Help Print this page 

Summaries of EU Legislation

Title and reference
A költségvetési politikák felügyelete

Summaries of EU legislation: direct access to the main summaries page.
Multilingual display
Text

A költségvetési politikák felügyelete

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

1466/97/EK rendelet – a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítése és a gazdaságpolitikák felügyelete és összehangolása

MI A RENDELET CÉLJA?

  • Bevezeti a Stabilitási és növekedési paktum preventív ágát. Ez az Európai Unió (EU) megfelelő működéséhez szükséges költségvetési fegyelem biztosítását szolgáló megelőző intézkedéseket jelent.
  • A rendelet az egységes valutát bevezető és az abban még részt nem vevő uniós országokra egyaránt vonatkozik.

FŐBB PONTOK

  • E rendelet célja az uniós országok költségvetési politikái felügyeletének és összehangolásának ellátása annak érdekében, hogy az EU-ban preventív módon biztosítsa a költségvetési fegyelmet.
  • E célból minden év elejére európai szemesztert irányoz elő, hogy ezzel segítse az uniós országokat rendezett költségvetési politika kidolgozásában. Az eurót bevezető uniós országok stabilitási programokat, az euróövezeten kívüli uniós országok pedig konvergenciaprogramokat terjesztenek az Európai Bizottság elé, amelyekben középtávú költségvetési célkitűzést fogadnak el. Ezeket a programokat a Bizottság értékeli, és azokhoz kapcsolódóan a Tanács országonként ajánlásokat tehet.

A gazdaságpolitikai koordinációra vonatkozó európai szemeszter

  • A európai szemeszter olyan hat hónapos időszak, amelynek során megvizsgálják az uniós országok költségvetési politikáit.
  • A szemeszter elején a Tanács meghatározza az EU előtt álló legfőbb gazdasági kihívásokat, és stratégiai iránymutatásokat nyújt az uniós országoknak a követendő politikákra vonatkozóan.
  • Ezt követően az uniós országok az iránymutatások alapján kidolgozzák:
  • Az európai szemeszter végén és e programok értékelését követően a Tanács ajánlásokat intéz az egyes uniós országokhoz. A Tanács a Bizottság értékelésére támaszkodva még azelőtt közzéteszi értékelését, hogy az uniós országok kidolgoznák a következő évre vonatkozó végleges költségvetésüket.

Középtávú költségvetési célkitűzések

  • Minden uniós országnak rendelkeznie kell a költségvetési egyenlegre vonatkozó, strukturális értelemben meghatározott középtávú hiánycéllal. A célkitűzések uniós országonként eltérőek: annál szigorúbbak, minél magasabb az államadósság szintje és a társadalom elöregedésének becsült költségei.
  • Az eurót bevezető uniós országok, illetve az árfolyam-mechanizmusban (ERM II) részt vevő tagállamok esetében a célkitűzések a GDP -1%-a és a költségvetési egyensúly vagy többlet közé esnek.
  • A célkitűzések jelentős strukturális reform végrehajtásakor vagy háromévente vizsgálhatók felül a társadalom elöregedése költségeinek aktualizálását lehetővé tevő előrejelzések közzétételének időpontjában.

