Help Print this page 
Title and reference
Az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti együttműködés

Summaries of EU legislation: direct access to the main summaries page.
Languages and formats available
BG ES CS DA DE ET EL EN FR GA HR IT LV LT HU MT NL PL PT RO SK SL FI SV
HTML html ES html CS html DA html DE html EL html EN html FR html IT html HU html NL html PL html PT html RO html FI html SV
Multilingual display
Text

Az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti együttműködés

Az Európai Parlament és az Európai Bizottság keretmegállapodást írt alá az együttműködésük elősegítése és megszervezése érdekében. Így ez a megállapodás határozza meg hosszú távú politikai együttműködésük jellemzőit.

JOGI AKTUS

Keretmegállapodás az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti kapcsolatról.

ÖSSZEFOGLALÓ

Ezt a keretmegállapodást az Európai Parlament és az Európai Bizottság írta alá. A keretmegállapodás több rendelkezést tartalmaz a munkaszervezésre és a két intézmény közötti együttműködésre vonatkozóan.

Ezek a rendelkezések különösen a következőkre irányulnak:

  • a Bizottság politikai felelőssége;
  • folyamatos és valós politikai párbeszéd létrehozása;
  • a jogalkotási folyamatok végrehajtása.

A Bizottság politikai felelőssége

Erős politikai kapcsolat áll fenn a Bizottság és az Európai Parlament között. A Bizottság elnökét és a Bizottság többi tagját ugyanis az európai parlamenti képviselőknek jóvá kell hagyniuk. Ezt követően egyeztetni kell a Parlamenttel a Bizottságot érintő bármely módosítás esetén, különös tekintettel a következőkre:

  • a Bizottság tagjainak lemondatása vagy cseréje;
  • a felelősségi körök Bizottságon belüli újraelosztása.

A Parlament egy adott biztos lemondatását is kérheti a Bizottság elnökétől. Az elnök kivizsgálja ezt a kérelmet, és visszautasítás esetén indokolnia kell a döntését.

Ezen túlmenően a Bizottság tagjai jelöltethetik magukat az európai parlamenti választásokon. Ezekben az esetekben a keretmegállapodás rendelkezik arról, hogy a választási kampányuk során fizetés nélküli választási szabadságra kell menniük.

Politikai párbeszéd

A keretmegállapodás célja, hogy valós, hosszú távú együttműködést vezessen be a Bizottság és a Parlament között. A dokumentum előirányozza a két intézmény képviselői közötti rendszeres találkozók megszervezését is. E találkozók során összegyűlhet például a biztosok testülete a parlamenti szakbizottságok elnökeivel.

A keretmegállapodás szerint a Parlament és a Bizottság is kötelezettséget vállalt arra, hogy az érintett két intézmény által benyújtott valamennyi kérelmet alaposan áttanulmányozza. A Bizottság kötelezettségvállalásai közé tartozik az is, hogy hozzáférést biztosítson a Parlament számára a jogalkotási és költségvetési eljárások keretei között zajló üléseihez és dokumentumaihoz.

A keretmegállapodás ezen túlmenően konkrét rendelkezéseket tartalmaz az Európai Unió által kötött nemzetközi megállapodások megkötésére vonatkozóan. A keretmegállapodás ily módon garantálja a Parlamenttel folytatott egyeztetést a megállapodások tárgyalása és megkötése során.

A Bizottság ezenfelül az az európai intézmény, amely nemzetközi konferenciákon az Európai Unió képviseletét ellátja. Ilyen minőségében a Bizottság kötelezettségvállalásai közé tartozik az is, hogy bizonyos konferenciák során elősegítse az európai parlamenti képviselőkből álló küldöttségek bevonását. Az európai parlamenti képviselőkből álló küldöttségek ugyanakkor csak megfigyelői státusszal rendelkeznek, és következésképp nem vehetnek részt esetleges tárgyalásokon.

Végezetül a keretmegállapodás egyes konkrét területeken is előírja a Bizottság és a Parlament együttműködését:

  • a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazása;
  • a nemzeti parlamentekkel való együttműködés;
  • nemzeti szakértők igénybevétele a Bizottsággal való közös munka érdekében.

Együttműködés a jogalkotási eljárásokban

A keretmegállapodás a Parlament és a Bizottság közötti, a jogalkotási eljárások végrehajtására irányuló munka megszervezését is meghatározza.

A Bizottságnak először is be kell mutatnia éves munkaprogramját a Parlamentnek. A jogi aktusok elfogadására irányuló eljárás során a keretmegállapodás ezt követően mindkét intézmény többféle kötelezettségvállalását garantálja. Ezek a kötelezettségvállalások például arra a határidőre vonatkoznak, ameddig a Parlamentnek módosításokat kell tennie, illetve ameddig a Bizottságnak ezeket a módosításokat alaposan meg kell vizsgálnia.

A jogalkotási javaslatok parlamenti vizsgálatakor emellett az európai parlamenti képviselők kérdéseket intézhetnek a Bizottság tagjaihoz. Ezeket a kérdéseket a Parlament plenáris ülésein vagy a parlamenti szakbizottságokon belül tehetik fel. A Bizottság tagjai igényük szerint fel is szólalhatnak a Parlament előtt.

Háttér

Az európai intézmények között létrejövő intézményközi megállapodások megkötése az Európai Unió működéséről szóló szerződés 295. cikke alapján történik. E megállapodások célja az intézmények – nevezetesen a Bizottság, a Parlament és a Tanács – közötti együttműködés megszervezése és elősegítése.

Az intézményközi megállapodások ugyanakkor nem kötelező érvényűek azokra az intézményekre nézve, amelyek nem írták alá azokat. Ezek az intézmények egyetlen esetben sem ellenezhetik és nem is módosíthatják az Európai Unió alapszerződéseinek rendelkezéseit.

Hivatkozások

Jogi aktus

Hatálybalépés

Az átültetés határideje a tagállamokban

Hivatalos Lap

Keretmegállapodás az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti kapcsolatról

2010.10.20.

HL L 304., 2010.11.20.

Utolsó frissítés: 28.01.2011

Top