Az Európai Unió Duna régióra vonatkozó stratégiája

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMOKRÓL:

Közlemény az Európai Unió Duna régióra vonatkozó stratégiájáról

Bizottsági szolgálati munkadokumentum – Az Európai Unió Duna régióra vonatkozó stratégiáját kísérő cselekvési terv

MELYEK A KÖZLEMÉNY ÉS A CSELEVÉSI TERV CÉLJAI?

• Az EU Duna régióra vonatkozó stratégiája (EUSDR) makroregionális stratégia*, amelyet a Duna régió országai és érdekelt felei az Európai Bizottsággal közösen dolgoztak ki a nagyobb közös kihívások kezelésére. Célja, hogy az egész Duna régióban szinergiákat hozzon létre, valamint összehangolja a meglévő szakpolitikákat és kezdeményezéseket.
• A 2020. évi EUSDR cselekvési terv e közös kihívásokra reagál integrált módon. Stratégiai kontextusba helyezi, aktualizálja és fókuszálja a 2010. évi fellépéseket, többek között Az európai zöld megállapodást és a digitális átállást, továbbá kapcsolódási pontokat kínál a fellépések és egyéb programok között.

FŐBB PONTOK

A Duna régió főként a vízgyűjtő területe által meghatározott térség, amelynek nagy része az Európai Unió (EU) területén található. Földrajzilag az alábbi országokat érinti: Németország (Baden-Württemberg és Bajorország), Ausztria, Szlovákia, Csehország, Magyarország, Szlovénia, Románia, Bulgária, Horvátország, Szerbia, Bosznia és Hercegovina, Montenegró, Moldova és Ukrajna (a Duna menti régiók).

Kihívások

A stratégia komoly kihívásokat kezel, amelyek a következők:

• mobilitás: a belvízi utak jelentős környezeti és hatékonysági előnyeinek kihasználása, ideértve a multimodális szállítást, a más vízgyűjtő területekkel való jobb összeköttetést és a belvízi kikötők korszerűsítését;
• energia: a fokozottabb diverzitás növeli az energiabiztonságot, ugyanakkor a hatékonyság növelése (ideértve az energiamegtakarítást és a több megújuló energiaforrást) alapvető fontosságú;
• környezet: a Duna erősen szennyezett, és figyelembe kell venni a közlekedési összeköttetések, a turisztikai fejlesztések, illetve az új energiatermelő üzemek környezeti hatását;
• kockázatok: gyakoriak a nagy áradások, aszályok, illetve ipari szennyezések – a megelőzés, a felkészültség és a hatékony reagálás javítása érdekében szoros együttműködésre és az információk megosztására van szükség;
• társadalmi és gazdasági aspektusok: a régióra nagymértékű gazdasági egyenlőtlenségek jellemzők, amelyekkel a pénzügyi és intézményi együttműködés hiánya párosul;
• biztonság, súlyos bűncselekmények és szervezett bűnözés: a régióban jelentős problémák vannak, ideértve az emberkereskedelmet és a csempészetet, a korrupció pedig aláássa a közbizalmat és gátolja a fejlődést.

A 2020. évi cselekvési terv

Az intézkedésre irányuló javaslatok céljai a következők:

• a közös fellépés közösen meghatározott szükségességére adott reakció;
• a makrorégióra, illetve annak egy jelentős részére gyakorolt (transznacionális) hatás;
• gyakorlati, jogi és pénzügyi megvalósíthatóság a Duna régió szereplői számára;
• kölcsönös koherencia és támogatás.

• 1.

  A Duna régió összekapcsolása

  A mobilitás és a multimodális közlekedés fejlesztése:

  • Mobilitás a vízi utakon, ideértve a következőket:
    • a vízi utak és a kikötők jobb infrastruktúrája és kezelése;
    • vállalkozásfejlesztés;
    • flottakorszerűsítés;
    • jobb minőségű oktatás és munkahelyek;
    • egyszerűbb, harmonizált és digitalizált közigazgatási eljárások.
  • Vasúti, közúti és légi mobilitás, ideértve a következőket:
    • a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) régión áthaladó törzshálózatának befejezése;
    • a versenyképes árufuvarozást szolgáló, a tagjelölt és szomszédos országokra kiterjedő európai vasúti hálózat részét képező vasúti árufuvarozási folyosók (RFC) támogatása (lásd a szomszédságpolitikáról szóló glosszáriumot);
    • a légi forgalom terén folytatott együttműködés erősítése a regionális összeköttetések javítása érdekében;
    • a fenntartható városi közlekedési rendszerek és mobilitás biztosítása;
    • a határokon átnyúló regionális/helyi infrastruktúra és a vidéki területekhez való hozzáférés javítása;
    • a további csomóponti tervezés fejlesztése a multimodalitás szolgálatában.
  • Fenntartható energia, ideértve a következőket:
    • a tiszta biomassza, a napenergia, a geotermikus energia, a vízenergia és a szélenergia további kutatása;
    • az energiahatékonyság támogatása, megújuló energia alkalmazása épületekben és fűtési rendszerekben;
    • a dekarbonizáció előmozdítása és a légszennyezés csökkentése a közlekedési ágazatban;
    • a bevált gyakorlatok megosztása és fellépések kidolgozása az energiaszegénység enyhítése érdekében, a kiszolgáltatott fogyasztók védelme és a fogyasztók pozíciójának erősítése az energiapiacon;
    • új és innovatív energiatárolási megoldások vizsgálata;
    • az információk és a bevált gyakorlatok megosztásának ösztönzése az együttműködés fokozásának és a közös projektek indításának érdekében.
  • A kultúra, a turizmus és a közvetlen emberi kapcsolatok előmozdítása:
    • a fenntartható turizmus támogatása és az EUSDR-projektek kihasználása;
    • a kulturális turizmus és a kulturális örökség fellendítése;
    • fenntartható, minőségi termékekbe, szolgáltatásokba, innovatív formákba és infrastruktúrába történő befektetés;
    • a készségek, az oktatás és a munkahelyteremtés előmozdítása;
    • a kulturális tevékenységek és a kreatív ágazatok fejlesztésének előmozdítása és ösztönzése.
• 2.

