A „szennyező fizet” elve és a környezeti felelősség

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

2004/35/EK irányelv a környezeti károk megelőzése és felszámolása tekintetében a környezeti felelősségről

MI AZ IRÁNYELV CÉLJA?

Az irányelv megállapítja a „szennyező fizet” elve alapján létrehozott szabályokat. Ez azt jelenti, hogy a környezeti kárt okozó vállalat felelős az okozott kárért, meg kell tennie a szükséges megelőző vagy felszámolási intézkedéseket, és viselnie kell az ezzel kapcsolatos költségeket.

FŐBB PONTOK

Az irányelv a következőképpen határozza meg a környezeti kár fogalmát:

• minden olyan kár, amely jelentős kedvezőtlen hatást gyakorol a vízkészletek környezeti (ökológiai, kémiai vagy mennyiségi) állapotára a 2000/60/EK irányelvben, az (uniós víz-keretirányelvben), valamint a 2008/56/EK 2008/56/EK irányelvben (a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelvben) meghatározottak szerint;
• a földterület minden olyan típusú szennyezése, amely az emberi egészség károsodásának jelentős kockázatával jár;
• a védett fajokat és a természetes élőhelyeket érintő minden olyan kár, amely kedvezőtlen hatást gyakorol a védettségre a vadon élő madarak védelméről szóló 2009/147/EK irányelvben és a 92/43/EGK irányelvben (az élőhelyvédelmi irányelvben) meghatározottak szerint.

A fogalommeghatározás tartalmazza a szennyező anyagoknak a levegőbe (mivel ez befolyásolja a talaj- és a vízkörülményeket), a szárazföldi felszíni vizekbe és a felszín alatti vizekbe történő kibocsátását, valamint minden, a 2001/18/EK irányelvben megállapított, géntechnológiával módosított szervezet környezetbe történő szándékos kibocsátását.

Az irányelv hatálya

Két esetben merül fel a felelősség kérdése:

• 1.

  Olyan környezeti károk, amelyeket az irányelv III. mellékletében felsorolt bármely tevékenység vált ki, többek között a következők:

  • energiaipar;
  • fémtermelés és fémfeldolgozás;
  • ásványipar;
  • vegyipar;
  • hulladékkezelés;
  • nagy léptékű cellulóz-, papír- és kartongyártás, textilfestés és cserzőüzemek;
  • nagy léptékű hús-, tejtermék- és élelmiszergyártás.
• 2.

  A védett fajokban vagy a természetes élőhelyekben a III. mellékletben fel nem sorolt keresőtevékenység által okozott károk (vagy ezek közvetlen veszélye), amennyiben a gazdasági szereplő vétkesen vagy gondatlanul jár el.

Kivételek

A kivételek közé tartoznak a fegyveres konfliktusok, a természeti katasztrófák, az olyan környezeti károk, amelyek tekintetében a felelősség bizonyos nemzetközi egyezmények alkalmazási körébe tartozik (pl. tengeri szennyezés), valamint az Euratom-Szerződés alkalmazási körébe tartozó nukleáris kockázatok.

Megelőző és kárfelszámolási intézkedések

• Amennyiben fennáll a környezeti kár bekövetkezésének közvetlen veszélye, a vállalatnak haladéktalanul meg kell tennie a szükséges megelőző intézkedéseket.
• Amennyiben a környezeti kár már bekövetkezett, a vállalatnak haladéktalanul tájékoztatnia kell erről a hatóságokat, és lépéseket kell tennie azzal a céllal, hogy megelőzze a további környezeti károkat és az emberi egészségre gyakorolt kedvezőtlen hatásokat, valamint megfelelő felszámolási intézkedéseket kell hoznia.

A vállalat viseli a megelőző intézkedések és a felszámolási intézkedések költségeit, kivéve bizonyos eseteket, például ha a kár előidézője harmadik fél volt, és azok a megfelelő biztonsági intézkedések ellenére következtek be, vagy ha a kár egy hatósági utasítás betartásából ered.

Végrehajtás

• A 2016-os végrehajtási jelentés megvizsgálta az irányelv 2007 és 2013 közötti végrehajtásának eredményeit, valamint tartalmazott egy, a REFIT (az Európai Bizottság Célravezető és hatásos szabályozás programja) keretén belül elvégzett értékelést is.
• A jelentés megerősíti, hogy bár az irányelv hatása még nem teljes körű, hatékonynak bizonyult a környezeti károk felszámolása és a megelőzés ösztönzése tekintetében.

(EU) 2019/1010 módosító rendelet

Az irányelvet 2019-ben az (EU) 2019/1010 rendelet módosította, amely összehangolja és egyszerűsíti a környezeti jogszabályok terén érvényes jelentéstételi kötelezettségeket. A bevezetésre került, 2019. június 26. óta alkalmazott új szabályok a következők:

• Az uniós országok jelentést tesznek a Bizottságnak az irányelv végrehajtása során szerzett tapasztalatokról. A szolgáltatandó információk az irányelv VI. mellékletében szerepelnek, és 2022. április 30-ig, majd ezt követően ötévente kell begyűjteni azokat.
• A Bizottság 2023. április 30-ig, és azt követően ötévente közzéteszi az irányelvről az uniós országok által szolgáltatott információk alapján készített értékelését.
• A Bizottság 2020. december 31-ig iránymutatásokat dolgoz ki az irányelvben meghatározott „környezeti kár” fogalmának közös értelmezéséről.

MIKORTÓL HATÁLYOS AZ IRÁNYELV?

Az irányelv 2004. április 30. óta hatályos, az uniós országok nemzeti jogába pedig 2007. április 30-ig kellett átültetni.

HÁTTÉR

További információk:

• Környezeti felelősség (Európai Bizottság).

FŐ DOKUMENTUM

Az Európai Parlament és a Tanács 2004/35/EK irányelve (2004. április 21.) a környezeti károk megelőzése és felszámolása tekintetében a környezeti felelősségről (HL L 143., 2004.4.30., 56–75. o.)

A 2004/35/EK irányelv későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A Bizottság jelentése a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek: A Bizottság jelentése a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek a környezeti károk megelőzése és felszámolása tekintetében a környezeti felelősségről szóló 2004/35/EK irányelv 18. cikkének (2) bekezdése alapján (COM(2016) 204 final, 2016.4.14.)

Bizottsági szolgálati munkadokumentum: A környezeti felelősségről szóló irányelv REFIT-értékelése, amely a következő dokumentumot kíséri: A Bizottság jelentése a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek a környezeti károk megelőzése és felszámolása tekintetében a környezeti felelősségről szóló 2004/35/EK irányelv 18. cikkének (2) bekezdése alapján (SWD(2016) 121 final, 2016.4.14.)

utolsó frissítés 17.06.2020