagy részleges hatályon kívül helyezésére kell irányulnia.

A Törvényszék határozatainak felülvizsgálata

Két esetben, például ha fellebbezést nyújtottak be a Közszolgálati Törvényszék határozata ellen, a Bíróság felülvizsgálhatja a Törvényszék határozatait. Egy öt bíróból álló tanácsot jelölnek ki egy évre, hogy a felülvizsgálatot elvégezze.

HIVATKOZÁSOK

Jogi aktus

Hatálybalépés

Az átültetés határideje a tagállamokban

Hivatalos Lap

A Bíróság eljárási szabályzata

2012.11.1.

HL L 265., 2012.9.29. ésHL C 337., 2012.11.6.

Módosító jogszabályok

Hatálybalépés

Az átültetés határideje a tagállamokban

Hivatalos Lap

A Bíróság eljárási szabályzatának módosításai

1.7.2013

-

HL L 173, 2013.6.26.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Tanács 904/2012/EU, Euratom rendelete (2012. szeptember 24.) a Bizottság elnökének és tagjainak, a Bíróság elnökének, bíráinak, főtanácsnokainak és hivatalvezetőjének, valamint az Elsőfokú Bíróság elnökének, tagjainak és hivatalvezetőjének, továbbá az Európai Unió Közszolgálati Törvényszéke elnökének, tagjainak és hivatalvezetőjének járandóságairól szóló 422/67/EGK, 5/67/Euratom tanácsi rendelet módosításáról [Hivatalos Lap L 269., 2012.10.4.].

A Tanács határozata (2013. június 25.) az Európai Unió Bírósága főtanácsnokai számának növeléséről [Hivatalos Lap L 179., 2013. június 25.].

Az Európai Unió Bíróságánál dolgozó főtanácsnokok száma az alábbiak szerint növekszik:

  • kilencre 2013. július 1-jétől,
  • tizenegyre 2015. október 7-étől.

A Bíróság kiegészítő szabályzata [Hivatalos Lap L 32., 2014. február 1.].

E kiegészítő szabályzat az új eljárási szabályzat által bevezetett módosításokat tükrözi, különösen a jogsegély iránti megkeresésekre vonatkozó eljárást és a költségmentesség odaítélését érintően. Az 1974. december 4-i kiegészítő szabályzat helyébe lép.

Utolsó frissítés: 27.02.2014

Top