Integrált tengerpolitikáról szóló cselekvési terv

A tengeri erőforrások védelme érdekében az Európai Bizottság integrált, horizontális és ágazatközi tengerpolitikát kíván létrehozni, amely a tengerekkel és óceánokkal való kapcsolatunk valamennyi vonatkozását magában foglalja. A lisszaboni és göteborgi stratégia alapján készült közlemény részletesen ismerteti a Bizottság által javasolt irányítási keretrendszert, célkitűzéseket és eszközöket.

JOGI AKTUS

A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának (2007. október 10.) az Európai Unió integrált tengerpolitikájáról [COM(2007) 575 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

ÖSSZEFOGLALÓ

Az integrált tengerpolitika létrehozása pontosan meghatározott irányítási keretrendszert tesz szükségessé. A Bizottság létrehozta a tengerpolitikai funkciót, amelynek feladata az ágazati politikák közötti kölcsönhatások vizsgálata és azok összehangolásának biztosítása. A Bizottság továbbá segítséget kért az Európai Unió tengeri ügyekben érintett szerveitől az új szakpolitikák kidolgozásához. Az új tengerpolitika kialakítása ráadásul maga után vonja a civil társadalommal és az érdekelt felekkel folytatott konzultációt, illetve az átfogó hatásértékelést.

Célkitűzések

Az EU integrált tengerpolitikájának első célkitűzése az óceánok és tengerek fenntartható használatának maximalizálása, egyúttal lehetővé téve a tengeri ágazat és a part menti régiók növekedését. Az ágazat versenyképessége, biztonsága és védelme érdekében az Európai Bizottság vállalja, hogy:

• kidolgoz egy az éghajlatváltozás hatásainak a parti régiókban való mérséklését célzó stratégiát;
• fokozni fogja a tengeri ügyekkel kapcsolatos szakmai képesítéseket és tanulmányokat, hogy az ágazaton belül vonzóbb karrierlehetőségeket kínáljon;
• létrehozza a közigazgatási és vámkorlátok nélküli európai tengeri szállítási térséget, valamint a 2008–2018 közötti időszakra átfogó tengeri szállítási stratégiát dolgoz ki, amelynek célja az európai tengeri szállítás hatékonyságának és versenyképességének javítása;
• iránymutatásokat ad ki a kikötőkre vonatkozó környezetvédelmi jogszabályok alkalmazásáról, és javaslatot fog tenni egy új kikötői politikára, figyelembe véve a kikötők összetett szerepét;
• ösztönözni fogja a több ágazatot összefogó klaszterek kialakítását, és fokozni fogja a hajógyártás és az energiaügyek terén megvalósuló technológiai innovációt annak érdekében, hogy a gazdasági versenyképesség biztosításával egyidejűleg óvja a környezetet;
• támogatja a hajózás okozta levegőszennyezés és üvegházhatásúgáz-kibocsátások csökkentésére irányuló nemzetközi erőfeszítéseket;
• intézkedéseket hoz a tengerbe való visszadobás, az illegális, nem bejelentett és nem szabályozott halászat, valamint minden kártékony gyakorlat megszüntetésére.

A második központi célkitűzés a tengerpolitika tudás- és innovációs alapjának felépítése. A tengeri tudományok, technológia és kutatás lehetővé teszi az emberi tevékenységek tengeri rendszerekre gyakorolt hatásának vizsgálatát, és megoldásokat kínál a környezetromlás és az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésére. Az Európai Bizottság tervei szerint:

• be fogja terjeszteni a tengeri és tengerészeti kutatás átfogó európai stratégiáját;
• a 7. keretprogram keretében javítani fogja a tengeri ügyek megértését;
• támogatni fogja egy európai tengertudományi partnerség létrehozását a tudományos közösség, az ipar és a politikaformálók közötti egyeztetett párbeszédhez.

Az integrált politika további célkitűzése, hogy a part menti és a legkülső régiókban jobb életminőséget teremtsen, mégpedig azáltal, hogy összehangolja a gazdasági fejlődést és a környezet védelmét. A Bizottság különösen az alábbi intézkedéseket tervezi:

• támogatni fogja a part menti turizmust;
• adatbázist fog készíteni a tengeri projektekre és part menti régiók számára rendelkezésre álló közösségi pénzeszközökről;
• az említett régiókra vonatkozóan közösségi katasztrófamegelőzési stratégiát fog kidolgozni;
• fejleszteni fogja a legkülső régiók és szigetek tengeri lehetőségeit.

