A munkavállalók védelme a munkáltató fizetésképtelensége esetén

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

2008/94/EK irányelv a munkáltató fizetésképtelensége esetén a munkavállalók védelméről

MI AZ IRÁNYELV CÉLJA?

• Előirányozza az alkalmazottak bérének kifizetését akkor is, ha a munkáltató fizetésképtelenné válik.
• Arra kötelezi az uniós országokat, hogy olyan intézményeket hozzanak létre, amelyek ilyen esetben garanciát nyújtanak, valamint meghatározza az eljárásokat a határokon átnyúló régiókat érintő munkáltatói fizetésképtelenség esetére.

FŐBB PONTOK

Ez az irányelv az alkalmazottak védelmét szolgálja a ki nem fizetett munkabérekkel kapcsolatos követelések érvényesítésére, a fizetésképtelenné vált munkáltatóval szemben.

A fizetésképtelenség megállapítása bírósági eljárás kezdeményezésére irányuló kérelem előterjesztését követően történik, amely maga után vonja a munkáltató vagyonának teljes vagy részleges lefoglalását, illetve a felszámoló kijelölését, amennyiben az illetékes igazságügyi hatóság:

• elhatározta az eljárás megkezdését;
• vagy megállapította, hogy a munkáltató vállalkozása vagy intézménye egyértelműen megszűnt, és a rendelkezésre álló eszközök nem elegendőek az eljárás elindításához.

Az uniós országoknak kivételes esetben módjukban áll bizonyos munkavállalói csoportok esetében figyelmen kívül hagyni a munkavállalói követeléseket, amennyiben ezek a munkavállalók más formában egyenlő védelemben részesülnek. Az uniós országok kizárhatják az irányelv hatálya alól valamely természetes személy által alkalmazott háztartási alkalmazottakat.

A fenti kivételeken kívül azonban valamennyi munkavállaló élvezheti ennek az irányelvnek a védelmét, függetlenül a munkaszerződés vagy a munkaviszony időtartamától. Ennélfogva az irányelv a részmunkaidős, a határozott időre szóló szerződéssel rendelkező és az ideiglenes szerződéssel rendelkező munkavállalókra is vonatkozik.

Garanciaintézetek

Az uniós országok kötelesek garanciaintézeteket létrehozni, amelyek biztosítják a dolgozók bérének kifizetését, és adott esetben a munkaviszony megszűnéséért járó végkielégítést. Megállapíthatják az intézmény által kifizethető összegek maximumát, amelynek elég magasnak kell lennie ahhoz, hogy elérje az irányelv szociális célkitűzését.

A garanciaintézet általi kifizetések minimális időtartamát a következők szerint kell meghatározni:

• 6 hónapos minimum referencia-időszak, amely esetén legalább 3 hónap alatt történnek meg a kifizetések;
• legalább 18 hónapos referencia-időszak, amely esetén legalább nyolc hét alatt történnek meg a kifizetések. Ebben az esetben a munkavállaló számára a legkedvezőbb időszakokat alkalmazzák a kiszámításkor.

A munkáltatóknak hozzá kell járulniuk ezen intézmények finanszírozásához, kivéve, ha a finanszírozást teljes mértékben átvállalják az állami hatóságok.

Szociális biztonság

Az uniós országok előírhatják, hogy a fizetési garancia nem vonatkozik az alábbiakhoz kapcsolódó hozzájárulásukra:

• szociális biztonság;
• a szociális biztonsági rendszereken kívüli szakmai vagy szakmaközi kiegészítő nyugdíjrendszerek.

Emellett, amennyiben a munkáltató nem fizette meg a szükséges társadalombiztosítási járulékokat, de a kifizetett bérekből azokat eredetileg levonták, a munkavállaló biztosítási intézménynél élvezett jogai nem szenvedhetnek kárt.

A fizetett alkalmazottak nyugellátásra vonatkozó érdekeit is védi az irányelv, beleértve a kiegészítő nyugdíjrendszerek révén a túlélő hozzátartozónak járó ellátást is. Ez a védelem kijár azoknak a dolgozóknak is, akik a vállalkozás fizetésképtelenné válása előtt felmondtak.

Transznacionális esetek

Amennyiben a fizetésképtelenné vált munkáltató tevékenysége legalább két uniós ország területén zajlott, annak az országnak a hatósága illetékes a kifizetések terén, ahol az adott dolgozó szokásos munkavégzése zajlik.

Ugyanígy, a munkavállalónak a garanciaintézeteknél élvezett jogait annak az országnak a nemzeti jogrendszere határozza meg, amelyhez a garanciaintézet tartozik.

MIKORTÓL HATÁLYOS AZ IRÁNYELV?

Az irányelv 2008. november 17. óta hatályos. A 2008/94/EK irányelv kodifikálta és felváltotta a 80/987/EGK irányelvet és annak későbbi módosításait. A 80/987/EGK eredeti irányelvet az uniós országok nemzeti jogába 1983-ig kellett átültetni.

FŐ DOKUMENTUM

Az Európai Parlament és a Tanács 2008/94/EK irányelve (2008. október 22.), a munkáltató fizetésképtelensége esetén a munkavállalók védelmére vonatkozó irányelv (kodifikált változat) (HL L 283., 2008.10.28., 36–42. o.)

A 2008/94/EK irányelv későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a munkáltató fizetésképtelensége esetén a munkavállalók védelméről szóló 2008/94/EK irányelv egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról és alkalmazásáról (COM(2011) 84 final, 2011.2.28.)

utolsó frissítés 27.11.2020