Help Print this page 

Summaries of EU Legislation

Title and reference
Az EU-szerződések felülvizsgálata

Summaries of EU legislation: direct access to the main summaries page.
Languages and formats available
Multilingual display
Text

Az EU-szerződések felülvizsgálata

 

ÖSSZEFOGLALÓ

Az alapító szerződések felülvizsgálatának lehetősége alapvető fontosságú az Európai Unió (EU) számára. A felülvizsgálat lehetővé teszi az európai jogszabályi és szakpolitikai keretek kiigazítását azoknak az új kihívásoknak az esetében, amelyekkel az EU-nak szembesülnie kell. A Lisszaboni Szerződés leegyszerűsíti a felülvizsgálati eljárást, valamint demokratikusabbá teszi a felülvizsgálatot

A felülvizsgálati eljárások az Európai Unióról szóló szerződés 48. cikkében szerepelnek. Bármilyen eljárás indul, az uniós országoknak egyhangúlag kell elfogadniuk a Szerződés szóban forgó rendelkezéseinek felülvizsgálatát.

RENDES FELÜLVIZSGÁLATI ELJÁRÁS

A rendes felülvizsgálati eljárás a szerződésekre vonatkozó legfontosabb módosításokat, azaz az EU hatásköreinek kiterjesztését vagy szűkítését érinti. Az eljárás a következőképpen működik:

Valamely uniós ország nemzeti kormánya, az Európai Parlament és a Bizottság nyújthat be a szerződések módosítására irányuló javaslatot a Tanácsnak; a Tanács továbbítja a javaslatokat az (uniós országok állam- és kormányfőiből álló) Európai Tanácsnak, és értesíti a nemzeti parlamenteket is a javasolt eljárásról.

Amennyiben az Európai Tanács kedvező döntést hoz, akkor összeül a nemzeti parlamentek, az uniós országok állam- és kormányfőinek, valamint az Európai Parlament és a Bizottság képviselőiből álló Konvent. A Konvent megvizsgálja a módosító javaslatokat, majd konszenzus alapján meghozza határozatát.

Ezt követően a Tanács elnöke összehívja az uniós országok kormányközi konferenciáját, hogy közös megegyezéssel elfogadják a szerződések módosítását. Az új rendelkezések csak azután lépnek hatályba, hogy valamennyi uniós ország ratifikálta azokat.

Kisebb jelentőségű módosítások esetén az Európai Tanács az Európai Parlament jóváhagyását követően a Konvent összehívásának mellőzéséről is dönthet.

EGYSZERŰSÍTETT FELÜLVIZSGÁLATI ELJÁRÁS

A Lisszaboni Szerződés az EU belső politikáinak és intézkedéseinek (például mezőgazdaság és halászat, belső piac, határellenőrzés, gazdasági és monetáris politika) felülvizsgálatára egyszerűsített eljárást hoz létre. A kitűzött cél az európai integráció elősegítése ezeken a területeken.

Ennek az eljárásnak köszönhetően kiküszöbölhető az Európai Konvent és a kormányközi konferencia összehívása.

Az Európai Tanács a Bizottsággal, az Európai Parlamenttel - illetve monetáris területet érintő felülvizsgálat esetén - az Európai Központi Bankkal folytatott konzultációt követően egyhangúlag határoz. A szerződések új rendelkezései csak azt követően lépnek hatályba, hogy a tagállamok ratifikálták azokat.

Az egyszerűsített felülvizsgálati eljárás révén ugyanakkor az EU hatáskörei nem bővíthetők.

A 2008-as bankválságot követően az egyszerűsített eljárás révén engedélyezték az Európai Stabilitási Mechanizmus létrehozását az euroövezetbe tartozó országok között létrejött kormányközi megállapodás útján. Az Európai Tanács 2011. március 25-i határozata hozzáadott az Európai Unió működéséről szóló szerződés 136. cikkéhez egy harmadik bekezdést, amely a következőképpen hangzik: „azon tagállamok, amelyek hivatalos pénzneme az euró, […] stabilizációs mechanizmust hozhatnak létre”, de „a mechanizmus keretében igényelt pénzügyi segítségnyújtásra szigorú feltételek fognak vonatkozni”.

ÁTHIDALÓ ZÁRADÉK

Az „áthidaló záradék” egy második egyszerűsített felülvizsgálati eljárást is létrehoz.

Az általános áthidaló záradék (EUMSZ 48. cikk (7) bekezdés) az alábbi két esetet érinti:

1.

Amennyiben a szerződések valamely jogi aktus esetében a Tanács számára egyhangú határozathozatalt írnak elő, az Európai Tanács minősített többséggel történő határozathozatalt engedélyező határozatot fogadhat el. Ez a lehetőség nem alkalmazható katonai vagy védelmi vonatkozású határozatokra.

2.

Amennyiben a Szerződések úgy rendelkeznek, hogy a Tanácsnak a jogi aktusokat különleges jogalkotási eljárás szerint kell elfogadnia, az Európai Tanács az ilyen jogi aktusok rendes jogalkotási eljárás szerinti elfogadását engedélyező határozatot fogadhat el.

Mindkét esetben az Európai Tanács az Európai Parlament jóváhagyását követően egyhangúlag is dönthet. Ezen túlmenően valamennyi nemzeti parlament kifogásolási joggal rendelkezik, és megakadályozhatja az általános áthidaló záradék hatálybalépését.

A RUGALMASSÁGI ZÁRADÉK (EUMSZ 352. CIKK)

Ez a záradék kiterjeszti az EU hatáskörét abban az esetben, ha a szerződések valamely célkitűzésének eléréséhez fellépésre van szükség, de a szerződések nem biztosítják a szükséges hatáskört. E rendelkezés értelmében a Tanács a Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően egyhangúlag meghozza a megfelelő intézkedéseket. Ezen intézkedések tekintetében nem szükséges harmonizálni az uniós országok jogszabályait azokon a területeken, amelyek vonatkozásában a szerződések kizárják a jogharmonizációt.

utolsó frissítés 17.11.2015

Top