Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Bírósági és bíróságon kívüli iratok továbbítása az uniós országok között

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

(EU) 2020/1784 rendelet az uniós országokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről

MI A RENDELET CÉLJA?

A rendelet célja, hogy a papírhasználat csökkentésével növelje a bírósági* és bíróságon kívüli iratok* határokon átnyúló polgári és kereskedelmi ügyekben történő továbbításának és kézbesítésének hatékonyságát és sebességét.

Ezt a dokumentumok biztonságának és védelmének biztosítása, a címzettek jogainak védelme, valamint a magánélet és a személyes adatok tiszteletben tartása mellett éri el.

FŐBB PONTOK

A rendelet polgári és kereskedelmi ügyekben alkalmazandó, amikor bírósági és bíróságon kívüli iratokat kell elküldeni egy másik uniós országba.

Az intézmények az iratokat (kérelmeket, visszaigazolásokat, igazolásokat és közléseket):

  • biztonságos és megbízható decentralizált informatikai rendszeren (nemzeti informatikai rendszerekből és interoperábilis hozzáférési pontokból álló hálózat) keresztül továbbítják;
  • a rendszer meghibásodása esetén a lehető legalkalmasabb alternatív módon kézbesítik.

Az iratokat a következők kézbesítik a címzettek számára:

  • átvevő intézmények; vagy
  • áttevő intézmények ajánlott levélben vagy elektronikusan, bizonyos feltételek megléte esetén.

Az uniós országok:

  • kijelölik azokat a hivatalos személyeket, hatóságokat vagy más személyeket, amelyek hatáskörrel rendelkeznek az iratok küldésére (a továbbiakban:„áttevő intézmények”) és fogadására (a továbbiakban:„átvevő intézmények”);
  • tájékoztatják az Európai Bizottságot a fentiekről és egyéb adatokról;
  • kijelölnek egy központi szervet, amelynek feladata:
    • az áttevő intézmények tájékoztatása;
    • megoldások keresése a felmerülő nehézségekre;
    • kivételes esetekben kézbesítési kérelem továbbítása az illetékes átvevő intézményhez;
  • segítségnyújtás a nem ismert címzettek felkutatásához;
  • a nemzeti informatikai rendszereinek létrehozásával, működtetésével és karbantartásával kapcsolatos költségek viselése.

A továbbítási és kézbesítési eljárás szerint:

  • a bírósági iratokat:
    • közvetlenül és a lehető legrövidebb időn belül továbbítani kell az áttevő és az intézmények között;
    • az adott uniós nyelven írt kérelemmel kell kiegészíteni;
  • az átvevő intézményeknek:
    • a lehető leghamarabb vissza kell igazolniuk az irat beérkezését;
    • tájékoztatniuk kell az átvivő intézményt az esetleges hiányzó információkról, vagy ha a kérelem a jogszabály hatályán kívülre esik;
    • adott esetben továbbítaniuk kell az iratot a kézbesítésére illetékes átvevő intézménynek;
    • egy hónapon belül kézbesíteniük kell az iratot, amennyiben arra vonatkozóan illetékességgel rendelkeznek;
    • a kézbesítés vagy elutasítás tényéről tájékoztatniuk kell az áttevő intézményt;
  • a címzett elutasíthatja az irat kézhezvételét:
    • amennyiben az nem a lakóhelye szerinti ország hivatalos nyelvén vagy nem általa beszélt nyelven íródott;
    • amennyiben már kézhez kapta az iratot, vagy erről írásbeli nyilatkozatot nyújt be két héten belül;
  • különleges szabályok és ütemtervek alkalmazandók, amennyiben az alperes nincs jelen a bírósági eljárás elindításakor.

Általánosságban a kérelmező nem köteles viselni a bírósági iratok kézbesítésének költségeit. Azonban nemzeti szinten egy egységes rögzített díjat állapítanak meg a következők igénybevételére vonatkozóan:

  • bírósági tisztviselő, illetve az átvevő tagállam joga szerint illetékes személy;
  • a szolgáltatás egy bizonyos formája.

A Bizottság:

A bíróságon kívüli iratok továbbítása és kézbesítése a bírósági iratokéval megegyező módon történik.

A rendelet:

  • nem alkalmazható a következők tekintetében:
    • adó-, vám- vagy közigazgatási ügyek;
    • a közhatalom gyakorlásával összefüggően fennálló kormányi felelősség;
    • ha a címzettek címe nem ismert.

Hatályon kívül helyezés

Az (EU) 2020/1784 rendelet módosítja és felváltja az 1393/2007/EK rendeletet és annak későbbi módosításait (lásd az összefoglalót).

MIKORTÓL ALKALMAZANDÓ A RENDELET?

A rendelet 2022. július 1-től alkalmazandó, eltekintve az iratok továbbításának bizonyos gyakorlati szempontjaitól (5., 8. és 10. cikk), amelyek később alkalmazandók.

HÁTTÉR

A rendelet az Unió digitális egységes piaci stratégiájával (lásd az összefoglalót) összhangban létrehozza az igazságügyi együttműködés keretrendszerét.

További információk:

KULCSFOGALMAK

Bírósági irat: polgári vagy kereskedelmi per során kibocsátott irat, például idézés vagy ítélet.
Bíróságon kívüli irat: hatóság vagy tisztviselő által készített vagy tanúsított jogi dokumentum (például számla vagy kilakoltatási végzés).

FŐ DOKUMENTUM

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/1784 rendelete (2020. november 25.) a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről (iratkézbesítés) (átdolgozás) (HL L 405., 2020.12.2., 40–78. o.)

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Európai digitális egységes piaci stratégia (COM(2015) 192 final, 2015.5.6.)

Az Európai Parlament és a Tanács 910/2014/EU rendelete (2014. július 23.) a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 257., 2014.8.28., 73–114. o.)

utolsó frissítés 27.01.2021

Top