Az EU ezenfelül törekedni fog a nemzetközi tengerészeti ügyekben betöltött vezető szerepének megerősítésére. Az integrált tengerpolitika lehetővé teszi a tengeri ügyek hatékonyabb nemzetközi irányítását csakúgy, mint az e területhez kapcsolódó uniós prioritások érvényesítését. Tekintettel a tengeri ágazatban tapasztalható nehézségek globális jellegére, ez rendkívüli jelentőséggel bír. A Bizottság éppen ezért különösen elő fogja mozdítani a következőket:

• a tengeri ügyekben való együttműködés az európai bővítési politika, az európai szomszédsági politika és az északi dimenzió keretében, valamint a főbb partnerekkel folytatott strukturált párbeszéd. Elengedhetetlen, hogy a nemzetközi megállapodásokat a partnerek is alkalmazzák;
• szorgalmazni fogja, hogy a tagállamok ratifikálják és hajtsák végre a vonatkozó jogi aktusokat.

Az integrált tengerpolitika utolsó célkitűzése a tengeri Európa ismertségének növelése, valamint a tengeri tevékenységek és tengeri foglalkozások köztudatban kialakult képének javítása. Ennek érdekében a Bizottság az alábbi konkrét intézkedéseket és eszközöket javasolja:

• oktatási eszközök (tengeri atlasz), illetve olyan eszközök kidolgozása, amelyek felhívják a figyelmet a közös tengerészeti örökségre;
• az európai tengerészeti nap megünneplése 2008-tól minden évben.

Eszközök

A tengerpolitikák közös létrehozásának keretében az alábbi három eszköz kiemelkedő fontosságú:

• európai tengeri felügyeleti hálózat, amelynek célja a tengerek biztonságos használatának, valamint az EU tengeri határai védelmének szavatolása, mivel ezek a problémák egyszerre több országot is érintenek. A Bizottság különösen ösztönzi a parti őrségek vagy más megfelelő ügynökségek közötti együttműködést, és mindent meg fog tenni a felügyeleti rendszerek interoperabilitásának javítása érdekében;
• tengeri területfejlesztést célzó integrált (szárazföldi és tengeri) partiövezet-igazgatás. Noha ez a terület a tagállamok hatáskörébe tartozik, európai szintű kötelezettségvállalásra is szükség van. A Bizottság 2008-ban menetrendet fog előterjeszteni az eszköz fejlesztésének támogatása céljából;
• az óceánokon folyó természeti és emberi tevékenységre vonatkozó átfogó és elérhető adat- és információforrás, amely megkönnyíti a tengerpolitikával kapcsolatos stratégiai döntéseket. Lépéseket fognak tenni egy európai tengeri megfigyelési és adathálózat létrehozása, valamint a tagállami vizek többdimenziós feltérképezése érdekében.

Háttér

A közlemény az Európai Unió jövőbeni tengerpolitikájáról szóló zöld könyv nyomán lezajlott konzultációt követően született, amelynek keretében a júniusi Európai Tanács cselekvési terv kidolgozására szólítja fel a Bizottságot.

KAPCSOLÓDÓ JOGI AKTUSOK

Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács rendelete (2010. október 29.) az integrált tengerpolitika továbbfejlesztését támogató program létrehozásáról [COM(2010) 494 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé]. Ez a javaslat egy olyan program létrehozására tesz javaslatot, amely támogatná az integrált tengerpolitika továbbfejlesztését és végrehajtását célzó tervezett intézkedéseket. A javaslat a 2011 januárja és 2013 decembere között megkezdődő előkészítő intézkedések és kísérleti projektek folytatásaként valósul meg. A program biztosítaná a 2007-ben elfogadott cselekvési tervben foglalt célkitűzések és prioritások eléréséhez szükséges pénzügyi forrásokat.

COD/2010/0257 együttdöntési eljárás

A Bizottság közleménye (2010. október 8.) – A tengerekkel kapcsolatos tudás 2020: tengermegfigyelés és tengeriadat-kezelés az intelligens és fenntartható növekedés szolgálatában [COM(2010) 461 – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé]. Ez a közlemény egy cselekvési tervet ismertet, amely egyike az európai uniós integrált tengerpolitika három interdiszciplináris eszközének. A három tengely mentén szervezett cselekvési terv célja a tengeri adatok megbízhatóságának javítása, azok felhasználásának egyszerűsítése és költséghatékonyabbá tétele, valamint az adatokat felhasználók versenyképességének javítása.

