Help Print this page 
Title and reference
Megállapodáson alapuló aktusok

Summaries of EU legislation: direct access to the main summaries page.
Languages and formats available
BG ES CS DA DE ET EL EN FR GA HR IT LV LT HU MT NL PL PT RO SK SL FI SV
HTML html ES html CS html DA html DE html EL html EN html FR html IT html HU html NL html PL html PT html RO html FI html SV
Multilingual display
Text

Megállapodáson alapuló aktusok

A megállapodáson alapuló aktusok az Európai Unió (EU) másodlagos jogának részét képezik. Ezek az aktusok az Unió és valamely harmadik ország egyezsége vagy az uniós intézmények közötti együttműködési megállapodás eredményeképpen jönnek létre.

A megállapodáson alapuló aktusok az egyoldalú aktusokkal együtt alkotják az Európai Unió (EU) másodlagos jogát. Ezek a megállapodások jogokat és kötelezettségeket keletkeztetnek. Az európai intézmények által egymás között vagy harmadik személyekkel kötött egyezségek nyomán jönnek létre. Az egyoldalú aktusokkal ellentétben tehát a megállapodáson alapuló aktusok nem jogalkotási eljárás eredményeképpen vagy egy intézmény puszta akaratából születnek.

Az Unió alapító szerződései a megállapodáson alapuló aktusok két fő típusát különböztetik meg:

  • nemzetközi megállapodások és
  • intézményközi megállapodások.

Nemzetközi megállapodások

A nemzetközi megállapodások egyrészt az Unió, másrészt valamely harmadik ország vagy szervezet között létrejövő megállapodások. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 216. cikke felsorolja azokat az eseteket, amelyekben az Unió jogosult ilyen megállapodást kötni.

A nemzetközi megállapodások az Unió egészére nézve kötelezőek. A hierarchiában magasabban helyezkednek el az egyoldalú másodlagos jogi aktusoknál, amelyeknek ezért összhangban kell lenniük e megállapodásokkal.

Intézményközi megállapodások

Az intézményközi megállapodásokat uniós intézmények kötik egymás között. Céljuk az intézmények – nevezetesen a Bizottság, a Parlament és a Tanács – közötti együttműködés megszervezése és elősegítése.

Ez a megállapodástípus az intézményi gyakorlat eredményeképpen született meg, de a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével bekerült az Unió alapító szerződéseibe is. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 295. cikke ugyanis elismeri az intézményközi megállapodások létezését, és kimondja, hogy azok adott esetben kötelező erővel bírhatnak. A megállapodás kötelező ereje a felek szándékától függ.

Az intézményközi megállapodások több más formát – magatartási kódexek, iránymutatások vagy nyilatkozatok – is ölthetnek.

Utolsó frissítés: 27.08.2010

Top