Help Print this page 

Summaries of EU Legislation

Title and reference
Az uniós országok szakpolitikai döntéshozatala terén az EU által támogatható területek

Summaries of EU legislation: direct access to the main summaries page.
Languages and formats available
Multilingual display
Text

Az uniós országok szakpolitikai döntéshozatala terén az EU által támogatható területek

 

ÖSSZEFOGLALÓ

BEVEZETÉS

A Lisszaboni Szerződés a következő négy új szakpolitikai területet vezette be, amelyek tekintetében az Európai Unió hatáskörrel rendelkezik:

  • a polgári védelem,
  • az igazgatási együttműködés,
  • az idegenforgalom és
  • a sport.

Az EU ezeken a területeken támogató hatáskörrel rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy nem rendelkezik további jogalkotási hatáskörrel ebben a vonatkozásban, azaz tevékenységével csak támogathatja az uniós országok fellépéseit, de nem harmonizálhatja a nemzeti jogot.

Ezeken a területeken egyébként transzverzális intézkedések útján az EU már eddig is tevékenykedett. A Lisszaboni Szerződés tisztázta az EU célkitűzéseit és fellépéseit azzal, hogy megteremtette e négy hatáskör jogalapját.

POLGÁRI VÉDELEM

A Lisszaboni Szerződés törekszik arra is, hogy javítsa az EU reagálóképességét a természeti vagy ember okozta katasztrófákkal szemben. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 196. cikke felhatalmazza az EU-t arra, hogy intézkedéseket fogadjon el a következők tekintetében:

Ezenkívül a polgári védelemre vonatkozó fenti feltételekre a szolidaritási záradék is irányadó, amelyről az Európai Unió működéséről szóló szerződés 222. cikke rendelkezik. Ez a klauzula lehetővé teszi az EU számára, hogy segítséget nyújtson a terrortámadás vagy a természeti vagy ember okozta katasztrófa által sújtott uniós országoknak.

IGAZGATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS

Az EU hatásköreit kiterjesztették az uniós országok közötti igazgatási együttműködésre is (az Európai Unió működéséről szóló szerződés 197. cikke). A cél az uniós jog eredményes végrehajtásának biztosítása, különösen az uniós országokon belüli közigazgatás hatékonyságának javítása útján (például a jövedéki adó területén). Az EU tehát elfogadhat olyan új intézkedéseket, amelyek célja a bevált gyakorlatok uniós országok közötti cseréjének, valamint képzési programok megvalósításának az előmozdítása.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés ugyanakkor két megszorítást is tartalmaz ennek az új hatáskörnek a gyakorlását illetően:

  • az uniós országok semmi esetre sem kötelezhetők arra, hogy igénybe vegyék az EU segítségét;
  • az EU nem fogadhat el az uniós országok törvényi és rendeleti rendelkezéseinek harmonizálására vonatkozó intézkedéseket.

IDEGENFORGALOM

Az idegenforgalom régebben is részét képezte számos uniós politikának, így például a regionális vagy a foglalkoztatáspolitikának. A Szerződés azonban konkrét jogalapot hoz létre, amely lehetővé teszi az EU számára az ezen a területen való fellépést (az Európai Unió működéséről szóló szerződés 195. cikke).

Az uniós fellépések két célt szolgálhatnak:

  • az ebben az ágazatban végzett tevékenységek fejlődéséhez szükséges kedvező környezet kialakítása,
  • az uniós országok fokozott együttműködésének előmozdítása, különösen bevált gyakorlatok cseréjével.

SPORT

A Lisszaboni Szerződés hatáskört ruház az EU-ra a sport területén. Mindamellett nem tartalmaz külön cikket erre vonatkozólag, hanem a sporttal kapcsolatos jogalapot a Szerződések oktatással, szakképzéssel és ifjúsággal foglalkozó szakaszaiba foglalja bele.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 165. cikke például kimondja, hogy az EU célja az európai sport előmozdítása. Konkrét példával élve, az EU-nak jogában áll támogatni az uniós országok azon fellépéseit, amelyek célja a sportolók fizikai és szellemi épségének védelme vagy a dopping elleni küzdelem.

Az EU jogosult továbbá együttműködésre lépni a sport területén tevékenykedő nemzetközi szervezetekkel.

utolsó frissítés 15.02.2016

Top