Többoldalú felügyelet: a stabilitási és konvergenciaprogramok

  • A stabilitási és konvergenciaprogramok szolgálnak az EU Tanácsa által végzett többoldalú felügyelet alapjául. Ennek az EU működéséről szóló szerződés 121. cikkében előírt felügyeletnek már korai szakaszban meg kell előznie, hogy túlzott államháztartási hiányok jelenjenek meg, és elő kell mozdítania a gazdaságpolitikák összehangolását.
  • Az eurót bevezető uniós országoknak stabilitási programot, az euróövezeten kívüli uniós országoknak pedig konvergenciaprogramot kell az EU Tanácsa és a Bizottság elé terjeszteniük.
  • A stabilitási vagy konvergenciaprogramok a következőket tartalmazzák:
    • a középtávú költségvetési célkitűzést, és az e célkitűzéshez vezető kiigazításokat;
    • az államháztartási egyenleget a GDP százalékában, az államadósság arányának várható alakulását, az államháztartási kiadások tervezett növekedését, az államháztartási bevételek változatlan politika figyelembevételével tervezett növekedését, továbbá a tervezett diszkrecionális bevételi intézkedések számszerűsítését;
    • tájékoztatást az elöregedéssel kapcsolatos költségekről, valamint az olyan lehetséges költségekről (például az állami garanciákról), amelyek az állami költségvetésre potenciálisan nagy hatást gyakorolhatnak;
    • tájékoztatást a programoknak az átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásokkal és a nemzeti reformprogramokkal való összeegyeztethetőségéről;
    • a gazdasági kilátásokra vonatkozó főbb feltételezéseket, amelyek a stabilitási és konvergenciaprogramok megvalósítása szempontjából lényegesek (növekedés, foglalkoztatás, infláció és egyéb fontos változók);
    • a program célkitűzéseinek elérése érdekében meghozott vagy tervezett releváns költségvetési és egyéb gazdaságpolitikai intézkedések értékelését és részletes elemzését;
    • elemzést arról, hogy a főbb közgazdasági feltételezések változásai hogyan befolyásolják a költségvetési egyenleget és az adósságot;
    • adott esetben a középtávú költségvetési célkitűzés megvalósításához vezető tervezett kiigazításoktól való eltérésre adott magyarázatot.
  • A konvergenciaprogramok ezenfelül meghatározzák e célkitűzések összefüggését az ár- és árfolyam-stabilitással, valamint a monetáris politika középtávú célkitűzéseit.

A stabilitási és növekedési programok vizsgálata

  • Az Európai Bizottság és a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság által készített értékelések alapján a Tanács megvizsgálja az uniós országok által a programjukban ismertetett középtávú költségvetési célkitűzéseket. Többek között ellenőrzi, hogy:
    • reálisak-e azok a közgazdasági feltételezések, amelyeken a célkitűzés alapul;
    • a meghozott vagy tervezett intézkedések elegendőek-e a célkitűzés eléréséhez;
    • az érintett ország a kiigazítás értékelésekor a gazdasági helyzet változásainak figyelembevételével elvégzi-e költségvetési egyenlege éves javítását;
    • az érintett ország államháztartási kiadásai nem túlságosan magasak-e, azaz középtávon nem haladják-e meg a referenciaszintet.
  • Az értékelések során a Tanács figyelembe veszi a nagyobb strukturális reformok, különösen a nyugdíjreform végrehajtását.
  • A Tanács a benyújtását követő három hónapon belül megvizsgálja a programot. A Tanács a Bizottság ajánlása alapján és a Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal folytatott konzultációt követően véleményezi a programot, és ha megállapítja, hogy annak célkitűzéseit és tartalmát meg kell erősíteni, felkérheti az érintett országot a program módosítására.

A túlzott költségvetési hiány megakadályozása: korai figyelmeztető mechanizmus

  • A többoldalú felügyelet részeként a Tanács az uniós országok által nyújtott tájékoztatás, valamint a Bizottság és a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság értékelése alapján figyelemmel kíséri a stabilitási és a konvergenciaprogramok végrehajtását.
  • Vagyis ha a Bizottság megállapítja, hogy a költségvetési egyenleg a középtávú költségvetési célkitűzéstől, vagy az annak elérését biztosító tervezett kiigazításoktól jelentősen eltér, ajánlásokat fogalmaz meg az érintett országnak a túlzott költségvetési hiány keletkezésének megakadályozása érdekében (korai figyelmeztető mechanizmus, az EUMSZ 121. cikkének (4) bekezdése).
  • A Tanácsban elfogadott ajánlások nyilvánosságra hozhatók.

Az Európai Bizottság iránymutatása

  • 2015-ben a Bizottság közleményben tette világossá, hogyan kívánja alkalmazni a Stabilitási és növekedési paktum szabályait a strukturális reformok, a beruházás és a költségvetési felelősség közötti kapcsolat megerősítése, valamint a munkahelyteremtés és növekedés ösztönzése végett az EU-ban.
  • Az iránymutatásnak három fő célkitűzése van:
    • a strukturális reformok hatékony végrehajtásának ösztönzése;
    • a beruházás előmozdítása, különösen az új Európai Stratégiai Beruházási Alap összefüggésében, amely az Európai Bizottság által javasolt európai beruházási terv központi eleme;
    • az egyes uniós országok gazdasági helyzetének a megfelelőbb tükrözése.

MIKORTÓL HATÁLYOS E RENDELET?