A Bizottság közleménye (2009. október 15.) – Úton a tengerfelügyelet integrációja felé: Az EU tengeri területeire kiterjedő közös információmegosztási környezet [COM(2009) 538 – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé]. Ez a közlemény az európai uniós tengerpolitika második interdiszciplináris eszköze. Meghatározza a tengeri területekre vonatkozó közös információmegosztási környezet kialakításának vezérelveit, és útjára indítja az annak létrehozását célzó folyamatot. A siker érdekében fokozott koordinációra és egyetértésre van szükség az Európai Bizottság, a tagállamok és a tárgyalópartnerek között.

A Bizottság közleménye (2008. november 25.) – Tengeri területrendezési útiterv: Egységes alapelvek érvényesítése az EU-ban [COM(2008) 791 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé]. A tengeri területrendezés az integrált tengerpolitika kulcsfontosságú eszköze, amelynek célja az érdekelt felek közötti hatékonyabb koordináció biztosítása, valamint a tengerek és óceánok kihasználásának optimalizálása. Ez a közlemény a jelenlegi gyakorlat és a meglévő szabályozás alapján számos fontos alapelvet határoz meg. Ezek az alapelvek szolgálnak kiindulópontként a tengeri területrendezéssel kapcsolatos egységes megközelítés kidolgozását célzó egyeztetésekhez.

A Bizottság jelentése (2009. október 15.) – Az integrált uniós tengerpolitika eredményeiről szóló helyzetjelentés [COM(2009) 540 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé]. A Bizottság megvizsgálta az integrált tengerpolitika terén a 2007. évi közlemény elfogadása óta elért haladást, és a jövőre vonatkozóan hat stratégiai irányvonalat határozott meg:

• integrált tengerpolitikai irányítás: az uniós intézmények, a tagállamok és a partvidékek feladata, hogy hatékony struktúrákat alakítsanak ki, elősegítve ezáltal az ágazatközi együttműködést és az érdekelt felekkel folytatott konzultációt. Ezeknek a struktúráknak lehetővé kell tenniük a tengerpolitikával összefüggő egyes ágazati politikák között meglévő szinergiák hasznosítását. Amennyire lehetséges, kerülniük kell az ágazati politikák egymástól elszigetelt megközelítését;
• ágazatközi eszközök kifejlesztése: ilyenek például a tengeri területrendezés, a tengerrel kapcsolatos átfogó tudás- és adatbázisok, valamint az integrált tengerfelügyelet. Ezek az eszközök jelentős gazdasági beruházásokat tehetnek lehetővé, és javíthatják az európai tengeri területek kezelését;
• a tengeri tevékenységek határainak megállapítása a fenntarthatóság érdekében: a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelvvel összefüggésben ezek a korlátozások figyelembe veszik a tengeri tevékenységek kidolgozásának a tengerekre és óceánokra gyakorolt hatását;
• a tengeri medencékhez kapcsolódó stratégiák: ezek a stratégiák hozzájárulnak az integrált tengerpolitika sikeréhez. Lehetővé teszik, hogy a politikai prioritásokat és eszközöket az egyes nagy európai tengeri medencék földrajzi, gazdasági és politikai sajátosságaihoz igazítsák;
• az integrált tengerpolitika nemzetközi dimenziójának megerősítése: Európának vezető szerepet kell vállalnia a globális tengerpolitikai irányítás hatékonyságának növelésében, mint ahogyan azt a kalózkodás vagy a pusztító hatású halászati módszerek elleni fellépés esetében is tette;
• fenntartható gazdasági növekedés, foglalkoztatás és innováció: az EU-nak egységes és átfogó gazdasági prioritásokat kell meghatároznia a közösségen belüli tengeri szállítás fejlesztésének támogatása, a környezetbarát hajók projektjének előmozdítása, a tengeri energiatermelés ösztönzése stb. érdekében. Ezenfelül ügyelnie kell arra, hogy a területi kohézióról kibontakozó vitában teljes mértékben figyelembe vegyék a tengerpolitika és a part menti területek érdekeit.

A Bizottságnak 2010 során politikai dokumentumot kell közzétennie e hat stratégiai irányvonal végrehajtásáról.

Utolsó frissítés: 03.12.2010