  A környezet védelme

  • A vízminőség helyreállítása és megőrzése:
    • a veszélyes és újonnan megjelenő anyagokból eredő vízszennyezés nyomon követésének, megelőzésének és csökkentésének elősegítése;
    • a városi szennyvízkezelő létesítmények építése, korszerűsítése, fenntartása és rehabilitációja céljából végzett beruházások fellendítése;
    • a diffúz szennyezés megelőzésének és csökkentésének előmozdítása, a tápanyagmegtartásnak, az intelligens öntözésnek és a víz újrahasznosításának elősegítése;
    • a vízkészletek védelmével és az ivóvízellátás biztosításával kapcsolatos tudás bővítése;
    • a vízgyűjtő területen zajló halvándorlást lehetővé tevő intézkedések előmozdítása;
    • az éghajlatváltozás vízminőségre és -mennyiségre gyakorolt hatásához való alkalmazkodást célzó intézkedések előmozdítása;
    • az együttműködés fokozása, az ismeretek bővítése és megosztása, a vízminőséghez kapcsolódó intézkedések finanszírozásának biztosítása a régióban.
  • A környezeti kockázatok kezelése:
    • a különböző veszélyekhez kapcsolódó kockázatkezelési tervek támogatása;
    • az egész vízgyűjtő területre kiterjedő vagy regionális előrejelzési és riasztórendszerek, továbbá a gyors reagálás kapacitásának és kiterjedésének növelése;
    • a katasztrófamegelőzés és a felkészültség erősítése a kormányzati és a nem kormányzati szervezetekben;
    • a környezeti kárt okozó emberi hatások enyhítése;
    • az éghajlatváltozás regionális és helyi hatásainak előrejelzése.
  • A biodiverzitás, a tájak, továbbá a levegő- és talajminőség megóvása, ideértve a következőket:
    • a nemzetközi együttműködés és a dokumentáció harmonizálásának bevezetése a folyórendszerek védett területein;
    • a nemzeti és helyi hatóságok, nem kormányzati szervezetek, valamint a szakértői és tudományos közösség kapacitásának bővítése a környezetvédelem terén;
    • a veszélyeztetett fajok megőrzését célzó cselekvési tervek és kezelési tervek kidolgozása;
    • az idegenhonos inváziós fajok megjelenésének megelőzését és kontrollját célzó módszerek kidolgozása;
    • a talajhoz kapcsolódó ökoszisztéma-szolgáltatások javítása és fenntartása;
    • a forgalomból kivont növényvédő szerekből származó hulladékok és hasonló vegyi hulladékok által érintett helyszínek azonosítása; tervek készítése környezeti balesetek esetére;
    • a levegőszennyezés fokozatos csökkentését célzó intézkedések végrehajtása;
    • a vizes élőhelyek kezelésének, illetve ökológiai egyensúlyuk visszaállításának előmozdítása, különösen a Duna-deltában.
• 3.

  A jólét megteremtése

  • Tudásalapú társadalom kialakítása a kutatás, oktatás és az információs technológiák segítségével, ideértve a következőket:
    • a nemzeti, regionális és uniós alapok összehangolásának elősegítése a kutatási és innovációs kiválóság ösztönzésére;
    • az uniós kutatási és innovációs programokban való részvétel ösztönzése, különös tekintettel a Horizont Európára;
    • az egyetemek, kutatószervezetek és kis- és középvállalkozások (kkv) közötti együttműködés megerősítése;
    • a tudomány és az innováció ismertségének és láthatóságának növelése.
  • A vállalkozások versenyképességének támogatása, többek között klaszterfejlesztéssel, ideértve a következőket:
    • a kkv-k, a tudomány, a közszféra és a civil társadalom közötti együttműködés és tudáscsere támogatása;
    • az érdekelt felek körülményeinek, támogatásának és kapacitásépítésének javítása az együttműködés fokozása érdekében (különös tekintettel a vidéki területekre);
    • a vállalkozások támogatásának javítása a nők által vezetett kkv-k innovációs és digitális kapacitásainak megerősítése érdekében;
    • a mesterséges intelligenciára épülő technológiák alkalmazásának segítése a régió kkv-iban.
  • Emberekbe és képességekbe történő befektetés, ideértve a következőket:
    • a munkaerőpiaci szakpolitikák közötti együttműködés megerősítése;
    • digitalizáció és innováció a munka világában;
    • a veszélyeztetett csoportok munkaerőpiaci integrációja;
    • a szegénység elleni harc és a társadalmi befogadás elősegítése;
    • az oktatás és képzés minőségének és hatékonyságának biztosítása;
    • lehetőségek biztosítása az egész életen át tartó tanulásra és a tanulási mobilitásra.
• 4.

