Bírósági és bíróságon kívüli iratok továbbítása az uniós országok között
ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:
(EU) 2020/1784 rendelet az uniós országokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről
MI A RENDELET CÉLJA?
A rendelet célja, hogy a papírhasználat csökkentésével növelje a bírósági* és bíróságon kívüli iratok* határokon átnyúló polgári és kereskedelmi ügyekben történő továbbításának és kézbesítésének hatékonyságát és sebességét.
Ezt a dokumentumok biztonságának és védelmének biztosítása, a címzettek jogainak védelme, valamint a magánélet és a személyes adatok tiszteletben tartása mellett éri el.
FŐBB PONTOK
A rendelet polgári és kereskedelmi ügyekben alkalmazandó, amikor bírósági és bíróságon kívüli iratokat kell elküldeni egy másik uniós országba.
Az intézmények az iratokat (kérelmeket, visszaigazolásokat, igazolásokat és közléseket):
- biztonságos és megbízható decentralizált informatikai rendszeren (nemzeti informatikai rendszerekből és interoperábilis hozzáférési pontokból álló hálózat) keresztül továbbítják;
- a rendszer meghibásodása esetén a lehető legalkalmasabb alternatív módon kézbesítik.
Az iratokat a következők kézbesítik a címzettek számára:
- átvevő intézmények; vagy
- áttevő intézmények ajánlott levélben vagy elektronikusan, bizonyos feltételek megléte esetén.
Az uniós országok:
- kijelölik azokat a hivatalos személyeket, hatóságokat vagy más személyeket, amelyek hatáskörrel rendelkeznek az iratok küldésére (a továbbiakban:„áttevő intézmények”) és fogadására (a továbbiakban:„átvevő intézmények”);
- tájékoztatják az Európai Bizottságot a fentiekről és egyéb adatokról;
- kijelölnek egy központi szervet, amelynek feladata:
- az áttevő intézmények tájékoztatása;
- megoldások keresése a felmerülő nehézségekre;
- kivételes esetekben kézbesítési kérelem továbbítása az illetékes átvevő intézményhez;
- segítségnyújtás a nem ismert címzettek felkutatásához;
- a nemzeti informatikai rendszereinek létrehozásával, működtetésével és karbantartásával kapcsolatos költségek viselése.
A továbbítási és kézbesítési eljárás szerint:
- a bírósági iratokat:
- közvetlenül és a lehető legrövidebb időn belül továbbítani kell az áttevő és az intézmények között;
- az adott uniós nyelven írt kérelemmel kell kiegészíteni;
- az átvevő intézményeknek:
- a lehető leghamarabb vissza kell igazolniuk az irat beérkezését;
- tájékoztatniuk kell az átvivő intézményt az esetleges hiányzó információkról, vagy ha a kérelem a jogszabály hatályán kívülre esik;
- adott esetben továbbítaniuk kell az iratot a kézbesítésére illetékes átvevő intézménynek;
- egy hónapon belül kézbesíteniük kell az iratot, amennyiben arra vonatkozóan illetékességgel rendelkeznek;
- a kézbesítés vagy elutasítás tényéről tájékoztatniuk kell az áttevő intézményt;
- a címzett elutasíthatja az irat kézhezvételét:
- amennyiben az nem a lakóhelye szerinti ország hivatalos nyelvén vagy nem általa beszélt nyelven íródott;
- amennyiben már kézhez kapta az iratot, vagy erről írásbeli nyilatkozatot nyújt be két héten belül;
- különleges szabályok és ütemtervek alkalmazandók, amennyiben az alperes nincs jelen a bírósági eljárás elindításakor.
Általánosságban a kérelmező nem köteles viselni a bírósági iratok kézbesítésének költségeit. Azonban nemzeti szinten egy egységes rögzített díjat állapítanak meg a következők igénybevételére vonatkozóan:
- bírósági tisztviselő, illetve az átvevő tagállam joga szerint illetékes személy;
- a szolgáltatás egy bizonyos formája.
A Bizottság:
A bíróságon kívüli iratok továbbítása és kézbesítése a bírósági iratokéval megegyező módon történik.
A rendelet:
- nem alkalmazható a következők tekintetében:
- adó-, vám- vagy közigazgatási ügyek;
- a közhatalom gyakorlásával összefüggően fennálló kormányi felelősség;
- ha a címzettek címe nem ismert.
Hatályon kívül helyezés
Az (EU) 2020/1784 rendelet módosítja és felváltja az 1393/2007/EK rendeletet és annak későbbi módosításait (lásd az összefoglalót).
MIKORTÓL ALKALMAZANDÓ A RENDELET?
A rendelet 2022. július 1-től alkalmazandó, eltekintve az iratok továbbításának bizonyos gyakorlati szempontjaitól (5., 8. és 10. cikk), amelyek később alkalmazandók.
HÁTTÉR
A rendelet az Unió digitális egységes piaci stratégiájával (lásd az összefoglalót) összhangban létrehozza az igazságügyi együttműködés keretrendszerét.
További információk:
KULCSFOGALMAK
Bírósági irat: polgári vagy kereskedelmi per során kibocsátott irat, például idézés vagy ítélet.
Bíróságon kívüli irat: hatóság vagy tisztviselő által készített vagy tanúsított jogi dokumentum (például számla vagy kilakoltatási végzés).
FŐ DOKUMENTUM
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/1784 rendelete (2020. november 25.) a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről (iratkézbesítés) (átdolgozás) (HL L 405., 2020.12.2., 40–78. o.)
KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK
A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Európai digitális egységes piaci stratégia (COM(2015) 192 final, 2015.5.6.)
Az Európai Parlament és a Tanács 910/2014/EU rendelete (2014. július 23.) a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 257., 2014.8.28., 73–114. o.)
utolsó frissítés 27.01.2021