Csatlakozási partnerség Törökországgal

A csatlakozási partnerség célja segítséget nyújtani a török hatóságoknak abban, hogy megfeleljenek a csatlakozási feltételeknek. A partnerség különösen nagy hangsúlyt fektet a politikai kritériumokra. Részletesen kifejti az ország csatlakozási előkészületei során alkalmazandó fontossági sorrendet, különös tekintettel a közösségi vívmányok gyakorlatba való átültetésére; továbbá referencia-kerettervet állít fel a csatlakozást megelőző segítségnyújtás irányításához.

JOGI AKTUS

A Tanács 2008/157/EK határozata (2008. február 18.) a Török Köztársasággal létrejött csatlakozási partnerség elveiről, prioritásairól, feltételeiről, valamint a 2006/35/EK határozat hatályon kívül helyezéséről [Hivatalos Lap L 51., 2008.2.26.].

ÖSSZEFOGLALÓ

A török csatlakozási partnerség az ország csatlakozásának előkészítése során központi szerepet játszó eszköz. Egy úgynevezett előcsatlakozási stratégián alapszik.

Az 1999. decemberi helsinki Európai Tanács úgy határozott, hogy Törökország tagjelölt országgá válik, és ugyanazok a feltételek vonatkoznak rá, mint más csatlakozni kívánó országokra. A csatlakozási tárgyalásokat 2005. október 3-án kezdték meg.

Az előcsatlakozási stratégia egyesíti azokat a kereteket és eszközöket, amelyek egy új tagállam csatlakozásához kapcsolódnak. A stratégia összefüggő csatlakozási programot biztosít Törökország számára, és lehetővé teszi, hogy az ország megismerje az Európai Unió eljárás- és politikarendszerét. Erre főként a közösségi programokban való részvétel révén nyújtanak lehetőséget Törökországnak.

CÉLKITŰZÉS

A csatlakozási partnerség célkitűzésének egységes jogi keretek között kell megvalósítania:

• a csatlakozásra való felkészülést előkészítő reformok elsőbbségét,
• az ezeken a kiemelt fontosságú területeken megtett lépésekhez szükséges anyagi támogatásra vonatkozó útmutatásokat,
• a partnerség gyakorlatba való átültetésére vonatkozó feltételeket és alapelveket.

A Törökországgal kötött csatlakozási partnerség alapjait 2001-ben fektették le, és három alkalommal vizsgálták felül (2003-ban, 2006-ban és 2008-ban). A partnerség az ország csatlakozásra való felkészülése során tett erőfeszítéseivel és fejlődésével párhuzamosan változik.

A csatlakozási partnerségben megfogalmazott célkitűzések elérésére vonatkozóan Törökország nemzeti programot fogadott el a közösségi vívmányok átültetésére (NPAA). Ebben a programban meghatározza az elsőbbséget élvező területekre tervezett lépések folyamatát és programját.

KIEMELT TERÜLETEK

Különbség van a rövid távon kiemelt területek és a hosszabb távon kiemelt területek között: az előbbieken egy vagy két éven belül kell eredményt elérni, míg az utóbbiakon három vagy négy év alatt. Mindkét csoport Törökországnak az alábbiaknak való megfelelésén alapul:

• az 1993-ban meghatározott koppenhágai kritériumok (DE) (EN) (FR);
• a 2005. október 3-án elfogadott tárgyalási keretek.

A rövid és hosszabb távon kiemelt területek a következők:

• a politikai párbeszéd, amely rövid távon kiemelt területeket foglal magában, úgymint: demokrácia és jogrend (közigazgatás, a biztonsági erők polgári felügyelete, jogrendszer és korrupció-ellenes politika), emberi jogok és kisebbségvédelem – amely úgy értendő, hogy ezeket a jogokat nemzeti és nemzetközi szinten is tiszteletben tartják és támogatják (polgári, politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális jogok, a keleti és dél-keleti helyzet, kiköltöztetett személyek) –, regionális kérdések és nemzetközi kötelezettségek (Ciprus, határvillongások békés rendezése, csatlakozási szerződés);
• a gazdasági kritériumok, úgymint: a piac liberalizálása, a feketegazdaság elleni harc, a privatizációs program megvalósítása, az üzleti légkör fejlesztése, versenyképesség, a közfinanszírozás fenntarthatósága, a makrogazdasági stabilitást biztosító költségvetési és monetáris szabályozások, összehangolt gazdaságpolitika, továbbá az egészségügy és az oktatás színvonalának emelése és infrastruktúrájának fejlesztése, valamint a munkaerő-piaci egyenlőtlenségek kiküszöbölése;
• a tagállami kötelezettségek teljesítésének képessége, konkrétan a közösségi vívmányok elfogadása és gyakorlatba való átültetése (ideértve az EU szakpolitikáit, valamint első- és másodrendű jogszabályait egyaránt).

Értékelés

A Bizottság rendszeresen értékeli Törökország haladását a csatlakozási partnerségben foglaltakhoz képest, és azoknak a területeknek a viszonylatában, amelyeken több erőfeszítés szükséges. Ez az értékelés a csatlakozási feltételeknek való megfelelést fedi le, ideértve a közösségi vívmányok elfogadását és hatályba léptetését. A csatlakozási partnerség ellenőrzését és gyakorlatba való átültetés értékelését az EU és Törökország közötti csatlakozási egyezményt keretei biztosítják.

PÉNZÜGYI KERETEK

Törökország anyagi támogatást kap az előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) keretein belül a 2007-től 2013-ig terjedő időszakra. A 2009-2011 időszakra vonatkozó többéves indikatív pénzügyi keret (MIFF) határozza meg az IPA-ból Törökországnak járó keretet: körülbelül 3037,9 millió eurót (2007 és 2008 éveket is beleértve).

A közösségi támogatás a Törökország és az Unió közötti bilaterális kapcsolatok alapvető elemeinek való megfelelés, a koppenhágai kritériumok, és a partnerségben meghatározott kiemelt területek függvénye. Amennyiben ezeknek a feltételeknek az ország nem tud megfelelni, a Tanács felfüggesztheti az anyagi támogatást.

Törökország az Európai Beruházási Bankból (EBB) (DE) (EN) (FR) is jogosult pénzalapra, az EU déli szomszédaira vonatkozó külső hitelnyújtási megbízásoknak megfelelően.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

Az Európai Tanács 2004. december 16-i és 17-i brüsszeli döntései.

Az Európai Tanács úgy döntött, hogy 2005. október 3-án megkezdi a tárgyalásokat Törökországgal.

BILATERÁLIS KAPCSOLATOK

EGK-Törökország társulási megállapodás (1963) [Hivatalos Lap 217., 1964.12.29.]

Az egyezményhez tartozó kiegészítő jegyzőkönyv, amely társulást hoz létre az Európai Gazdasági közösség és Törökország között az Európai Unió kibővítését követve [Hivatalos Lap L 254., 2005.9.30.]

PÉNZÜGYI TÁMOGATÁS

A Tanács 1085/2006/EK rendelete (2006. július 17.) egy előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) létrehozásáról [Hivatalos Lap L 210., 2006.7.31.].

Többéves indikatív pénzügyi keret (MIFF) a következő célokra:

• 2008–2010 [COM(2006) 672 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé],
• 2009–2011 [COM(2007) 689 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé].

ÉRTÉKELÉS

A beszámolók (EN) elérhetők az Európai Bizottság Bővítési Főigazgatóságának weboldalán.

Utolsó frissítés: 29.05.2008