Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF)

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (az OLAF) az Európai Unió (EU) intézményein belüli korrupciót és súlyos kötelességszegést, valamint az uniós költségvetés terhére elkövetett csalást vizsgálja. A Hivatal ezenfelül segítséget nyújt az EU csalás elleni politikájának kidolgozásához.

JOGI AKTUS

A Bizottság 1999/352/EK, ESZAK, Euratom határozata (1999. április 28.) az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) létrehozásáról.

ÖSSZEFOGLALÓ

MIRŐL SZÓL A HATÁROZAT?

Az OLAF-ot 1999-ben hozta létre az eredeti határozat (1999/352/EK, ESZAK, Euratom), meghatározva feladatait, felelősségi köreit, felépítését és működési módját. A határozat egy későbbi, 2013-as felülvizsgálata lehetővé tette, hogy az OLAF hatékonyabban és eredményesebben végezze - különösen a külső szervezetekkel folyó - tevékenységét.

FŐBB PONTOK

Csalásnak a személyes haszonszerzés vagy másoknak való károkozás céljából elkövetett szándékos megtévesztést nevezzük. Uniós szinten a károkozás eredhet az EU költségvetéséből történő jogosulatlan kifizetésből vagy az uniós költségvetési bevételek - például vámok, mezőgazdasági vámok és cukorilletékek - befizetésének elmulasztásából.

Az OLAF vizsgálatot indíthat:

• az Európai Unió intézményeinél és szerveinél csalás, korrupció, illetve bármely más, az uniós pénzügyi érdekeket érintő jogsértő tevékenység, valamint - az uniós pénzügyi érdekeket nem érintő - a hivatali kötelezettségekkel kapcsolatos súlyos mulasztások felderítése céljából;
• az Európai Unió intézményein és szervein kívül személyek vagy szervezetek által elkövetett csalás vagy más szabálysértő magatartás felderítésére. A vizsgálatokba az OLAF bevonhatja az uniós országok (illetve olykor valamely harmadik ország) hatóságait.

Az OLAF főigazgatójának megbízatása 7 évre szól, és nem újítható meg.

Az OLAF felügyeleti bizottsága nyomon követi a Hivatal tevékenységét, igyekszik megerősíteni annak függetlenségét, valamint felügyeli az eljárási garanciák alkalmazását.

Az OLAF-ra a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében a magánszemélyek adatvédelméről szóló uniós jogszabály vonatkozik.

Az OLAF igazgatási és nyomozati szerv. Kizárólag ajánlást tehet arra vonatkozóan, hogy a vizsgálatait követően az uniós vagy nemzeti hatóságok milyen intézkedéseket hozzanak.

A Hercule III program hozzájárul az uniós országok számos projektjének finanszírozásához, ezáltal nyújtva támogatást az uniós költségvetés terhére elkövetett bűncselekmények elleni küzdelemben. A program finanszírozza például szkennerek és egyéb műszaki felszerelések repülőterek és kikötők számára történő beszerzését, valamint a képzési tevékenységeket.

MIKORTÓL HATÁLYOS E HATÁROZAT?

1999. április 28-tól.

HÁTTÉR

Az OLAF az 1999/352/EK, ESZAK, Euratom határozat (és annak későbbi módosításai) alapján jött létre. Ezt a határozatot az OLAF feladatát és hatáskörét meghatározó 883/2013/EU, Euratom rendelet, valamint az uniós intézményekben folytatandó vizsgálatokról rendelkező intézményközi megállapodás egészíti ki.

További információkért lásd az OLAF honlapját.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1-22. o.).

Intézményközi megállapodás (1999. május 25.) az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Közösségek Bizottsága között az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) belső vizsgálatairól (HL L 136., 1999.5.31., 15-19. o.).

utolsó frissítés 23.04.2015