1998. július 1 -től hatályos.

HÁTTÉR

  • A Stabilitási és Növekedési Paktum szabályai szerint az uniós országok kötelesek rendezett költségvetési politikát folytatni az olyan túlzott államháztartási hiány elkerülése érdekében, amely veszélyeztetné az Unió gazdasági és pénzügyi stabilitását.
  • 2011 során lezajlott a Stabilitási és Növekedési Paktum átfogó reformja. Az újonnan elfogadott intézkedések fontos előrelépést jelentenek a költségvetési fegyelem szavatolása, az EU gazdasági stabilitásának előmozdítása és egy újabb válság megelőzése szempontjából.
  • A Stabilitási és Növekedési Paktumot mostantól a 2011. december 13-án hatályba lépett következő hat jogszabály (az úgynevezett „hatos csomag”) alkotja, valamint további két jogszabály („kettes csomag”), melyek 2013. május 30 -án léptek hatályba:
    • a költségvetési felügyelet euroövezetbeli eredményes érvényesítéséről szóló 1173/2011/EU rendelet;
    • a túlzott makrogazdasági egyensúlytalanságoknak az euroövezeten belüli kiigazítására vonatkozó végrehajtási intézkedésekről szóló 1174/2011/EU rendelet;
    • a költségvetési egyenleg felügyeleti eljárásairól szóló jelenlegi rendelet módosításáról szóló 1175/2011/EU rendelet;
    • a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséréről és kiigazításáról szóló 1176/2011/EU rendelet;
    • a túlzott hiány esetén követendő eljárás módosításáról szóló 1177/2011/EU rendelet;
    • a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló 2011/85/EU irányelv;
    • a pénzügyi stabilitásuk tekintetében súlyos nehézségekkel küzdő vagy súlyos nehézségek által fenyegetett euróövezeti tagállamok gazdasági és költségvetési felügyeletének megerősítéséről szóló 472/2013/EU rendelet;
    • a költségvetésiterv-javaslatok monitoringjára és értékelésére, valamint az euróövezeti országok túlzott hiánya kiigazításának biztosítására vonatkozó közös szabályokról szóló 473/2013/EU rendelet.
  • További információk a következő oldalon állnak rendelkezésre:

FŐ DOKUMENTUM

A Tanács 1466/97/EK rendelete (1997. július 7.) a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról (HL L 209., 1997.8.2., 1–5. o.)

Az 1466/97/EK rendelet későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

Az Európai Parlament és a Tanács 1173/2011/EU rendelete (2011. november 16.) a költségvetési felügyelet euroövezetbeli eredményes érvényesítéséről (HL L 306., 2011.11.23., 1–7. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 1174/2011/EU rendelete (2011. november 16.) a túlzott makrogazdasági egyensúlytalanságoknak az euroövezeten belüli kiigazítására vonatkozó végrehajtási intézkedésekről (HL L 306., 2011.11.23., 8–11. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 1176/2011/EU rendelete (2011. november 16.) a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséréről és kiigazításáról (HL L 306., 2011.11.23., 25–32. o.)

A Tanács 1177/2011/EU rendelete (2011. november 8.) a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló 1467/97/EK rendelet módosításáról (HL L 306., 2011.11.23., 33–40. o.)

A Tanács 2011/85/EU irányelve (2011. november 8.) a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről (HL L 306., 2011.11.23., 41–47. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 472/2013/EU rendelete (2013. május 21.) a pénzügyi stabilitásuk tekintetében súlyos nehézségekkel küzdő vagy súlyos nehézségek által fenyegetett euroövezeti tagállamok gazdasági és költségvetési felügyeletének megerősítéséről (HL L 140., 2013.5.27., 1–10. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 473/2013/EU rendelete (2013. május 21.) a költségvetésiterv-javaslatok monitoringjára és értékelésére, valamint az euroövezeti tagállamok túlzott hiánya kiigazításának biztosítására vonatkozó közös rendelkezésekről (HL L 140., 2013.5.27., 11–23. o.)

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Központi Banknak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a Régiók Bizottságának és az Európai Beruházási Banknak – a stabilitási és növekedési paktum hatályos szabályai által biztosított rugalmasság legjobb kihasználása (COM(2015) 12 final, 2015.1.13.)

utolsó frissítés 18.04.2017

Top