Help Print this page 
Title and reference
Az Európai Unió jogi aktusai

Summaries of EU legislation: direct access to the main summaries page.
Multilingual display
Text

Az Európai Unió jogi aktusai

Az Európai Unió (EU) intézményei feladataik elvégzéséhez különböző jogi aktusokat fogadnak el. Ezek lehetnek jogalkotási és nem jogalkotási jogi aktusok. Jellegüktől függően lehetnek kötelező erejűek is.

ÖSSZEFOGLALÓ

Az Európai Unió (EU) intézményei feladataik elvégzéséhez különböző jogi aktusokat fogadnak el. Ezek lehetnek jogalkotási és nem jogalkotási jogi aktusok. Jellegüktől függően lehetnek kötelező erejűek is.

Bevezetés

A Lisszaboni Szerződés módosította az uniós jogi aktusok osztályozását. Az egyszerűsítés jegyében több mint tízről ötre csökkentette az uniós intézmények rendelkezésére álló jogi aktusok számát.

Ezenkívül a jogi aktusok új kategóriájának, a felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak az elfogadását is lehetővé tette az Európai Bizottság számára, valamint megerősítette a Bizottságnak a végrehajtási jogi aktusok elfogadásával kapcsolatos hatáskörét. Mindkét változtatás célja az uniós döntéshozás és e határozatok végrehajtása hatékonyságának a javítása volt.

Az uniós jogi aktusok és osztályozásuk

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 288. cikke szerint az európai intézmények a következő öt típusú jogi aktust fogadhatják el:

vélemény.

A rendelet, az irányelv és a határozat kötelező erejű jogi aktusok, míg az ajánlás és a vélemény nem azok.

A határozatok jellemzően egy vagy több címzetthez szólhatnak (uniós országokhoz, vállalkozásokhoz, emberekhez). Vannak konkrét címzett nélküli határozatok is, különösen a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) területén.

Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

Az EUMSZ 290. cikke lehetővé teszi az uniós jogalkotó (általánosságban az Európai Parlament és a Tanács) számára, hogy a Bizottságot olyan általánosan alkalmazandó, nem jogalkotási jogi aktusok elfogadására hatalmazzák fel, amelyek meghatározott jogalkotási jogi aktus bizonyos nem lényeges elemeit egészítik ki vagy módosítják.

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok például új (nem lényeges) szabályokat adhatnak valamely jogalkotási jogi aktushoz, illetve annak meghatározott aspektusai későbbi módosítását is tartalmazhatják. A jogalkotó így anélkül tud a szakpolitikai irány meghatározására és a célkitűzésekre koncentrálni, hogy túlzottan részletes és gyakran technikai jellegű vitákba kellene bocsátkoznia.

A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó hatáskör átruházása azonban szigorú korlátozások alá tartozik. Valóban kizárólag a Bizottságot lehet felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására felhatalmazni. Ezenkívül egy terület lényeges elemei nem képezhetik a hatáskör átruházásának részét, a hatáskör-átruházás célkitűzéseit, tartalmát, hatályát és időtartamát pedig jogalkotási jogi aktusokban kell meghatározni. Végül, a jogalkotónak kifejezetten meg kell határoznia a jogalkotási jogi aktusban a hatáskör-átruházás feltételeit. Ebben a tekintetben a Parlament és a Tanács rendelkezhet az átruházás visszavonására, illetve a felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szembeni kifogás közlésére irányuló jogról.

Ezt az eljárást széles körben alkalmazzák számos területen, például a belső piac, a mezőgazdaság, a környezetpolitika, a fogyasztóvédelem, a közlekedés, továbbá a szabadság, a biztonság és az igazság területén.

Végrehajtási jogi aktusok

A jogilag kötelező erejű uniós jogi aktusok végrehajtása elsődlegesen az uniós országok feladata. Egyes jogilag kötelező erejű uniós jogi aktusok végrehajtása azonban egységes feltételeket kíván meg. Ilyen esetekben a Bizottság vagy - kellően indokolt, meghatározott esetekben és az Európai Unióról szóló szerződés 24. és 26. cikkében meghatározott esetekben - a Tanács végrehajtási jogi aktusok elfogadására kap felhatalmazást (az EUMSZ 291. cikke).

Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó uniós országok általi ellenőrzési mechanizmusok szabályait és általános elveit állapítja meg. Ennek az ellenőrzésnek az eszköze - uniós kifejezéssel élve - a komitológiai eljárás, amelynek értelmében a Bizottság munkáját az uniós országok képviselőiből álló bizottságok segítik, amelyek elnöki tisztjét a Bizottság egy-egy képviselője tölti be. Valamennyi végrehajtási jogi aktus tervezetét a bizottság elé terjeszti annak elnöksége.

További információkért lásd az Európai Bizottság honlapján az uniós jogról szóló információkat.

utolsó frissítés 08.09.2015

Top