Az EU nemzetközi egyezményei és megállapodásai

 

ÖSSZEFOGLALÓ A KÖVETKEZŐ DOKUMENTUMOKRÓL:

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 216. cikke

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 207. cikke

MIT MONDANAK AZ EU-SZERZŐDÉSEK AZ EU EGYEZMÉNYEIRŐL ÉS MEGÁLLAPODÁSAIRÓL?

• Ezek a megállapodások a köz- és nemzetközi jog hatálya alá esnek, valamint a szerződő felek között megtárgyalt jogokat és kötelezettségeket keletkeztetnek.
• Az egyoldalú aktusokkal ellentétben az egyezmények és megállapodások nem jogalkotási eljárás eredményeképpen vagy egy intézmény puszta akaratából születnek.

FŐBB PONTOK

Nemzetközi megállapodások (egyezmények, szerződések)

A nemzetközi megállapodások egyrészről az EU, másrészről pedig egy másik nemzetközi közjogi jogalany, pl. egy állam vagy egy nemzetközi szervezet között jönnek létre. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 216. cikke felsorolja azokat az eseteket, amikor az EU jogosult az ilyen megállapodások megkötésére. Miután a megtárgyalás és az aláírás megtörtént, valamint az érintett ügytől függően, szükség lehet másodlagos jogi aktus általi megerősítésre.

Ezen túlmenően, a harmadik országokkal vagy nemzetközi szervezetekkel megkötött nemzetközi megállapodások szintén az uniós jog részét képezik. Ezek a megállapodások elkülönülnek az elsődleges és másodlagos jogtól, és egy önálló, ún. sui generis kategóriát képeznek. Az EUB néhány ítélete szerint a megállapodásoknak néha közvetlen hatálya lehet, a hierarchiában pedig magasabban helyezkednek el a másodlagos jogi aktusoknál, amelyeknek ezért összhangban kell lenniük e megállapodásokkal.

Továbbá az EUMSZ 207. cikke szabályozza az EU kereskedelempolitikáját, ami az EU egyik kulcsfontosságú külügyi kompetenciája és a világhoz fűződő viszonyának központi eleme.

A nemzetközi szerződések közé például az alábbiak tartoznak:

• Nagojai Jegyzőkönyv a genetikai erőforrásokhoz való hozzáféréssel és a hasznosításukból származó hasznok igazságos és méltányos megosztásáról;
• Az EU kereskedelmi megállapodása Kolumbiával, Peruval és Ecuadorral.

Amennyiben egy megállapodás tárgya nem tartozik az EU kizárólagos hatáskörébe, az uniós országoknak is alá kell írniuk a megállapodást. Ekkor vegyes megállapodásokról van szó. Ez azt jelenti, hogy az EU-n kívül az uniós országok is szerződő felekké válnak az unión kívüli országokkal. A vegyes megállapodások megkívánhatják egy belső uniós jogi aktus elfogadását az EU és az uniós országok közötti kötelezettségek megosztásának érdekében.

FŐ DOKUMENTUMOK

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata – Ötödik rész: Az Unió külső tevékenysége — V. cím: Nemzetközi megállapodások — 216. cikk (HL C 202., 2016.6.7., 144. o.)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata – Ötödik rész: Az Unió külső tevékenysége — II. cím: Közös kereskedelempolitika — 207. cikk (az EKSz. korábbi 133. cikke) (HL C 202., 2016.6.7., 140–141. o.)

utolsó frissítés 13.03.2020