A tenger és az élelmiszerlánc szerves ónvegyületek hatásaival szembeni védelme

Bizonyos kémiai vegyületek hajókon és hálókon történő használatának tilalma segíthet a tengeri környezet és az emberi egészség védelmében.

JOGI AKTUS

Az Európai Parlament és a Tanács 782/2003/EK rendelete (2003. április 14.) a szerves ónvegyületek hajókon történő használatának tilalmáról.

ÖSSZEFOGLALÓ

Bizonyos kémiai vegyületek hajókon és hálókon történő használatának tilalma segíthet a tengeri környezet és az emberi egészség védelmében.

MI A RENDELET CÉLJA?

E rendelet beépíti a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) lerakódásgátló rendszerekről (AFS) szóló egyezményének* szabályait az Európai Unió (EU) jogszabályába. A rendelet célja, hogy a szerves ónvegyületeket az uniós kikötőkben kikötő valamennyi hajón megtiltsa annak érdekében, hogy e termékek káros hatásait csökkentse vagy megszüntesse.

FŐBB PONTOK

Mik a szerves ónvegyületek?

A szerves ónvegyületek a hajótesten és a hálókon használt lerakódásgátló festékből származó vegyi anyagok. Ezek a felületbevonó anyagok biocidként hatnak, amelyek célja, hogy az algáknak, a puhatestűeknek vagy egyéb organizmusoknak - a vízi jármű sebességének csökkenésével járó - megtapadását megelőzze.

Mik a hatásaik?

Igencsak mérgező hatásúak a tengeri élővilágra (lárvákra, kagylókra, osztrigákra és a halakra) nézve, és ennélfogva számos uniós országban tilalom alatt állnak.

A rendelet a következőkre alkalmazandó:

• valamely uniós ország lobogója alatt közlekedő hajók;
• nem uniós ország lobogója alatt közlekedő, de valamely uniós ország joghatósága alá tartozó hajók;
• valamint az előző két pont hatálya alá nem tartozó, de valamely uniós ország kikötőjébe kikötő hajók.

Nem vonatkozik a hadihajókra, a haditengerészeti kisegítő hajókra vagy valamely - akár uniós vagy EU-n kívüli - állam tulajdonában lévő egyéb hajókra, amelyeket jelenleg állami szolgálatban használnak.

A rendelet a következő korlátozásokat szabja ki:

• 2003. július 1-jétől a biocidként ható szerves ónvegyületek nem alkalmazhatók valamely uniós ország lobogója alatt hajózó hajók lerakódásgátló rendszereiben;
• 2008. január 1-jétől valamely uniós ország kikötőjébe kikötő hajók nem hordozhatnak biocidként ható szerves ónvegyületeket bevonatként, vagy rendelkezniük kell olyan második bevonattal, amely megakadályozza, hogy az alatta húzódó nem megfelelő lerakódásgátló rendszerből a szerves ónvegyületek a vízbe szivárogjanak.

Szemle és bizonyítványok

A rendelet szemlézési és bizonyítványkiállítási rendszert vezet be az uniós országok lobogója alatt hajózó hajók tekintetében. A következőket írja elő:

• a hajóúttól függetlenül szemlézni kell minden 400 bruttó regisztertonnás vagy annál nagyobb hajót;
• a 24 méteres vagy annál hosszabb, de 400 bruttó regisztertonnánál kisebb hajóknál elegendő, ha a fedélzeten tartanak egy nyilatkozatot arról, hogy e rendeletnek vagy az AFS-egyezmény előírásainak megfelelnek;
• a 24 méternél rövidebb hajók - azaz többnyire kedvtelési célú hajók vagy halászhajók - számára nincs szükség szemlézésre vagy nyilatkozatra.

Az eredeti rendeletet módosító 536/2008/EK bizottsági rendelet határozza meg azt, hogy a nem uniós ország lobogója alatt hajózó hajóknak miként kell a korlátozásoknak megfelelniük. A következőket írja elő:

• az AFS-egyezményt aláíró állam lobogója alatt hajózó hajóknak a nemzetközi AFS-bizonyítvány segítségével kell bizonyítaniuk a megfelelőséget;
• az AFS-egyezményt nem aláíró állam lobogója alatt hajózó hajóknak megfelelési tanúsítvánnyal kell rendelkezniük, amelyet a lobogó szerinti állam az AFS-egyezménnyel és az IMO Tengerikörnyezet-védelmi Bizottságával (MEPC) összhangban bocsátott ki.

KULCSSZAVAK

* A hajókon alkalmazott káros lerakódásgátló rendszerek tilalmáról, illetve korlátozásáról szóló nemzetközi egyezmény : a hajókon használt lerakódásgátló festékekben a káros szerves ónvegyületek alkalmazásának tilalmát előíró egyezmény, amely az egyéb káros anyagok lerakódásgátló rendszerekben történő esetleges jövőbeni alkalmazásának megakadályozására szolgáló rendszert is létrehozza.

További információkért lásd az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség lerakódásgátló rendszerekről szóló oldalát.

utolsó frissítés 25.08.2015