Help Print this page 

Summaries of EU Legislation

Title and reference
Az Európai Unió Bíróságának eljárási szabályzata

Summaries of EU legislation: direct access to the main summaries page.
Languages and formats available
Multilingual display
Text

Az Európai Unió Bíróságának eljárási szabályzata

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

Az Európai Unió Bíróságának eljárási szabályzata

MI AZ ELJÁRÁSI SZABÁLYZAT CÉLJA?

  • A szabályzat meghatározza azokat a rendelkezéseket, amelyek a Bíróságnak a Szerződésekhez csatolt 3. jegyzőkönyvben szereplő alapokmányának alkalmazásához és kiegészítéséhez szükségesek.
  • Célja, hogy a Bíróság eljárásai egyszerűbbek és átláthatóbbak legyenek a jogalanyok és a nemzeti bíróságok számára, és hogy jobban figyelembe vegye a Bíróság ügyterhének alakulását.

FŐBB PONTOK

A Bíróság az egyike annak a két bírósági ágnak, amely az Európai Unió Bíróságát, az EU és az Európai Atomenergia-közösség igazságszolgáltatási intézményrendszerét alkotja. A másik bírósági ág a Törvényszék. Ezeknek a szerveknek a feladata biztosítani a jogok tiszteletben tartását a Szerződések értelmezésében és alkalmazásában, többek között azáltal, hogy ellenőrzik az EU jogi aktusainak törvényességét.

A Bíróság szervezete

A Bíróság szervezete a következő módon épül fel:

  • Összetétel: a Bíróság 28 bíróból és 11 főtanácsnokból áll, akiket hat évre neveznek ki. A főtanácsnokok feladata, hogy támogassák a Bíróság munkáját, és jogi véleményt adjanak. A Bíróság elnökét és alelnökét a bírák választják meg hároméves időtartamra. Az elnök feladata a Bíróság képviselete és a Bíróság munkájának irányítása; feladatai ellátásában az alelnök segíti.
  • A tanácsok megalakítása és az előadó bírák kijelölése: a Bíróság szervezetén belül öt bíróból álló tanácsokat hoz létre, ezek elnökét három évre választják meg; valamint három bíróból álló tanácsokat is felállít, ezek elnöke egy évig viseli tisztségét. Az egyes ügyekhez a Bíróság elnöke előadó bírát jelöl ki, míg a főtanácsnokokat az első főtanácsnok jelöli ki. Amennyiben szükséges, a Bíróság segédelőadókat nevezhet ki.
  • A hivatalvezető szerepe: a Bíróság a hivatalvezetőt hat évre nevezi ki. A hivatalvezető felelős a dokumentumok átvételéért, megküldéséért és megőrzéséért, és ő felel az irattárért. Ezenkívül segíti a Bíróság tagjainak munkáját, gondozza a Bíróság kiadványait. Végső soron a hivatalvezető – a Bíróság elnökének felügyelete alatt – irányítja az intézmény szervezeti egységeit.
  • A Bíróság működése: az ügyeket a teljes ülés, a nagytanács, illetve az öt vagy három bíróból álló tanács elé utalják. Az ügyet elbíráló bírók száma az ügy jelentőségétől és összetettségétől függ. A legtöbb ügyet öt bíró bírálja el, igencsak ritkán fordul elő, hogy az egész Bíróság tárgyalja az ügyet. Ugyanazon ítélkező testület határozhat több ügyről együttesen. A Bíróság határozatai kötelező jelleggel titkosak.
  • A nyelvhasználat szabályai: egy ügyhöz egy eljárásnyelv van rendelve. A közvetlen keresetekben a felperes választhatja ki ezt a nyelvet az EU 24 hivatalos nyelve közül. Az előzetes döntéshozatali eljárásokban az eljárás nyelve a nemzeti bíróság nyelve.

Az eljárás jellemzői

A Bíróság előtti eljárás alapvetően a következő szakaszokból áll:

  • Az eljárás írásbeli szakasza: ebben a szakaszban a felek között beadványváltásra kerül sor. A beadványok tartalmát szabályok határozzák meg. Az eljárás e szakaszának lezárását követően az előadó bíró előzetes jelentést nyújt be a Bíróság általános értekezletéhez.
  • A bizonyításfelvétel: a Bíróság dönthet bizonyításfelvételről, ide a részt vevő felek személyes megjelenése, tájékoztatás és dokumentumok benyújtásának kérése, tanúvallomás, szakértői vélemény és helyszíni szemle tartozhat.
  • Tárgyalásra is sor kerülhet szükség szerint. A tárgyalást az elnök nyitja meg és vezeti. A tárgyalás történhet a nyilvánosság kizárásával.
  • A főtanácsnok indítványa: az ügyek mintegy felénél a főtanácsnok ismerteti indítványát. Amennyiben az ügyben új jogkérdések nem merülnek fel, a Bíróság határozhat úgy, hogy nincs szükség indítványra.
  • A jogerős határozat: a Bíróság ítéletet vagy végzést hoz. Csak az ítéletet hirdetik ki nyilvános ülésen. Az ítéletek és végzések különböző információkat tartalmaznak, többek között a tények összefoglalását vagy az indokolást. Ezt követően a felek egy-egy másolatot kapnak. Az ítéletek és végzések a Bíróság honlapján elérhetőek.

A szabályzat ezenkívül külön rendelkezéseket tartalmaz a Bíróság előtt zajló különböző eljárásokra vonatkozóan:

Előzetes döntéshozatal iránti kérelem

A nemzeti bíróságok előzetes döntéshozatali kérelmet adhatnak be a Bírósághoz, hogy kérdést tegyenek fel az uniós jog érvényességére vagy értelmezésére vonatkozóan. Az előzetes döntéshozatali kérelem keretében többek között az alábbiak tehetnek észrevételeket:

  • az eljárásban részt vevő felek;
  • az uniós országok;
  • az Európai Bizottság;
  • az intézmény, amely elfogadta a vitatott érvényességű jogi aktust.

A Törvényszék határozatai elleni fellebbezés

A Törvényszék határozata ellen lehetőség van fellebbezni. Ebben az esetben keresetlevelet kell benyújtani a Hivatalvezetőhöz, amely kereset tartalmazza többek között a felhozott jogalapokat és érveket. A keresetlevélnek a határozat teljes vagy részleges hatályon kívül helyezésére kell irányulnia.

MIKORTÓL HATÁLYOS EZ AZ ELJÁRÁSI SZABÁLYZAT?

Az eljárási szabályzat 2012. november 1 -jétől alkalmazandó.

HÁTTÉR

További információk a következő oldalon állnak rendelkezésre:

FŐ DOKUMENTUM

A Bíróságeljárási szabályzata (HL L 265., 2012.9.29., 1–42. o.)

A Bíróság eljárási szabályzatának módosítása (HL L 173., 2013.6.26., 65. o.)

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Tanács (EU) 2016/300 rendelete (2016. február 29.) a magas rangú uniós közhivatalt ellátó személyek javadalmazásáról (HL L 58., 2016.3.4., 1–12. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2015/2422 rendelete (2015. december 16.) az Európai Unió Bíróságának alapokmányáról szóló 3. jegyzőkönyv módosításáról (HL L 341., 2015.12.24., 14–17. o.)

utolsó frissítés 11.08.2016

Top