  A régió megerősítése

  • Az intézményi kapacitás növelése és az intézményi együttműködés fellendítése, ideértve a következőket:
    • az intézményi kapacitás javítása a jó minőségű közszolgáltatások nyújtása érdekében;
    • a határ menti régiókban működő közösségek közigazgatási együttműködésének elősegítése;
    • az uniós alapokat érintő alacsony abszorpciós arányhoz kapcsolódó szűk keresztmetszetek felülvizsgálata;
    • a jobb finanszírozási koordináció támogatása;
    • az innovatív finanszírozási megoldások tesztelése és támogatása;
    • a kormányzati és nem kormányzati szervezetek közötti kölcsönös bizalomra épülő együttműködés ösztönzése;
    • a civil társadalom és a helyi szervezetek bevonásának megerősítése a régióban.
  • A biztonság javításáért, valamint a súlyos bűncselekmények és a szervezett bűnözés visszaszorításáért végzett közös munka, ideértve a következőket:
    • a rendőrségi együttműködés fokozása a biztonság javítása, a súlyos bűncselekmények és a szervezett bűnözés visszaszorítása, továbbá a terrorizmus jelentette fenyegetéssel szembeni fellépés érdekében;
    • a bűnüldözési szervezetek stratégiai, hosszú távú együttműködésének elősegítése a jobb hálózatalkotás révén;
    • a határellenőrzési rendszerek, a dokumentum-ellenőrzés kezelésének és a konzuli kérdésekben folytatott együttműködésnek a javítása;
    • a jogállamiság előmozdítása és a korrupcióval szembeni fellépés.

Végrehajtás és finanszírozás

A fellépések végrehajtása minden részt vevő fél felelőssége a nemzeti, regionális, városi és helyi szinten, az uniós programokon – például az európai strukturális és beruházási alapokon – keresztül hozzáférhető finanszírozás felhasználása mellett.

HÁTTÉR

Az EUSDR a négy uniós makroregionális stratégia egyike.

További információk:

• Az Európai Unió Duna régióra vonatkozó stratégiája (Európai Bizottság)
• A Duna régióra vonatkozó stratégia (EUSDR)
• Tájékoztató: Az Európai Unió Duna régióra vonatkozó stratégiája (Európai Bizottság).

KULCSFOGALMAK

FŐ DOKUMENTUMOK

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az Európai Unió Duna régióra vonatkozó stratégiája (COM(2010) 715 végleges, 2010.12.8.)

Bizottsági szolgálati munkadokumentum – Cselekvési terv, amely a következő dokumentumot kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum (SEC(2010) 1489 végleges) helyébe lép: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az Európai Unió Duna régióra vonatkozó stratégiája (SWD(2020) 59 final, 2020.4.6.)

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Bizottsági szolgálati munkadokumentum, amely a következő dokumentumot kíséri: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának az EU makroregionális stratégiáinak végrehajtásáról (SWD(2020) 186 final, 2020.9.23.)

A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának az EU makroregionális stratégiáinak végrehajtásáról (COM(2020) 578 final, 2020.9.23.)

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia – Hozzuk vissza a természetet az életünkbe! (COM(2020) 380 final, 2020.5.20.)

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az európai zöld megállapodás (COM(2019) 640 final, 2019.12.11.)

A Tanács következtetései az uniós makroregionális stratégiák végrehajtásáról, 2019.5.10.

A Tanács következtetései az uniós makroregionális stratégiák végrehajtásáról, 2017.4.25.

A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának az EU makroregionális stratégiáinak végrehajtásáról (COM(2016) 805 final, 2016.12.16.)

A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a makroregionális stratégiák irányításáról (COM(2014) 284 final, 2014.5.20.)

Az Európai Parlament és a Tanács 1315/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról és a 661/2010/EU határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 348., 2013.12.20., 1–128. o.)

Az 1315/2013/EU rendelet későbbi módosításait belefoglalták az eredeti szövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a makroregionális stratégiák hozzáadott értékéről (COM(2013) 468 final, 2013.6.27.)

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának az Európai Unió Duna régióra vonatkozó stratégiájáról (COM(2013)181 final, 2013.4.8.)

Bizottsági szolgálati munkadokumentum – Cselekvési terv, amely a következő dokumentumot kíséri: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az Európai Unió Duna régióra vonatkozó stratégiája (SEC(2010) 1489 végleges, 2010.12.8.)

utolsó frissítés 09.04.2021