Egyezmény a hivatalos személyeket érintő korrupció elleni küzdelemről

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMOKRÓL:

Egyezmény az EU tisztviselőit és az EU tagállamainak tisztviselőit érintő korrupció elleni küzdelemről

A Tanács jogi aktusa az EU tisztviselőit és az EU tagállamainak tisztviselőit érintő korrupció elleni küzdelemről szóló egyezmény kidolgozásáról

MI AZ EGYEZMÉNY ÉS A JOGI AKTUS CÉLJA?

Az egyezmény:
- célja annak biztosítása, hogy valamennyi uniós tagállam megtegye a szükséges intézkedéseket a hivatalos személyeket* érintő korrupció bűncselekménnyé nyilvánítása érdekében;
- az európai tisztviselőket* vagy az uniós tagállamok nemzeti tisztviselőit* érintő korrupció elleni küzdelem és ebben a küzdelemben az uniós tagállamok közötti igazságügyi együttműködés megerősítése végett került létrehozásra.
A jogi aktus tartalmazza az egyezmény létrehozására vonatkozó tanácsi megállapodást.

FŐBB PONTOK

Az egyezmény értelmében minden egyes uniós tagállam köteles meghozni azokat a szükséges intézkedéseket, amelyek bűncselekménnyé nyilvánítják a hivatalos személyek által elkövetett mind aktív* , mind passzív korrupciót*. Az egyezmény kitér mind a korrupció valamely formájában való részvételre, mind az arra való felbujtásra.
A szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. Továbbá minden tagállam megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a vállalkozások vezetőit vagy egy vállalkozáson belül döntési jogosultsággal rendelkező vagy ellenőrzést gyakorló személyeket büntetőjogilag felelősségre lehessen vonni az aktív korrupciónak e személyek felügyelete alá tartozó, a vállalkozás érdekében eljáró személy által elkövetett eseteiben.
Minden tagállam megteszi a szükséges intézkedéseket joghatóságának megállapítására a bűncselekmények tekintetében az ezen egyezményből eredő kötelezettségekkel összhangban, amennyiben:
- a bűncselekményt teljesen vagy részben a saját területén követték el;
- az elkövető saját állampolgára vagy tisztviselője;
- a bűncselekményt uniós vagy nemzeti tisztviselő vagy egy uniós intézmény olyan tagjának sérelmére követték el, aki egyúttal saját állampolgára;
- az elkövető uniós tisztviselő, aki olyan uniós intézménynél, ügynökségnél vagy szervnél dolgozik, amelynek székhelye a kérdéses uniós tagállamban található.
Ha az egyezményből eredő kötelezettségekkel összhangban megállapított bűncselekménnyel kapcsolatos bármely eljárás legalább két tagállamot érint, az érintett államok együttműködnek a nyomozásban, a büntetőeljárás során és a kiszabott büntetés végrehajtásában.
A tagállamok alkalmazzák azt a szabályt, hogy nem lehet jogi eljárást indítani kétszer ugyanazon bűncselekményre vonatkozóan (más néven a ne bis in idem elv), bár vannak kivételek ezen elv alól.
Az uniós tagállamok jóváhagyhatnak olyan belső jogi rendelkezéseket, amelyek túlmutatnak az egyezményben meghatározott kötelezettségeken.
Amennyiben vita merül fel az uniós tagállamok között az egyezmény értelmezésére vagy alkalmazására vonatkozóan, és közös megegyezés hiányában, az ügyet a Tanácsnak az Európai Unióról szóló szerződés IV. címében foglalt eljárás szerint kell megvizsgálnia. Amennyiben a Tanács hat hónapon belül nem talál megoldást, az ügyet a vitában érintett valamely fél az Európai Unió Bírósága elé utalhatja. A Bíróságnak továbbá hatókörébe tartozik az uniós országok között és az Európai Bizottság közötti vitás ügyek rendezése is.

HATÁLYBALÉPÉS IDŐPONTJA

Az egyezmény 2005. szeptember 28-án lépett hatályba, és valamennyi uniós tagállam csatlakozott hozzá.

HÁTTÉR

Az aktív és passzív korrupció bűncselekménnyé nyilvánítását számos, az elmúlt két évtizedben létrehozott nemzetközi és európai jogi eszköz is tartalmazza.

Nemzetközi szinten

Az aktív és passzív korrupció bűncselekménnyé nyilvánítását az Egyesült Nemzetek Korrupció elleni egyezménye (UNCAC) szabályozza, amely egyetemes hatályú nemzetközi szerződés. Az egyezmény 2005. december 14-én lépett hatályba. 2014 decemberéig valamennyi uniós tagállam ratifikálta az UNCAC-ot, továbbá az EU 2008-ban vált a szerződésben részes féllé (2008/801/EK határozat).
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek az (1999 óta hatályban lévő) nemzetközi kereskedelmi ügyletekben külföldi hivatalos személyek megvesztegetése elleni küzdelemről szóló egyezménye jogilag kötelező erejű standardokat hoz létre a külföldi hivatalos személyek megvesztegetésének bűncselekménnyé nyilvánítása érdekében a nemzetközi üzleti tranzakciókra vonatkozóan, és alapjául szolgál olyan kapcsolódó intézkedéseknek, amelyek ezt hatályossá teszik. Ez a nemzetközi korrupció „ellátási oldalára” összpontosít.

