Help Print this page 

Summaries of EU Legislation

Title and reference
Uniós szintű kül- és biztonságpolitika

Summaries of EU legislation: direct access to the main summaries page.
Languages and formats available
Multilingual display
Text

Uniós szintű kül- és biztonságpolitika

 

ÖSSZEFOGLALÓ

HOGYAN IRÁNYÍTJA AZ EU KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKÁJÁT?

A közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) révén, amely kiterjed a külpolitika valamennyi területére és az EU biztonságával kapcsolatban felmerülő valamennyi kérdésre.

A KKBP felöleli a közös biztonság- és védelempolitikát (KBVP-t) is, amelybe az uniós politika védelmi, valamint katonai és civil válságkezelési aspektusai is beletartoznak.

FŐBB PONTOK

Az uniós kül- és biztonságpolitikára külön szabályok és eljárások vonatkoznak.

Döntéshozatal

Az Európai Tanács (az uniós országok állam-, illetve kormányfőiből álló csúcs, amely évente legalább négyszer tanácskozik) határozza meg az EU stratégiai érdekeit, célkitűzéseit és a KKBP főbb irányvonalait.

Az EU Tanácsa e célkitűzések és stratégiai irányvonalak figyelembevételével szavaz a KKBP értelmében meghozott intézkedésekről és álláspontokról.

Bár az EU Tanácsa által hozott határozatokhoz egyhangúságra van szükség, a határozatok egyes aspektusairól minősített többséggel is lehet határozni, amely az uniós országok szavazatainak 55%-át jelenti, az EU népességének legalább 65%-át képviselve.

Végrehajtás

A KKBP-t a kül- és biztonságpolitika főképviselője lépteti életbe.

A főképviselőt feladatai ellátásában az EU diplomáciai testülete, az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) segíti.

Az Európai Unió Bírósága a KKBP területére vonatkozóan nem rendelkezik hatáskörrel (az Európai Unióról szóló szerződés – EUSZ – 24. cikke), kivéve:

az EU által a magánszemélyekkel és jogi személyekkel szemben kiszabott korlátozó intézkedések (például szankciók) jogszerűségének felülvizsgálata tekintetében;

a KKBP uniós intézmények általi végrehajtásának ellenőrzése tekintetében.

Finanszírozás

A katonai vagy védelmi vonatkozású műveletek finanszírozását az uniós országok végzik.

Az egyéb működési kiadások finanszírozása az EU általános költségvetéséből történik.

HÁTTÉR

A KKBP-t – mai minőségében – a főképviselő tisztségével és az Európai Külügyi Szolgálattal együtt 2009-ben a Lisszaboni Szerződés hozta létre.

utolsó frissítés 08.12.2015

Top