A zoonózisok és zoonózis-kórokozók monitoringja

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

2003/99/EK irányelv a zoonózisok és zoonózis-kórokozók monitoringjáról

MI AZ IRÁNYELV CÉLJA?

Megállapítja azokat a minimum követelményeket, amelyeket valamennyi uniós országban teljesíteni kell az állatok és emberek között közvetlenül vagy közvetett módon átvihető betegségek és fertőzések monitoringjára irányuló meglévő rendszereik erősítése érdekében.

FŐBB PONTOK

Az irányelv fokozza az uniós országok monitoringját a következők terén:

• zoonózisok (olyan betegség és/vagy fertőzés, amely állatok és emberek között közvetlenül vagy közvetett módon, természetes úton vihető át);
• zoonózis-kórokozók (olyan vírus, baktérium, gomba, parazita vagy egyéb biológiai lény, amely zoonózist okozhat), és
• kapcsolódó antimikrobás szerekkel szembeni rezisztencia*.

A zoonózisok és antimikrobás szerekkel szembeni rezisztencia fokozott monitoringja

Az uniós országok kötelesek monitoringrendszereket létrehozni és fenntartani. A monitoringot az elsődleges termelés* szintjén vagy az élelmiszerlánc egyéb szakaszaiban, beleértve az emberi fogyasztásra szánt élelmiszert és takarmányt is.

Prioritásként a monitoring a következő zoonózisok képezik:

• brucellózis;
• campylobakteriosis;
• echinococcosis;
• listeriosis;
• szalmonellózis;
• trichinellosis;
• Mycobacterium bovis okozta tuberkulózis;
• verotoxin-termelő Escherichia coli.

A járványügyi helyzettől függően a következők is monitoring tárgyát képezik:

• vírus okozta zoonózisok (calicivírus, hepatitis-A vírus, influenzavírus, veszettség, ízeltlábúak által terjesztett vírusok);
• baktérium okozta zoonózisok (borreliosis, botulizmus, leptospirosis, psittacosis, gümőkór a fent említett kivételével, vibriosis, yersiniosis);
• parazita okozta zoonózisok (anisakiasis, cryptosporidiosis, cysticercosis, toxoplasmosis).

Monitoring módszer

Egyes esetekben a rutinszerű monitoring keretében gyűjtött adatok nem elegendők. Összehangolt monitoringprogramokra lehet szükség egy vagy több zoonózis tekintetében a speciális kockázatok értékelésére vagy bázisértékek megállapítására.

Az uniós országoknak biztosítani kell, hogy a monitoring összehasonlítható adatokat szolgáltasson az antimikrobiális rezisztencia előfordulásáról zoonózis-kórokozókban, és szükség esetén egyéb fontos kórokozókban.

Az élelmiszerekben, takarmányokban és állatokban előforduló zoonózisok, zoonózis-kórokozók és antimikrobiális rezisztencia monitoringja kiegészíti az emberi izolátumokra irányuló és a határokon átnyúló súlyos egészségügyi veszélyekkel foglalkozó 1082/2013/EU határozattal összhangban végzett monitoringot.

Élelmiszer-eredetű megbetegedések kivizsgálása

Az uniós országok illetékes hatóságai kötelesek kivizsgálni az élelmiszereredetű megbetegedéseket, adatokat gyűjteni a megbetegedés járványtani jellegéről, a potenciálisan érintett élelmiszerekről és a megbetegedések lehetséges okairól.

Információcsere

• Információcsere szükséges ahhoz, hogy uniós szinten teljes körű és összehasonlítható adatokhoz lehessen jutni. Minden egyes uniós országban egy vagy több illetékes hatóság együttműködik az állategészségügyért, a takarmány- és élelmiszer-higiéniáért felelős hatóságokkal. Különösen az élelmiszer-eredetű megbetegedéseknél elengedhetetlen a figyelmeztető rendszereken (pl. Az élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó sürgősségi riasztórendszer) keresztüli gyors információcsere az ilyen megbetegedések közegészségügyi és gazdasági hatásainak minimalizálása érdekében. Uniós és nemzeti referencia laboratóriumokat is ki kell jelölni a minták kiváló minőségű elemzésének biztosítására.
• Az uniós országok minden év május végéig jelentést nyújtanak be az Európai Bizottságnak a zoonózisok, zoonózis-kórokozók és az antimikrobás szerekkel szembeni rezisztencia tendenciáiról és forrásairól. A Bizottság elküldi ezeket a jelentéseket az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak, amely megvizsgálja azokat és minden év november végéig összefoglaló jelentést tesz közzé.

MIKORTÓL HATÁLYOS EZ AZ IRÁNYELV?

Az irányelv 2003. december 12.-től hatályos. Az uniós országokban 2004. április 12-ig kellett ezt törvénybe foglalni.

HÁTTÉR

További információk itt találhatók:

• Élelmiszer eredetű megbetegedések (zoonózisok) (Európai Bizottság).

KULCSFOGALMAK

FŐ DOKUMENTUM

Az Európai Parlament és a Tanács 2003/99/EK irányelve 2003. november 17. a zoonózisok és zoonózis-kórokozók monitoringjáról, a 90/424/EGK tanácsi határozat módosításáról és a 92/117/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 325., 2003.12.12., 31–40. o.)

Az eredeti dokumentum tartalmazza a 2003/99/EK irányelv további módosításait. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az Európai Parlament és a Tanács 1082/2013/EU határozata (2013. október 22.) a határokon átterjedő súlyos egészségügyi veszélyekről és a 2119/98/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 293., 2013.11.5., 1–15. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács 2160/2003/EK rendelete (2003. november 17.) a szalmonella és egyéb meghatározott, élelmiszerből származó zoonózis-kórokozók ellenőrzéséről (HL L 325., 2003.12.12., 1–15. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete (2002. január 28.) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 31., 2002.2.1., 1–24. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

utolsó frissítés 29.01.2018