EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

A tengeri hajózás biztonsága: Az Erika II tartályhajó

Ezen közlemény tárgya a tengeri olajkereskedelem biztonságának javítása

JOGI AKTUS

Communication from the Commission to the Council and the European Parliament of 6 December 2000 on a second set of Community measures on maritime safety following the sinking of the oil tanker Erika [COM (2000) 802 final - Not published in the Official Journal] (Az Erika olajszállító tartályhajó elsüllyedését követő második közösségi tengerbiztonsági intézkedéscsomagról [COM(2000) 802 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé]).

ÖSSZEFOGLALÓ

Miután 1999 decemberében a francia partok közelében elsüllyedt az Erika olajszállító tartályhajó, a baleset további lépéseket sürgetett Európa tengerbiztonsági politikájának kialakításában. A baleset után három hónappal, 2000. március 21-én a Bizottság közleményt adott ki a tengeri olajkereskedelem biztonságáról, valamint több javaslatot is elfogadott a hasonló balesetek előfordulását megelőző intézkedésekre vonatkozóan.

Az Európai Tanács biarritzi ülésszakán felhívott az „első Erika intézkedéscsomagˮ gyors elfogadására, és sürgette, hogy a Bizottság a lehető legrövidebb időn belül tegyen javaslatot egy második intézkedéscsomagra, amely kiegészíti a 2000. március 21-én előterjesztett három jogalkotási javaslatot. 2000. december 6-án terjesztették elő a második intézkedéscsomagot, amelynek célja, hogy a tengeri balesetek és a tengeri környezetszennyezés kockázata tekintetében tartós javulást érjenek el az európai vizek védelmének terén. Egy irányelvre irányuló javaslatot és két rendeletre irányuló javaslatot tartalmaz.

1. A tengeri hajóforgalomra vonatkozó megfigyelő, ellenőrző és információs közösségi rendszer bevezetése

Létfontosságú az európai vizeken való hajózás biztonsága, mivel az Európai Unió a harmadik országokkal folytatott kereskedelmének 90%-át a tengeren bonyolítja. Különösen nagy a forgalom koncentrálódása miatt bekövetkező balesetek kockázata azokon a területeken, ahol összesűrűsödik a forgalom, mint például a Doveri-szorosban vagy a Gibraltári-szorosban. Ezenkívül a tengeri balesetek környezeti következményei – még a nagy forgalmú térségeken kívül is – katasztrofális csapást mérhetnek az érintett tagállamok gazdaságára és környezetére. A cél tehát az, hogy az Európai Unió olyan eszközökre tegyen szert, amelyek hatékonyabban figyelik és irányítják a partmenti forgalmat, valamint hogy hatékonyabb lépéseket tegyen, ha kritikus helyzet áll elő a tengeren.

Ebből a célból az irányelv a következőket írja elő:

  • a hajók azonosításának javítása a nagy forgalmú térségekben olyan fedélzeti rendszerek megkövetelése révén, amelyek révén a parti hatóságok automatikusan azonosítani és figyelni tudják a hajókat;
  • rendszeres elektronikus adatcsere a hajókon szállított veszélyes vagy környezetszennyező árukra vonatkozó adatok továbbításának és felhasználásának egyszerűsítése és összehangolása érdekében;
  • a Közösség kikötőit használó hajók fekete dobozzal (menetíró rendszerrel) való felszerelésének előírása a balesetek kivizsgálásának megkönnyítése érdekében;
  • a tagállamok mint partmenti államok beavatkozási hatáskörének kiszélesítése, amennyiben baleset kockázata vagy a partjaik szennyezésének veszélye áll fenn;
  • a kikötőkből való kihajózás megtiltása komoly környezetbiztonsági veszélyt jelentő időjárási feltételek esetén;

2. Az európai vizeken olajszennyezéssel okozott károk megtérítésére létesítendő alap létrehozása

A Bizottság rendeletjavaslata az európai kompenzációs alap („harmadik szintˮ), a COPE Alap létrehozásával kiegészíti a tartályhajók olajszennyezéssel okozott károkkal kapcsolatos felelősségére és kártérítési kötelezettségére vonatkozóan meglévő, nemzetközi kétszintű rendszert.

A COPE Alapból csak azok a károsultak kapnak kártérítést, akik követeléseit indokoltnak tartják, de akik a kompenzáció felső határa (200 millió euró) miatt nem kaptak teljes mértékű kártérítést a nemzetközi rendszer keretében. A felső határt ennélfogva 1 milliárd euróban állapítják meg. A COPE Alapot az évente több mint 150 000 nyersolajat és/vagy nehéz fűtőolajat fogadó európai vállalkozások fogják finanszírozni, a fogadott mennyiségek arányában.

A rendeletjavaslat továbbá pénzügyi szankciók kiszabását írja elő bárki tengeri olajszállításban érdekelt személy súlyos hanyagsága esetén.

3. Az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség létrehozása

Az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség létrehozásának irányelvben előírt célja, hogy támogatást nyújtson a Bizottságnak és a tagállamoknak az erre a területre vonatkozó közösségi jogszabályok alkalmazásához és ellenőrzéséhez, valamint azok hatékonyságának értékeléséhez.

A Tengerbiztonsági Ügynökség nagyjából a Repülésbiztonsági Ügynökség mintáját követi. Feladatai közé tartozik a technikai segítségnyújtás (a közösségi jogszabályok módosítása), segítségnyújtás a tagjelölt országoknak, képzések szervezése, adatgyűjtés és tengerbiztonsági adatbázisok hasznosítása, navigáció ellenőrzés, hajóosztályozó társaságok értékelése és ellenőrzése, helyszíni ellenőrzések és tengeri balesetek kivizsgálásában való közreműködés.

Utolsó frissítés: 25.01.2007

Top