Help Print this page 

Summaries of EU Legislation

Title and reference
Európai uniós határozatok

Summaries of EU legislation: direct access to the main summaries page.
Multilingual display
Text

Európai uniós határozatok

Az EU intézményei az uniós hatáskör gyakorlásához öt típusú jogi aktust fogadhatnak el. A határozat olyan kötelező erejű jogi aktus, amely lehet általánosan alkalmazandó, de lehet konkrét címzettje is.

ÖSSZEFOGLALÓ

Az EU intézményei az uniós hatáskör gyakorlásához öt típusú jogi aktust fogadhatnak el. A határozat olyan kötelező erejű jogi aktus, amely lehet általánosan alkalmazandó, de lehet konkrét címzettje is.

A határozat a másodlagos uniós jog részét képezi. Az uniós intézmények az alapító szerződésekkel összhangban fogadják el.

Egy teljes egészében kötelező erejű jogi aktus

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 288. cikke szerint a határozat teljes egészében kötelező erejű. A rendelethez hasonlóan nem alkalmazható hiányosan, szelektív módon vagy részlegesen.

A határozat lehet jogalkotási vagy nem jogalkotási jogi aktus is.

Akkor jogalkotási jogi aktus, amikor

Eltérő esetben a határozatok nem jogalkotási jogi aktusok. Határozatot fogadhat el például az Európai Tanács, a Tanács vagy a Bizottság.

A nem jogalkotási határozatok felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusok is lehetnek.

Konkrét címzettel rendelkező határozatok

A határozatoknak lehet egy, de lehet több címzettje is (azaz egy vagy több uniós ország, egy vagy több vállalat vagy személy). Amikor például a Bizottság határozata pénzbírságot szabott ki a szoftveróriás Microsoftra a domináns piaci helyzetével való visszaélésért, az egyetlen közvetlenül érintett vállalat a Microsoft volt.

A címzettjét meghatározó határozatnak értesítenie kell az érintett felet, és a hatálybalépés is ezen értesítéssel történik meg. Az értesítés egy módja a tértivevényes ajánlott levél küldése, de az Európai Unió Hivatalos Lapjában is megjelenhet a címzettjét meghatározó határozat. A Hivatalos Lapban való megjelenés azonban nem jelenti azt, hogy nincs szükség értesítés küldésére, amely az egyetlen módja annak biztosításának, hogy a jogi aktus érvényesíthető a címzettel szemben.

Az egy vagy több konkrét személyhez vagy vállalathoz címzett határozatok közvetlen hatállyal bírnak (azaz közvetlenül létrehozhatnak jogokat és kötelezettségeket a címzettekre vonatkozóan, akik ezekre bíróság előtt hivatkozni tudnak).

A meghatározott uniós országhoz vagy országokhoz címzett határozatok is rendelkezhetnek azonban közvetlen hatállyal. Azt, hogy e határozatok közvetlen hatállyal bírnak-e, jellegük, hátterük és megfogalmazásuk dönti el. Az EU Bírósága az egy vagy több uniós országhoz címzett határozatoknak kizárólag vertikális közvetlen hatályát ismeri el. Ez azt jelenti, hogy magánszemélyek csak a határozat címzettjét képező uniós országgal szemben hivatkozhatnak valamely határozatra (és nem másik magánszeméllyel szemben).

Címzett nélküli határozatok

A Lisszaboni Szerződés hatálybalépése óta a határozatoknak már nem kell feltétlenül meghatározniuk címzettjeiket. Az EUMSZ 288. cikke egyértelművé teszi, hogy a határozat meghatározhatja a címzettjét, míg annak elődje (az Európai Közösség létrehozásáról szóló szerződés 249. cikke) csak a címzettet meghatározó határozatokról rendelkezett.

A meghatározott címzett nélküli határozatokat jogalkotási eljárás útján lehet elfogadni.

A címzett nélküli és nem jogalkotási eljárással elfogadott határozatok nem jogalkotási jogi aktusok. Az ilyen nem jogalkotási határozatok különösen a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) területén váltak alapvető jogi aktussá. Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 25. cikke szerint az EU közös kül- és biztonságpolitikai tevékenységét a következők mentén folytatja:

  • általános irányok meghatározása;
  • az EU intézkedéseinek meghatározása;
  • az EU álláspontjainak meghatározása;
  • a fenti intézkedések és álláspontok végrehajtására irányuló megállapodások létrehozása.

E célokból és az EUSZ alapján az Európai Tanács és a Tanács nem jogalkotási határozatokat fogad el (az EUSZ 31. cikkének (1) bekezdése).

Attól függetlenül, hogy jogalkotási vagy nem jogalkotási jogi aktusok-e, a címzett nélküli határozatokat az Európai Unió Hivatalos Lapjában kell közzétenni. Az általuk meghatározott napon vagy - ilyen dátum meghatározása hiányában - a közzétételüket követő 20. napon lépnek hatályba.

További információkért lásd az Európai Bizottság honlapján az uniós jogról szóló információkat.

utolsó frissítés 16.09.2015

Top