Európai szinten

Az Európa Tanács (2002 óta hatályban lévő) büntetőjogi egyezménye a korrupcióról is egy ambiciózus eszköz, mely célja a korrupt gyakorlatok koordinált bűncselekménnyé nyilvánítása. Továbbá kiegészítő büntetőjogi intézkedéseket biztosít, és megerősíti a nemzetközi együttműködést a korrupciós bűncselekményekkel kapcsolatos büntetőeljárás során.

Megjegyzés: Habár a legtöbb uniós tagállam részes fele ezen utóbbi egyezményeknek (a nemzetközi kereskedelmi ügyletekben külföldi hivatalos személyek megvesztegetése elleni küzdelemről szóló egyezmény és a büntetőjogi egyezmény a korrupcióról), maga az EU nem az.

További információk a következő oldalon állnak rendelkezésre:

Korrupció (Európai Bizottság).

KULCSFOGALMAK

Hivatalos személy: európai vagy nemzeti tisztviselő, ideértve más uniós tagállamok nemzeti tisztviselőit.

Európai tisztviselő: olyan személy, aki tisztviselő vagy egyéb szerződéses alkalmazott az EU tisztviselőinek személyzeti szabályzata értelmében, valamint olyan, az uniós tagállamok által vagy köz- vagy magánjogi szerv által az EU-ba kirendelt személy, aki az uniós tisztviselőkével vagy egyéb alkalmazottakéval egyenértékű feladatokat lát el.

Nemzeti tisztviselő: azon uniós tagállam nemzeti joga által meghatározott hivatalos személy, amelyben a kérdéses személy ezen uniós tagállam büntetőjoga alkalmazásának céljából végzi ezt a feladatot.

Aktív korrupció: bárki, aki szándékosan, közvetlenül vagy közvetítő útján, bármiféle előnyt ígér vagy ad egy tisztviselőnek, a maga vagy harmadik személy javára azért, hogy a tisztviselő, hivatali kötelességét megszegve, hatáskörébe tartozó intézkedést vagy hatásköre gyakorlása során intézkedést tegyen vagy ne tegyen, aktív korrupciót követ el.

Passzív korrupció: az a tisztviselő, aki szándékosan, közvetlenül vagy közvetítő útján bármilyen előnyt kér, vagy az előnyt elfogadja, a maga vagy harmadik személy javára, vagy ilyen előny ígéretét elfogadja azért, hogy hivatali kötelességét megszegve, hatáskörébe tartozó intézkedést vagy hatásköre gyakorlása során intézkedést tegyen vagy ne tegyen, passzív korrupciót követ el.

FŐ DOKUMENTUMOK

Egyezmény az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke (2) bekezdésének c) pontja alapján, az Európai Közösségek tisztviselőit és az Európai Unió tagállamainak tisztviselőit érintő korrupció elleni küzdelemről (HL C 195., 1997.6.25., 2–11. o.)

A Tanács jogi aktusa (1997. május 26.) az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke (2) bekezdésének c) pontja alapján, az Európai Közösségek tisztviselőit és az Európai Unió tagállamainak tisztviselőit érintő korrupció elleni küzdelemről szóló egyezmény kidolgozásáról (HL C 195., 1997.6.25., 1. o.)

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség („az EPPO”) létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1–71.o.)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29–41. o.)

A Tanács (EU) 2016/63 határozata (2016. január 15.) Horvátországnak az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke (2) bekezdésének c) pontja alapján, az Európai Közösségek tisztviselőit és az Európai Unió tagállamainak tisztviselőit érintő korrupció elleni küzdelemről szóló egyezményhez történő csatlakozásáról (HL L 14., 2016.1.21., 23–24. o.)

A Tanács 2008/801/EK határozata (2008. szeptember 25.) az Egyesült Nemzetek Szervezete Korrupció elleni Egyezményének az Európai Közösség nevében történő megkötéséről (HL L 287., 2008.10.29., 1–110. o.)

A Tanács 2007/751/EK határozata (2007. november 8.) Bulgáriának és Romániának az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke (2) bekezdésének c) pontja alapján, az Európai Közösségek tisztviselőit és az Európai Unió tagállamainak tisztviselőit érintő korrupció elleni küzdelemről szóló egyezményhez történő csatlakozásáról (HL L 304., 2007.11.22., 34–35. o.)

A Tanács 2003/642/IB határozata (2003. július 22.) az Európai Közösségek tisztviselőit és az Európai Unió tagállamainak tisztviselőit érintő korrupció elleni küzdelemről szóló egyezmény Gibraltárra történő alkalmazásáról (HL L 226., 2003.9.10., 27. o.)

A Tanács 2003/568/IB kerethatározata (2003. július 22.) a magánszektorban tapasztalható korrupció elleni küzdelemről (HL L 192., 2003.7.31., 54–56. o.)

Magyarázó jelentés az Európai Közösségek tisztviselőit, illetve az Európai Unió tagállamainak tisztviselőit érintő korrupció elleni küzdelemről szóló egyezményről (a Tanács által 1998. december 3-án elfogadott szöveg) (HL C 391., 1998.12.15., 1–12. o.)

A Tanács jogi aktusa (1996. szeptember 27.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezményhez csatolt jegyzőkönyv létrehozásáról (HL C 313., 1996.10.23., 1–10. o.)

A Tanács jogi aktusa (1995. július 26.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezmény létrehozásáról (HL C 316., 1995.11.27., 48–57. o.)

utolsó frissítés 08.03.2019

Top