Európai uniós határozatok

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMOKRÓL:

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 288. cikke – határozatok

Az EUMSZ 297. cikke – jogalkotási és nem jogalkotási aktusok

MI E CIKKEK CÉLJA?

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 288. cikke határozza meg az Európai Unió (EU) által elfogadható különféle típusú jogi aktusokat, ezen belül a határozatokat.

Az EUMSZ 297. cikke állapítja meg az aláírás, a közzététel és a hatályba lépés szabályait az uniós intézmények által elfogadott jogi aktusok különféle típusaiban

FŐBB PONTOK

Az EU intézményei az uniós hatáskör gyakorlásához különböző típusú jogi aktusokat fogadhatnak el. A határozat teljes egészében kötelező erejű jogi aktus. Ha külön megjelöli, hogy kik a címzettjei, akkor kizárólag a címzettekre nézve kötelező.

A határozat a másodlagos uniós jog részét képezi. Az uniós intézmények a szerződésekkel összhangban fogadják el.

Egy teljes egészében kötelező erejű jogi aktus

Az EUMSZ 288. cikke szerint a határozat teljes egészében kötelező erejű. A határozat lehet jogalkotási vagy nem jogalkotási aktus is.

A határozat akkor jogalkotási aktus, amikor:

• az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa (rendes jogalkotási eljárás);
• a Parlament, a Tanács részvételével (különleges jogalkotási eljárás);
• a Tanács, a Parlament részvételével (különleges jogalkotási eljárás) fogadja el.

A határozat akkor nem jogalkotási aktus, amikor nem jogalkotási eljárással fogadják el. Határozatot fogadhat el például az Európai Tanács, a Tanács vagy az Európai Bizottság.

A nem jogalkotási határozatok felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusok is lehetnek.

Konkrét címzettel rendelkező határozatok

A határozatoknak lehet egy, de lehet több címzettje is (azaz egy vagy több uniós tagállam, egy vagy több vállalat vagy személy). Például amikor a Bizottság úgy dönt, hogy pénzbírságot szab ki egy cégre piaci erőfölényével való visszaélés miatt, akkor határozatát ennek a társaságnak címezi.

A címzettjét meghatározó nem jogalkotási határozatnak értesítenie kell az érintett felet, és a hatálybalépés is ezen értesítéssel történik meg. Ez az értesítés történhet tértivevényes ajánlott levél küldésével.

Az egy vagy több konkrét személynek és társaságnak címzett határozatok közvetlen hatályúak, ezért a címzettek a nemzeti bíróságok előtt is hivatkozhatnak rájuk.

A meghatározott uniós tagállamhoz vagy valamennyi tagállamhoz címzett határozatok is rendelkezhetnek közvetlen hatállyal. Ez jellegüktől, hátterüktől és megfogalmazásuktól függ. A megfogalmazásnak kellően egyértelműnek, pontosnak és feltétel nélkülinek kell lennie. Az Európai Unió Bírósága a tagállamoknak címzett határozatoknak csak a „vertikális” közvetlen hatályát ismeri el. Ez azt jelenti, hogy magánszemélyek csak a határozat címzettjét képező tagállammal szemben hivatkozhatnak valamely határozatra, nem másik magánszeméllyel szemben nem.

Címzett nélküli határozatok

A Lisszaboni Szerződés hatálybalépése óta a határozatoknak már nem kell feltétlenül meghatározniuk címzettjeiket. Az EUMSZ 288. cikke egyértelművé teszi, hogy a határozat meghatározhatja a címzettjét, míg annak elődje (az Európai Közösség létrehozásáról szóló szerződés 249. cikke) csak a címzettet meghatározó határozatokról rendelkezett.

Az ilyen nem jogalkotási határozatok különösen a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) területén váltak alapvető jogi aktussá.

E célokból és az EUSZ alapján az Európai Tanács és a Tanács nem jogalkotási határozatokat fogad el (e szerződés 31. cikkének (1) bekezdése).

A határozatok közzététele és hatálybalépése

Az EUMSZ 297. cikke előírja, hogy a jogalkotási határozatokat közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Ezek az bennük meghatározott napon lépnek hatályba, vagy ha nincs dátum meghatározva, a közzétételt követő 20. napon. Ugyanez a szabály vonatkozik a nem jogalkotási határozatokra, amelyek nem határozzák meg, hogy kiknek szólnak.

Ha a határozat megjelöli, hogy kik a címzettjei, megjelenhet a Hivatalos Lapban is. A Hivatalos Lapban való megjelenés azonban nem jelenti azt, hogy nincs szükség értesítés küldésére, amely az egyetlen mód annak biztosítására, hogy a jogi aktus joghatásokat váltson ki.

HÁTTÉR

További információk:

• Rendeletek, irányelvek és más jogi aktusok (Europa weboldal).

FŐ DOKUMENTUMOK

Az Európai Unió működéséről szóló Szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata – Hatodik rész – Intézményi és pénzügyi rendelkezések – I. cím – Intézményi rendelkezések – 2. fejezet – Az Unió jogi aktusai, az elfogadásukra vonatkozó eljárások és egyéb rendelkezések – 1. szakasz – Az Unió jogi aktusai – 288. cikk (az EKSz. korábbi 249. cikke) (HL C 202., 2016.6.7., 171–172. o.)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata – Hatodik rész – Intézményi és pénzügyi rendelkezések – I. cím – Intézményi rendelkezések – 2. fejezet – Az Unió jogi aktusai, az elfogadásukra vonatkozó eljárások és egyéb rendelkezések – 2. szakasz – A jogi aktusok elfogadására vonatkozó eljárások és egyéb rendelkezések – 297. cikk (az EKSz. korábbi 254. cikke) (HL C 202., 2016.6.7., 176. o.)

utolsó frissítés 26.07.2021